Bár a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) december elején még a hvg.hu kérdésére úgy nyilatkozott, „nem aktuális” a köztévé strukturális átalakításának részleteiről beszélnie, két napja közzétette a részleteket is. Ezek szerint az M1 csatorna hírcsatornává válik folyamatos hírszolgáltatással és háttérműsorokkal, magazinokkal, megfejelve mindezt egy angol nyelvű késő esti csatornával, illetve a Duna TV lesz a nemzeti főadó, melyre átkerülnek az M1 most futó, nézettebb műsorai, mint a Fábry, a Magyarország, szeretlek!, a Ridikül, a Hacktion, az On the Spot és egyéb műsorok. Emellett a sportközvetítések, mint például a ma még M1-en látható Forma–1-futamoké, is ősztől elkerülnek a jelenlegi főadótól, mégpedig az M4 Sportadóra. Az M2 esti műsorsávjában pedig megkezdi pályafutását március 15-től a Petőfi TV.

Az MTVA-t megkerestük pár kérdéssel, de az alap úgy reagált, hogy „az új csatornákkal összefüggő információkat minden esetben az MTVA saját felületein kívánja kommunikálni.” Így azt például, hogy három hónappal az indulás előtt miért olyan kevés az információ a Petőfi TV-ről, nem árulják el. Igaz, kommunikációs fronton nem szokatlan ez a titkolózás, az állami cégek reklámozására gründolt, idén január 1-jétől működő Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) kapcsán is kevés információ ismert azon túl, hogy Nobilis Márton az igazgatója, és Lázár János alá tartozik. Meg hogy léte az Orbán–Simicska-háborúnak köszönhető, ahogy az új M1-es hírfolyam is.

A kábelszolgáltatóknak a médiatörvény vonatkozó módosításának értelmében a négy új közszolgálati csatornát a többi elé kell sorolniuk, azaz az új M1 hírcsatorna is a Hír Tv elé kerül. Márpedig a csatornaleosztás fontos faktor a hirdetések értékének meghatározásánál, hiszen a nézők inkább azokat a csatornákat preferálják, melyek előrébb vannak sorolva. Ez pedig azt is jelenti, hogy az állami hirdetéskezelő cég is indokoltabban vonhat el (azaz el fog vonni) állami hirdetéseket a Simicska-hírcsatornától. Ahonnan a köztévé meg is próbált elszipkázni munkatársakat, akiknek emiatt szigorúbb szerződéseket kellett a Simicska-tévénél aláírni.

Éjjel-nappal híradó

„Megbízható kormánymédia kell”, ezt már Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársa mondja, aki szerint ez okolja az M1 „hírcsatornásítását”, mert a közelmúltig a végsőkig hű Hír Tv immár nem elég megbízható. Kérdés, hogy nem tolták-e túl kicsit odafent a dolgot, hisz az átlagfogyasztó bőven elvan napi fél óra, 45 percnyi híradóval. Ráadásul az M1 eddigi struktúrája kialakított egy nézői közösséget is, folytatja Polyák. Azaz a műsorstruktúrából következett, hogy a nézők egy része nem direktbe kapcsolt a Híradóra, hanem az előtte sugárzott játék miatt maradt a csatornán. A mostani struktúraváltás ennek a kialakult nézői közösségnek tehet be.

A hírcsatornák tematikus csatornák, nézettségük 2-3% között van. Az M1 vélhetően nem tud ezen változtatni, azaz valószínűleg nem lesznek nagy tömegek, akik átpártolnak az új adóra. Sőt, az inkább csak bukhat a váltással. „Öngólnak tűnik a struktúraváltás”, összegzi Polyák az M1 ügyét, amelynek előzetes hatásvizsgálatáról nem nagyon hallott senki. Tegyük hozzá: adófizetői szempontból egy elég költséges öngólnak – köszönhetően mindez egy fideszes belháborúnak.

Az eddig viszonylag sötét ló Petőfi TV-nek még keményebb diót kellene feltörnie: a fiatalokat megszólítania. A médiakutató szerint ez bárhol a világon feladja a leckét a közmédiának, mert a fiatalok körében hatalmas a médiakonkurencia, a tematikus csatornák, avagy az internet elől kellene elszipkázni őket. Ugyanakkor egy sikeres Petőfi TV propagandaszempontból hatásosabb lehet az M1-nél.