szerző:
Unyatyinszki György

Összesen 180 millió forintot adott az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) egy iskolásoknak kitalált matricagyűjtő programra és egy ahhoz kapcsolódó, múzeumokat népszerűsítő könyvre. A hvg.hu szerzője közérdekű adatigénylés keretében megszerezte a Mozaik Múzemtúra-projekt szakmai beszámolóját: ebben ugyan nincsenek részvételi adatok, viszont kiderül belőle, mennyi pénzért dolgoztak a program lebonyolításért felelős Örökség Kultúrpolitikai Intézettel (ÖKI) szerződő vállalkozások, melyek az ÖKI-hez hasonlóan több szálon köthetők L. Simon László miniszterelnökségi államtitkárhoz.

A Mozaik Múzeumtúra legfőbb célkitűzése az volt, hogy a 6-18 éves korosztály körében felkeltse az érdeklődést a hazai közgyűjtemények iránt. A kezdeményezés visszanyúlt egy jól bevált megoldáshoz, a Lutra albumok teremtette matricagyűjtő játékhoz, amely bő két évtizede nagyon sok gyereket megmozgatott.

A Mozaik Múzeumtúra játékot 2014. február elejétől május végéig írták ki, amit aztán augusztus végéig meghosszabbítottak. A régiónkénti gyűjtőfüzeteket a múzeumokban és az Alexandra könyvesbolt-hálózat üzleteiben lehetett megvásárolni (379 Ft/db). A füzetekben múzeumok ábrái voltak, ezekre kellett felragasztani a matricákat (59 Ft/ötdarabos csomag). Ahhoz, hogy teljes legyen a gyűjtemény, el kellett menni több múzeumba is, ahol a jegy mellé ingyen adták a még hiányzó „belsős” matricákat.

A teli füzetet a garantált nyereményeken kívül be lehetett váltani egy féléves National Geographic-előfizetésre – de ebben az esetben a gyerekek az albumot már nem kapták vissza. A matricagyűjtő játék mellett NKA-s támogatással született egy kiadvány 300 múzeum és kiállítóhely címmel, melyet angol és magyar nyelven adtak ki 6000 példányban, valamint a múzeumtúrához készült egy mobilapplikáció – erről a gyerekek múzeumi háttérképeket ingyen tölthettek le, cserébe az aktivitásukért.

Hatástalan, pazarló

A Magyar Narancs tavaly áprilisban, amikor még javában tartott a program, erős kétségeket fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy mennyire érdekes foglalatosság általános és középiskolásoknak múzeumi homlokzatokat és belső tereket ábrázoló matricákat gyűjteni, és hogy ez valóban olyan csereberét indít el, mint évtizedekkel ezelőtt a Lutra album vagy akár mostanában a focistagyűjtő albumok.

©

Bár konkrét adatokat az akcióban részt vevők számáról a zárás után sem volt hajlandó adni a lebonyolításért felelős Örökség Kultúrpolitikai Intézet, a programban részt vevő 300 múzeumból 49 válaszolt a kérdéseinkre. Szinte kivétel nélkül arról számoltok be, hogy rendkívül kevesen keresték meg őket, sokan még számot sem tudtak mondani, olyan elenyésző volt az érdeklődés. Bár azt üdvözölték, hogy az állam megpróbálta népszerűsíteni a múzeumi gyűjteményeket, de a kezdeményezést hatástalannak, többen kimondottan pazarlónak tartották. A beszámolók szerint érdemi látogatószám-növekedést az akció nem hozott, és a részvétel is bonyolult volt.

Azokban a múzeumokban, amelyek válaszoltak, összesen 753 matrica fogyott – ennyit osztottak szét a gyűjtőalbummal vásárolt belépőkhöz ingyenesen. Ennél még kevesebbet vettek a múzeumokban a gyűjtőfüzetekből, pedig ebből 70 ezret nyomtattak, igaz, 10 ezret ingyenesen kiküldtek az iskoláknak, és a füzetet máshol is lehetett kapni. Az applikációt mindössze 1030-an töltötték le. Mivel több múzeum „-tól, -ig”-adatot adott meg a fogyásról, a legnagyobb jóindulattal, a felső értékeket figyelembe véve vetítettünk ki egy országos értéket – eszerint a hét hónapos akció keretében jó, ha ötezren voltak, akik legalább egyszer elmentek múzeumba. Csak szemléltetésképpen: Magyarország egyik leglátogatottabb (a gyerekek körében pedig valószínűleg az ország  első számú) állandó kiállítása, a Csodák Palotája, amely egy évben 100 ezer látogatót vonz, mindössze 14 Mozaik Múzeumtúra-matricát tudott elpasszolni.

„Figyelemre méltó, ha az orbitális bukást követően meghosszabbítják a látványos agóniát, újabb közpénzt adnak a változatlan folytatásra, miközben semmit nem tesznek a bukás okainak megismerésére, megszüntetésére és megismétlésének elkerülésére” – írta egy fővárosi iparművészeti kisgyűjtemény képviselője azzal kapcsolatban, hogy az akciót az eredetileg meghirdetett májusi zárás helyett augusztus végéig futtatták, újabb pénzeket kifizetve a kapcsolódó vállalkozásoknak. De nemcsak a hvg.hu nem kapott érdemi fogyási adatokat az ÖKI-től, egy vidéki múzeum illetékese elmondta, hogy a program ideje alatt többször kértek statisztikai adatokat, amivel elemezhették volna, hogy a térségben csak őket nem látogatják, vagy más intézményeket sem. De nekik sem küldtek meg semmilyen tájékoztatást.

