Nagy a boldogság az ügyészségeken, mert a szokásos gyakorlattól teljesen eltérően a nyaralási szezon elejére időzítve állt pluszpénz a házhoz – állította egy igazságszolgáltatásban dolgozó forrásunk névtelenséget kérve. „Az ügyészség teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalói egyszeri bruttó 220 ezer forint ruházati költségtérítésben részesülnek júniusban” – erősítette meg Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség sajtószóvivője. Akik részmunkaidős foglalkoztatottak, azok egyszeri bruttó 110 ezer forintot kapnak ugyanígy, ruhapénzként.

A béren kívüli juttatásnak számító ruhapénz mellett az alacsonyabb keresetű ügyészségi dolgozók viszont eseti szociális segélyt kapnak, vannak, akik egy teljes havi fizetésüket – derült ki a szóvivő válaszából. „A legfeljebb havi bruttó 150 ezer forint illetményben részesülő ügyészségi alkalmazottak részére egy havi illetményüknek megfelelő” eseti szociális segély került kifizetésre” – közölte. Azok pedig, akik legfeljebb havi bruttó 193 100 forint az illetményük, azok fejenként bruttó 100 ezer forintot, míg a legfeljebb havi bruttó 210 ezer forint illetményben részesülő ügyészségi alkalmazottak bruttó 50 ezer forintot kaptak szintén „eseti szociális segély” címén – tudtuk meg a Legfőbb Ügyészség szóvivőjétől.

Telik rá a bérmegtakarításból

Fazekas szerint mindezt a tárgyévi bérmegtakarítás terhére fizetik ki, amelynek „jellemző alapja a tartósan távol lévő ügyészségi alkalmazottak”.

Ez persze szabályos, csakhogy igazságügyi forrásunk szerint egyértelműen jutalom-jellege van az őszi plusz előrehozásának és generálisan osztott "eseti"szociális segélynek. "Ruhapénz régóta létezik, csakhogy azt azért is az évvége felé adják, mert akkor már látszik, hogy mennyi a maradvány. Eseti szociális segítséget pedig olyanok szoktak kapni, akik nehéz élethelyzetbe kerülnek, a mi szervezetünknél például hozzátartozó halála, betegség vagy más hasonló körülmény szokta indokolni” – magyarázta.

Fazekas Géza

MTI / Marjai János

Azt sem érti, hogyan lehetséges, hogy a tartósan távol lévők – ami általában a gyesen lévőket jelenti - pénzének a terhére tudják ezt finanszírozni, hiszen szerinte az állami szférának ebben a részében inkább az az általános, hogy kevés a szabad státusz. „A bérmegtakarítás csak azt jelentheti, hogy nem vesz fel embereket - például a gyesen lévők helyére ideiglenesen határozott munkaidősöket - vagyis, vagy a többiekre hárítja ezt a pluszmunkát, vagy nincs is szüksége ezekre a munkahelyekre, csak nem adja vissza a státuszokat, fenntartja és másra átcsoportosítja a pénzt” – vélekedett. „Egyébként pedig éppen csak év közepén járunk, honnan látja, hogy év végéig nem jönnek új emberek a helyekre, illetve hogy ez bérmegtakarításképpen nem kell máshol?” – tette hozzá forrásunk, aki ezt egyértelműen burkolt bónusznak tartja, amit számla nélkül el lehet költeni a nyáron.

Nem jár, csak adható

A ruhapénzről nem kell számlát hozni, viszont bruttóban értendő, a hatályos szja-szabályok alapján járulékköteles - reagált erre az ügyészség. A bérmegtakarítások időzítésére pedig azt válaszolták: a juttatások a tárgyév első féléves bérmegtakarítása terhére lesznek kifizetve, havonta képződik megtakarításuk, nem éves szinten. „Erre figyelemmel a most megállapított szociális juttatás és ruházati költségtérítés semmilyen módon nem veszélyezteti a második félévi bérkifizetéseket” – közölték.

