szerző:
Unyatyinszki György

Minden ötödik hallgató a Jobbikot támogatja és ezzel vezet a pártválasztók között. A Fidesz megrogyott, az LMP a második erővé lépett elő a fiatal értelmiségieknél, míg a baloldal pártjai együttesen is csak 9 százalékos támogatottságot érnek el. Egy dolog független a pártpreferenciától: a hallgatók fele hosszabb időre is kimenne külföldre, 37 százalékuk véglegesen.

A fiatalok nagy számban távol tartják magukat a politikától, ugyanakkor némileg erősödött a demokráciába vetett bizalom, de a diktatúrát elfogadók száma a csökkenése ellenére továbbra is érdemi. Tovább nőtt a külföldre távozni vágyók száma, háromból két hallgató tervezi rövidebb-hosszabb távon a külföldi munkavállalást, minden harmadik pedig le is telepedne.

Szerda délelőtt ismertette felmérését az Aktív Fiatalok Magyarországon Kutatócsoport, melyet a magyar egyetemisták és főiskolások körében végeztek. Középpontban a hallgatók társadalmi helyzete, a kivándorlási szándék, illetve a pártpreferenciáik álltak. A Szabó Andrea (MTA) vezette kutatást kétévente végzi a csoport, így jól érzékelhető tendenciák is kimutathatók 2011 óta, idén 800 fiatal válaszát vizsgálták, különös figyelmet fordítva arra, hogy a megkérdezettek aránya teljesen lefedje a hallgatói populációt, például a nemek arányát is.

Kivándorlás

Az Aktív Fiatalok Magyarországon kutatásában szerepet vállaló Róna Dániel (PhD – Corvinus) ismertette előadásban a legfontosabb tendenciákat. Külföldi munkát a fiatalok 63 százaléka tervez a jövőben legalább rövid időre, a hallgatók fele több évig is dolgozna külföldön, ráadásul 37 százalékuk le is kíván telepedni a célországban. Ez mindenképp a migrációs szándék erősödését jelenti a két évvel korábbi adatokhoz képest, akkor a hallgatók negyede tervezte, illetve 7 százalékuk biztosan állította, hogy külföldön szeretnének letelepedni.

London calling!
©

A kivándorlás legfőbb oka a hallgatók körében a hazai diplomás bérek szintje, valamint a társadalmi és szakmai megbecsülés nem túl magas mivolta. Azonban megjelent egy új csoport is – noha nem nagy számban –, akik úgy gondolják, hogy nemzeti elkötelezettségük és küldetéstudatuk miatt nem szeretnének külföldön munkát vállalni. Az érdekessége ezeknek az adatoknak, hogy nem mutat összefüggést a pártpreferenciákkal, azaz a kormánypárti szavazók és a Jobbik szavazói között is hasonló arányban vannak a kivándorolni vágyók, inkább a „bizonytalanok” csoportjában találhatók nagyobb számban kivándorlást tervező hallgatók. A kisebb településeken élő, vagy szerényebb társadalmi helyzetűek körében némileg alacsonyabb a migrációs szándék.

A külföldre kívánkozó hallgatók körében szinte mindenki végzett már valamilyen előkészületet, azaz keresett már munkát, vagy legalább tájékozódott a célországról. Az utazási szándékot erősíti, ha a hallgatónak már van külföldi tapasztalata – például tanult már külföldön –, azaz aki egyszer külföldön jár, nagyobb eséllyel hagyná el újra Magyarországot.

A migrációs tendenciák pontosságában nagy segítséget jelentett, hogy a Tárki a kutatók rendelkezésre bocsátotta 2015. évi legfrissebb felmérését, amit a teljes népesség körében végeztek ugyanebben a kérdéskörben, ez alapján is kimutatható a kivándorlás iránti fokozódó érdeklődés: 40 százalék tervezi legalább pár évre, 25 százalék le is telepedne külföldön.

Azt érzem, hogy ellehetetlenítik azt, hogy normálisan tudjak élni. Eltűnik a középosztály. Én úgy érzem, hogy oda tartozom – vagyis tartozhatnék, van egy normális végzettségem, amivel kaphatnék egy jó munkát és lehetne normális fizetésem. Csakhogy egyszerűen olyanok a feltételek, hogy hiába dolgozok, hiába próbálom ennek a feltételeit előteremteni, nem megy.

Erősödő Jobbik és LMP, a Fidesz megrogyott

Míg két éve kiegyenlített volt a pártok támogatottsága az egyetemisták teljes népességében, addig idén érzékelhetően megnőtt a Jobbik tábora: 17-ről 20 százalékra nőtt a pártot támogatók aránya, elnyerték a proteszt szavazók többségének támogatását az ország minden szegmensében. A biztos választók arányában ez 38 százalékot jelent. Jellemzően a férfiak támogatják a pártot, inkább kistelepülésről származnak, és nagyobb arányban szüleik nem rendelkeznek felsőfokú végzettséggel, társadalmi helyzetük is szerényebb, a vallásosak száma is magasabb. Érdekesség, hogy arra a kérdésre, hogy szerintük a cigányság vérében van-e a bűnözés, nagyobb arányban ezzel egyetértő választ adtak, valamint magasabb a diktatúrát elfogadók száma a támogatóik között (40 százalék) a többi párthoz képest.