Három részletben

A Mozaik Múzeumtúra alapját egy múzeum-népszerűsítő kiadvány jelentette (ez lett a 300 múzeum és kiállítóhely Magyarországon), melynek előkészítésére az Emmi a minisztériumi keret terhére 2012 decemberében hárommillió forint támogatást adott az alig néhány hónappal korábban, 2012. júliusában bejegyzett ÖKI számára. Az ÖKI nem költségvetési szerv, hanem egy nonprofit kft., melyet a Magyar Írószövetség, a Szépirodalmi Figyelő Alapítvány és az Edutus Főiskola alapított (utóbbi helyét 2013 végén átvette az Ifjúsági Médiakultúráért Alapítvány).

©

Amikor az NKA 130 millió forint értékben kiírta a hazai múzeumokat és közgyűjteményeket népszerűsítő program, a Mozaik Múzeumtúra lebonyolítói pályázatát, erre egyedül már csak az ÖKI-t hívták meg. Ezt a támogatást fejelte meg az NKA 2014-ben további 46 millió forinttal a már említett kötet kivitelezésére (valamint megrendeltek egy hazai tavakat bemutató kiadványt is 2000 példányban.) Ekkora összeggel más köteteket nem szoktak támogatni, ennek töredéke jut egy-egy könyvre az NKA könyvtámogatási programjában. Összesen tehát 180 millió forintot nyert el az ÖKI, amit ha összevetünk az általunk becsült ötezres látogatói létszámmal, ahány gyereket a múzeumtúra legfeljebb elérhetett, nagyjából 36 ezer forint támogatás juthatott egy gyerekre. Ezt a 180 milliót, jegyezték meg többen is, sokkal értelmesebben fel lehetett volna használni úgy, hogy a múzeumok színvonalas programokat szervezhettek volna, ténylegesen a fiatalokra fókuszálva növelhették volna látogatottságukat.

Az általunk kikért szakmai beszámolóból kiolvasható, hogy melyek voltak a programban a legnagyobb költségek. Csak a fotókra és a kapcsolódó jogdíjakra, melyek a matricák, a mobilapplikáció, valamint a reklámanyagok alapjául szolgáltak, 24,5 milliót fizettek ki. A valamivel több mint ezer érdeklődő által letöltött applikáció fejlesztési és marketingköltségei 55 milliót emésztettek fel, a 70 ezer példányban nyomott matricagyűjtő füzetek, matricák és a kétnyelvű múzeumismertető kötet nyomdaköltsége pedig 37 millió forint volt. A vonatkozó munkákkal az ÖKI olyan külsős cégeket bízott meg, melyek nem egy esetben közel állnak az ÖKI tulajdonosaihoz.

Életre szóló barátságok

A Mozaik Múzeumtúra lebonyolításban igen aktív szereplő volt az U Group Kft., melyet az ÖKI reklám és a nyomdai tevékenységekkel bízott meg, összesen 44 millió forint értékben. Az U Group Kft.-nek is az Ifjúsági Médiakultúráért Alapítvány a tulajdonosa, ahogy az ÖKI-ben is benne van 2013 vége óta. Szintén az alapítványhoz köthető a program költségvetéséből 12,8 milliót lefölöző YCP Communications Kft. is, amelynek tulajdonosai és ügyvezetői az a Bondár Péter és Molnár Attila, akik az Ifjúsági Médiakultúráért Alapítvány egy másik érdekeltségében, a Shortcut Communications Kft.-ben a nyilvános cégadatok szerint szintén megtalálhatók. (Beszédes, hogy a Shortcut Kft.-nek és az ÖKI-nek egy időben ugyanabban a Falk Miksa utcai lakásban volt bejegyezve a székhelye.) Szintén PR-vonalon 38 milliót számlázhatott a Mozaik Múzeumtúra kapcsán a Kortárs Média Kft., amely korábban több pályázaton is együtt nyert az YPC Communications Kft.-vel.

L. Simon László
©

Mint ahogy a már emlegetett tavalyi Magyar Narancs-cikk is rámutatott, az ÖKI tulajdonosi köre több szálon kötődik L. Simon László miniszterelnökségi államtitkárhoz: egyrészt az Ifjúsági Médiakultúráért Alapítvány által ellenőrzött kulturális szolgáltató és kommunikációs cégcsoport egyes tagjait több esetben olyan döntés hozta kedvezményezetti helyzetbe, melyben L. Simon is kulturális államtitkárként, NKA-alelnökként részt vett. Másrészt a másik két tulajdonos, a Magyar Írószövetség és a Szépirodalmi Figyelő esetében fontos, hogy ezek jelentették L. Simon irodalmi, kultúrpolitikai hátországát: az államtitkár a Magyar Írószövetség, a Fiatal Írók Szövetségének (FISZ) elnökeként tűnt fel az országos kultúrpolitikában, és ő volt a FISZ által alapított Szépirodalmi Figyelő első főszerkesztője.

Az, hogy a személyes kapcsolatok milyen fontosak, jól látszik például azon, hogy a Szépirodalmi Figyelő főszerkesztői székében kik váltották egymást. L. Simont a Kortárs folyóirat jelenlegi főszerkesztője, Thimár Attila követte a Szépirodalmi Figyelő élén, aki azt az NKA-kollégiumot is vezeti, amely a Múzeumtúrához kapcsolódó kiadványra is megítélt 46 milliós támogatást. De megfordult a Szépirodalmi Figyelő élén L. Simon egykori szerkesztőtársa, Pápay György is, akinek az ügyvezetésével nyert pénzt az ÖKI a Múzeumtúra-pályázaton. De ma már az ÖKI-t nem ő, hanem L. Simon egykori főiskolai iskolatársa vezeti.

Érdekesnek találta cikkünket? Értékelje!
Köszönjük!
Cikk megosztása
Címkék