szerző:
Unyatyinszki György
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az oktatási jogok biztosa jelentést készített az elmúlt évek egyetemi gólyatáborairól: noha nem kellene azon meglepődni, hogy alapvetően miképp néz ki egy gólyatábor, azért olvashatók a jelentésben szaftos részletek olyan szituációkról, amikor a résztvevők közül többeket leitattak, meztelenségre vettek rá. Sőt, egy "viccesnek" szánt játék kedvéért még csoportosan szexeltek is. A jelentés annak a problémáját is felveti, hogy a résztvevők beleegyezése nélkül sok mindent filmre vesznek, lefényképeznek és a világhálón megosztják.

"A gólyatáborokra szükség van"

A fiatalok biztonsága a legfontosabb feladat, erre garanciát kell adni a szülőknek, de a gólyatáborokra szükség van – közölte a gólyatáborokról készült jelentéssel kapcsolatos csütörtöki sajtótájékoztatóján Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Hozzátette, szükség van arra, hogy minősített esetként kezeljék az oktatási intézményekben és a rendezvényeiken elkövetett erőszakot. Az eseményen elhangzott, hogy létrejön egy munkacsoport a HÖOK részvételével és Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosának irányításával, amely ajánlásokat fogalmaz majd meg az intézmények saját rendezvényeihez, ami akár a felsőoktatási törvény tavaszra tervezett módosításának is alapja lehet. A munkacsoportnak az lesz a feladata, hogy foglalkozzon az emberi méltóság mint alapvető emberi jog értelmezésével a felsőoktatási intézmények gyakorlatában és jogi dokumentumaiban. A tájékoztatón Aáry-Tamás azt mondta, "rendszerhiba" volt, ami a gólyatáborokban történt. Gulyás Tibor, HÖOK-elnök a tájékoztatón arról beszélt, hogy a jövőben cégszerű működés keretében képzelik el a gólyatáborok szervezését. Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia elnöke azt  mondta, a most elkészült gólyatábor-jelentés alkalmas arra, hogy a "jó irányba lépjünk".

A tavalyi gólyatábori botrányok után 67 felsőoktatási intézmény bevonásával készített jelentést az elmúlt évek tapasztalatairól Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa.

Tavaly összesen 45 intézményben rendeztek gólyatábort, több ezer diák részvételével.  Ezek között volt az ELTE tanítóképző kar fonyódligeti tábora, melyen egy lányt megerőszakoltak. Az ottani HÖK-elnököt, aki tudott az elkövető fotós előéletéről, az egyetem felfüggesztette.

Ezt követően több erőszakos esetre is fény derült: így például arra, amikor az ELTE ÁJK 2013-as táborában történt hasonló, valamint az Indexnek is részletesen vallott egy másik áldozat, akit egy meg nem nevezett főiskola gólyatáborában megerőszakolt egy hallgatótársa, és a HÖK-ös szervezők igyekeztek eltussolni az ügyet.

A mostani vizsgálat nem kimondottan a szemérem elleni erőszakos bűncselekményeket kutatta, hanem általános képet igyekezett alkotni a hazai gólyatáborok szervezéséről, az ottani hangulatról, arról, hogy milyen emberi méltóságot sértő cselekmények történhetnek, illetve összegzi a panaszokat, melyekből jóval több van, mint amiről az egyetemek és főiskolák önként beszámoltak.

A panaszokról azonban el kell mondani, hogy egy-két komoly kivételtől eltekintve csak az nem találkozott ilyen történetekkel, aki homokba dugta a fejét, illetve nem ismeri a fiatalok szórakozási szokásait. A jelentés viszont hivatkozási alap lehet élelmes kormányzati politikusok kezében arra, hogy általánosítva és a fiatalokra mutogatva szűkebbre szabják a hallgatói önkormányzatok autonómiáját.

Aáry Tamás Lajos
©

Nincs itt semmi látnivaló!

45-ből 36 intézmény arról számolt be, hogy nem érkezett hozzájuk panasz az elmúlt évekből. Ahol viszont volt panasz, ott olyan apróságok, mint a zene hangereje, vagy a tábor felszereltsége. De olyan is akadt, hogy a hallgatók nem adták a helyüket a vonaton, és hogy előfordult károkozás is.