Azt ugyanakkor elismerték, hogy a ruházati költségtérítés az elmúlt években – 2010 és 2011 kivételével – valóban szeptemberben szokták kifizetni. Ez a juttatás egyébként nem jár kötelezően 2010 óta, addig jogszabály írta elő, de azóta „jogszabályi felhatalmazás alapján adható juttatás”.

Rákérdeztünk arra is, hogy eseti szociális segélyt nem csak konkrét, nehéz helyzetekben szoktak-e adni, de szerintük az „egyedi indokolt kérelmek mellett” a törvény lehetővé teszi a legfőbb ügyész,  Polt Péter számára, hogy azokat is ebben részesítse, akinek az illetménye „jelentősen nem haladja meg a minimálbér kétszeresét”.

Mint kiderült, az előrehozott ruhapénzt, illetve eseti alapon a plusz havi fizetést vagy a bruttó 50-100 ezer forint eseti segélyt országosan, minden ügyészségi dolgozó megkapta. Ez így együttesen több mint 1 milliárd, egészen pontosan 1 089 millió forint költség.

Mi az ügyészségi dress code?

Kérdésünkre a ruhapénzt az ügyészségen dolgozókkal szemben támasztott munkahelyi elvárásokkal indokolták. Ezeket egy 2012-es legfőbb ügyészi körlevél rögzítette – nyilván a kötelező taláron kívüli megjelenésekre. A vádhatósági etikett főbb követelményei:

• az ügyészségi alkalmazott köteles a munkahelyi hivatali jellegnek, az alkalomnak, valamint az időjárásnak megfelelő öltözetet viselni.
• Nők esetében blúz, blézer, kiskabát, más elegáns felsőrész, továbbá szoknya vagy nadrág, illetve egy vagy kétrészes ruha (kötött ruha) viselhető.
• Nőknek kötelező harisnya, ha zárt cipőt viselnek, de szandál és nyitott cipő harisnya nélkül is hordható.
• Férfiak esetében az elvárt megjelenés: ing, vászon-, vagy szövetnadrág, zakó, nyakkendő, illetve zárt cipő.

Azonban ezek a szabályok fellazulnak kevésbé szem előtt lévő dolgozóknak, vagy ahogy a körlevél fogalmaz, annál, aki „a hivatali munka során a társszervezetek képviselőivel nem találkozik, illetve ügyfeleket nem fogad”. Ilyenkor „viselhető kényelmes ruházat is, amely egyszerű, legfeljebb enyhén koptatott, nem tépett farmernadrág vagy farmerszoknya, pulóver vagy mellény, visszafogott mintázatú, vagy sima pamutpóló, illetve egy vagy kétrészes ruha”.

Csak elegánsan

Túry Gergely

A dekoltázs, a miniszoknya tilos, a tetkót el kell takarni

A legfőbb ügyész rendelkezése alapján szigorúan tilos:

• férfiak a rövidnadrág, a sportcipő, a szandál, a papucs, a feliratos, vagy komikusan ható mintázatú vagy túlzottan színes ing, póló, nyakkendő
• nőknek a kánikularuha, a miniszoknya, a „túlzottan térd fölé érő” rövidnadrágban
• nem lóghat ki a köldök és a fehérnemű
• a „szélsőséges divatirányzatokat követő” ruha, a reklámot tartalmazó ruhadarab
• a hivalkodó ékszer
• a provokatív, hiányos, vagy átlátszó ruha, illetve mélyen dekoltált felsőrész

Nők pánt nélküli, vagy spagetti pántos felsőt csakis vállat takaró kiskabáttal, vagy boleróval viselhetnek, és alapszabály, hogy a ruhának el kell takarnia a tetoválást, a testékszert.

Különleges alkalmak, ünnepségek, illetve magasabb szintű tárgyalások esetén nem kell agyalni, hogy vajon belefér e fenti szabályokba az outfit, mert minden időjárási körülmények között a nők csakis kosztümben vagy nadrágkosztümben és harisnya-zárt cipő combóban, a férfiak pedig sötét öltönyben, nyakkendőben és alkalmi, zárt cipőben jelenhetnek meg.