Az LMP szintén komoly erősödést mutat, két évvel korábban 8 százalékon álltak a teljes hallgatóságra vetítve, idén ez 14-re emelkedett, főleg a fővárosi közegből szerezve szavazókat. Biztos választóik (22%) között magasabb a nők aránya, inkább nagyobb városban, illetve Budapesten élnek, szüleik magasan iskolázottak, illetve társadalmi helyzetük is magasabb. E két tábor megerősödése, ha tartós lesz, akkor érdemben befolyásolhatja a jövőbeli választásokat, a Jobbikot a támogatottsága kormányképes erővé emelheti, míg az LMP megerősödhet középpárttá.

A Fidesz tábora csökkenést mutat, a két évvel korábbi 16-ról 12-re csökkent, azaz visszacsúszott 3. erővé a hallgatók körében. Biztos választóik (20%) erős vallásosságot mutatnak, jövőjük szempontjából magabiztosabbak, legtöbben osztatlan jogi vagy orvosi képzésre járnak. Utóbbiak körében mutatható ki inkább, hogy kialakult a küldetéstudatra hivatkozó itthon maradók csoportja, azonban így is kiugró a külföldre távozni vágyók száma.

A baloldali Összefogás pártjait együttesen 9 százalékra mérték (MSZP 3%, DK 2%, Együtt 3%, PM 1%), azaz a legnagyobb visszaesést ez a négy párt produkálta, bár a leglátványosabb a két évvel korábban 14 százalékos Együtt-PM szétesése, az MSZP 2 százalékot vesztett az 5-ből, a DK némileg erősödött is a korábbi 1 százalékról.

Pártok

Aktív Fiatalok

2011. XII./2012. I.

Aktív Fiatalok

2013. III. – IV.

Aktív Fiatalok

2015. április

Jobbik

19

17

20

LMP*

18

8

14

Fidesz

15

16

12

Együtt, PM

-

14

4 (Együtt 3%; PM 1%)

MSZP

5

3

3

DK

3

1

2

Egyéb párt

1

2

3

Ezek közül egyikre se

-

-

2

Semmiképp nem szavazna

9

6

9

Nem tudja

25

24

19

Nem válaszol

5

9

13

A "liberális" a fiatalok körében kevésbé szitokszó

A hallgatók többsége liberálisnak tartja magát a konzervatívval szemben, pontosabban liberálisabbnak, a középen állók száma az igazán meghatározó, míg a bal-jobb tengelyen némi jobbra tolódottságot mutatnak a hallgatók. Nem látszik, hogy ennek megfelelne a párthovatartozás és a pártpreferencia: a liberális nem ugyanazt a pejoratív jelentést hordozza a fiatalok szemében, mint azt a kormánypárt propagálná, igaz, érzékelhetően nem kiforrott a fiatalok ideológiai hovatartozása. A demokráciát pártolók száma némileg emelkedett, a szkeptikus közömbösök aránya a kiugróan magas, ami inkább a demokráciából való kiábrándultságot jellemzi, mintsem egy esetleges diktatúra elfogadását. A kutatók szerint a diktatúrát támogató csoportok valószínűleg nem tudják pontosan kifejezni, hogy mi kell nekik, ezért támogatnának egy diktatúrát.

Jól érzékelhető, hogy az egyetemistákat továbbra is taszítja a politika, ha szinonimát kellett választaniuk, akkor első helyen a korrupció, második helyen a hazugság kifejezést találták jellemzőnek. A politikai és társadalmi aktivitásuk továbbra is mérsékelt – némileg csökkent a korábbiakhoz képest –, 40 százalékuk semmilyen társadalmi tevékenységet nem végez, távol maradnak a közélettől. Akik esetleg részt is vesznek valamilyen közösségben, azok is elsősorban a sporttevékenységhez kötődő csoportokat választják (27%), ezt követi a tudományos és szakmai csoportok köre (19%), a kulturális és hagyományőrző (17%), az egyházi szervezetek (17%), valamint a környezetvédelmi csoportokban részt vevők aránya (14%). Mérséklődött azok száma, akik a jövőben tüntetésekre is elmennének, viszont nőtt azoké, akik némi pénzadománnyal támogatnának egy pártot vagy szervezetet, a tiltakozó petíciók aláírása tekinthető magasnak, valamint az aláírásgyűjtés.

Nem szűkül a társadalmi olló
Azon fiatalok, akik a fővárosból vagy nagyvárosból származnak, illetve akiknek magasabb iskolai végzettségű szüleik vannak, jellemzően sokkal könnyebben tarthatják meg, vagy növelhetik társadalmi státuszukat, illetve nagyobb számban is tanulnak tovább. A kistelepülésről, vagy szerényebb iskolai végzettségű felmenőkkel bíró hallgatók sokkal nehezebben veszik az akadályokat. A Diákhitel és a szociális- és ösztöndíjprogramok ugyan segítenek a hátrány behozásában, azonban ezek hatékonysága egyelőre mérsékelt, azaz továbbra sem csökken a rétegek közti szakadék a kutatók szerint.

 

Érdekesnek találta cikkünket? Értékelje!
Köszönjük!
Cikk megosztása
Címkék