Tényleges panaszról mindössze 5 intézmény számolt be, de ezek között csak az ELTE már nyilvánosságra került esetei az igazán kirívók. Az egyetemek által ismertetett problémák között merült fel még a BME egyik táborában a jelentkezési lap egy pontja, amit ki is kellett venni a feltételek közül. A nagyobb egyetemek közül még a Szegedi Tudományegyetem számolt be panaszról (2008), ami a magas részvételi költségekre vonatkozott.

Az egyes hallgatói önkormányzatok bevallása szerint egyetlen panasz sem érkezett hozzájuk, viszont köszönőleveleket sokat kaptak a gólyáktól. AHÖOK elnöke sem tud az elmúlt 8 évben hallgatói panaszokról, de némi ellentétet lehet felfedezni azzal, hogy a jelentésben később úgy nyilatkozik, hogy szerinte a névtelen panaszok „valóságtartalma nem minden esetben ellenőrizhető vagy eleve rosszindulatból írják, ezért célszerű fenntartásokkal kezelni őket.”

Tömegpszichózis

Ezzel szemben számos panasz érkezett nevük elhallgatását kérő hallgatóktól, szakemberektől, szülőktől, szomszédoktól és már régen végzett diákoktól a jogi biztoshoz. Ők legalább 10 intézményt nevesítettek is, ezekből válogat a jelentés is.

A hallgatók italozási és bulizási szokásain kár megbotránkozni, de a beszámolók alapján jól követhető, hogy a tömeg, a közösség miképp hat az egyén döntéseire bizonyos szituációkban. A megfelelési vágy a közösségnek olyan dolgokra veheti rá a középiskolából a szabadságba szabadult fiatalokat, amire nem biztos, hogy később is büszkék lennének. Ezt a hatást többen megemlítik, és hogy a szervezők módszeresen terelték ilyen irányba az eseményeket, visszaélve a hierarchiával:

Erre a szervezők sem számítottak, bármennyire is szándékosan terelték ilyen irányba az egész évfolyamot. […] Minden csoportból álljon ki egy-egy fiú és vetkőzzön le. A nyolc fiúból a fele eleve meztelenül állt ki, így a maradéknak, megfelelve az elvárásoknak le kellett venni az alsógatyát. De ezen gyorsan segítettek a többiek, ha nem ment elsőre. […] A főszervező elindult a csoportok között pontozni, miközben buzdította a lányokat, hogy még erotikusabban csinálják [csókolják a fiú testét]. Az első csoportban valaki e felhívásnak eleget téve, orális kényeztetésben részesítette a székre állított fiút. Természetesen a csoport azonnal 10/10pontot kapott. A szervező ezek után tovább ment, és majdnem az összes csapatnál, néhol több lányt is érintve, elérte ugyanezt az eredményt.

vagy

Minden csapatból jelentkezni kellett egy fiúnak és négy lánynak, a fiúkra feltesznek egy-egy vérnyomásmérőt, és az a csapat nyer, ahol a lányoknak adott idő alatt a legmagasabbra sikerül felvinnie a fiú pulzusát/vérnyomását, ekkor az összes lány rögtön nekiállt levetkőzni, nyílt színi gruppen szex kezdődött, aki odafért, mobiltelefonnal videózott.

Fontos személyiségi jogi probléma, hogy a gólyatáborban történteket sokan engedély nélkül rögzítik is mind a szervezők, mind a résztvevők, és később egymás között terjesztik, vagy rosszabb esetben a világhálón is megosztják, ami jelentős konfliktusokat válthat ki. A „gólyatábor” keresőszó kapcsán a Google rengeteg olyan képet tár elénk, aminek valószínűleg nem örülnének annyira a szereplők, ezek sérthetik a személyiségi jogokat, főleg, hogy eltávolításuk nem egyszerű, ha egyáltalán tudomásukra jut a hallgatóknak.

Ne általánosítsunk!

A jelentés kitér azokra a szabályokra és megoldásokra is, melyeket az egyetemek és a főiskolák alkalmaznak a gólyatáborok „biztosítása” érdekében. Ezek között említhető, hogy a szervezőket a legtöbb esetben pályáztatással és többkörös felvételi eljárással veszik fel, törekednek arra is, hogy körülzárt területen, és a környék lakosaitól minél távolabb tartsák a táborokat, és hogy előre értesítsék a szomszédokat.

