Mihályi Péter: Semmi kétségem afelől, hogy akik a jegybank pénzét elkaszinózták, úgy képzelték, jó üzleti döntéseket hoznak

Nincs egy kézben az állami vagyon, nagy a veszélye, hogy széthordják – figyelmeztet Mihályi Péter közgazdász, az MTA levelező tagja, aki szerint az állam rendszerint a piaci árnál olcsóbban ad el és drágábban vásárol.

Mihályi Péter: Semmi kétségem afelől, hogy akik a jegybank pénzét elkaszinózták, úgy képzelték, jó üzleti döntéseket hoznak

„A jövőben olyan, piaci alapon működő hadiiparra van szükség, amely garantálja a Magyar Honvédség ellátásbiztonságát” – ezzel indokolta a kormány egyes hadiipari cégek privatizálását. Eddig a stratégiai fontosságúnak tekintett ágazatokat és vállalatokat állami tulajdonban tartották, és ha nem abban voltak, államosították. Mi az oka a váltásnak?

Nincs valódi váltás, mellébeszélés folyik. Az elmúlt években főleg azért államosítottak – és nem csupán az üzleti életben, hanem az oktatásban és az egészségügyben is –, hogy a megvásárolt, megszerzett eszközöket később más magántulajdonosok kezébe juttassák. Ezt hívja a szakirodalom tranzitállamosításnak. Most a hadiipar került sorra. A kiszemelt vevő egyelőre nem kapja meg a kritikusnak minősített infrastruktúrát, és az állam is megtartja a részvények 25 százalékát. Pedig aki valaha is foglalkozott privatizációval, pontosan tudja, hogy az állam szempontjából az a perdöntő: 100 százalékban tulajdonos, vagy csak részben az. Ha a tulajdona bármely kis százalékát eladja, azzal a saját mozgásterét szűkíti. Apró döntések sorozatával még 51 százalékkal is olyan helyzetbe sodródhat, hogy nincs más lehetősége, mint hogy megváljon a részesedésétől.

Mihályi Péter, egyetemi tanár
A 72 éves közgazdász fő kutatási területe a magánosítás és a nagy állami elosztórendszerek reformja. 1997–1998-ban a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára volt. Az állami vagyon változó nevű tulajdonosi szervezetében töltött be vezető tisztségeket. Fő műve a négykötetes Privatizáció és államosítás Magyarországon, amely az Árpád-kortól napjainkig tekinti át a tulajdonváltás különböző módozatait.

A kilenc hadiipari vállalkozás többsége ma is részben külföldi tulajdonban van, kettő közülük Rheinmetall-cég, és a Rheinmetallnak a 4iG-ben is 25 százalékos részesedése van. Mi ennek az értelme?

Az ügylet lényege, hogy ebben az üzletágban is pozíciót szerzett a magánszektor. Az, hogy a 4iG külföldi vagy magyar, csupán szándék és adminisztráció kérdése. Nem az a fő szempont, milyen a tulajdoni megoszlás, a kormányon belül valakik azt gondolták, hogy egy bizonyos üzleti csoport pozícióját tovább javítják. Ennyi. Annak sem lenne jelentősége, ha hozzácsapnának még két kórházat vagy két csatornavállalatot.

Védelmi ipari privatizáció a 4iG-val: hatalmas üzlet, hatalmas kérdőjelekkel és még nagyobb kockázatokkal

Súlyos következményekkel jár és meglepő fordulatokat hozhat az a tulajdonosi összetétel, amely a kormány döntése alapján kialakul a magyar védelmi ipar meghatározó vállalatainál. A privatizáció ráadásul verseny nélkül, átláthatatlan módon és a társadalmi vita kizárásával történt.

Lehet, hogy a nem túl erős pénzügyi lábakon álló 4iG-t akarják a jövedelmezőbb hadiipari cégekkel megerősíteni?