A gólyatáborokat egyébként mindenütt ugyanazok szervezik: jellemzően a hallgatói önkormányzat és a hozzá kötődő szervezetek, illetve felsőbb éves hallgatók. Egyértelmű szabályozás a táborokra csak a Kaposvári Egyetemen van, de mindenhol van valamilyen bejáratott gyakorlat, vagy akár szöveges útmutató, mely figyelembe veszi az intézmény hagyományait is.

Több rektor azonban hozzátette, hogy azért sincs külön szabályozás, mert a hallgatói önkormányzat nem önálló jogi személy, így szerződéseket sem köthet az engedélyük nélkül, így valósul meg az intézményi kontroll, legalábbis egy bizonyos szintig. Több intézmény egyébként biztonsági szolgálatot alkalmaz a résztvevők védelmére.

©

Aáry-Tamás Lajos leszögezi a jelentése végén, hogy nem célja a gólyatáborok beszüntetése, csak tükröt kíván tartani a felsőoktatás egésze elé (kormány, intézmények, HÖK-ök, hallgatók), hogy elmozdulás történjen. De ezt nem lehet rövid távon megoldani, közös munkára van szükség. A jelentés kitér még a nemzetközi tapasztalatokra is, valamint ajánlásokat fogalmaz meg, hogy rendezzék a gólyák jogi helyzetét, valamint az intézmények törekedjenek a prevencióra és a sértettek segítésére.

Korábban a hvg.hu is írt arról, hogy tavaly szeptemberben a Kehi azt javasolta a kormánynak, hogy rendeleti úton szűkítse a hallgatói önkormányzatok autonómiáját és hatáskörét. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége (HÖOK) mindezt pártállami időket idéző sajtóhírnek minősítette, és több egyetem rektora is kétségét fejezte ki, miszerint ez sértheti az egyetemi autonómiát.

Az oktatási jogok biztosa mostani jelentése alkalmas lehet arra, hogy a közhangulatot az egyetemisták ellen fordítsa, és hogy a gólyatáborok ügyében a kormányzat átessen a ló túlsó oldalára. Ebben a történetben minden szereplő felelős: például. hogy Balog Zoltán minisztériuma mit fontolgat.

Mik olvashatók még a jelentésben?

Gólyák:

 

„Volt olyan, aki a gólyatábort azzal nyitotta, hogy odahányt a bejárat elé.”

 

„… Legnagyobb meglepetésemre volt önként jelentkező [lány], aki meztelenre vetkőzött, aztán hagyta, hogy a [fiúk] leöntsék és lenyalogassák, sőt, látszólag még élvezte is a műsort. A többiek közben körben álltak és mobiltelefonokkal filmeztek.”

 

„Láttam egy lányt, akit jóformán eszméletlenül az egyik HÖK-ös szervező támogatott fel a szobájába, […] a lány a szobatársait kérdezget, semmire nem emlékszik az egész éjszakából és nem tudja, igazat mond-e a [a szexről a HÖK-ös] srác, és fél, hogy terhes lesz.”

 

„Szombaton leesett az eső, az egész táborban sár lett, […] hirtelenjében kitalálták [a szervezők], hogy legyen az a feladat, hogy egy nagy saras pocsolyában meg kell fürdeni a diákoknak, végig kell a pocsolyán csúszni. […] A fiú, aki először csúszott [megkérdezte a biztonságról a szervezőket] egyszer csak felordított, kirohant a sárból, a lábából ömlött a vér. […] megkérték a fiút, és ezzel együtt mindenkit, hogy lehetőleg ne mondják el senkinek, még az iskolavezetésnek sem, hiszen abból hatalmas botrány lenne.”

 

„Sorba állítottak, pálinkába mártott kenyeret adtak enni, az áldozást imitálva, „Firma testeként” átadva, ami engem, mint katolikus keresztényt súlyosan megbántott.”

 

„Mindenki leszűrhette, hogy mi az elvárás, Vetkőzni és inni.”

 

„Persze ők [a szervezők] mindent felvettek, és később a táborban nem jelenlévő szervezőknek előszeretettel mutogatták.”

 

Szülő:

 

„Folyamatos ivászat – 400 fiatal 5 teljes napig ivott –, […] a tömegpszichózist ismerve, előbb vagy utóbb mindenki ezt csinálta alternatíva híján, vagy hazament.”