„Fehér bőröm és kék szemem van, szóval első ránézésre nem vagyok egy tipikus muszlim lány. Korábban soha nem szóltak be az emberek, de mióta kendővel járok, rengetegszer” – meséli Réka, aki magyar, és ugyan nem vette fel az iszlámot, de évek óta érdekli a vallás, és a barátja is arab származású. „Nemrég egy drogériában a biztonsági őr minden ok nélkül, csak úgy a semmiből elkezdett sértegetni. Miután magamhoz tértem a sokkból, megkérdeztem, hogy mégis miért beszél így velem. A válasz csak annyi volt: 'ha kendőt viselsz, akkor biztos szereted, ha megaláznak'.”

Az alig 20 éves Ahmed is a saját bőrén tapasztalhatta meg a bevándorlóellenes plakátkampány és a Magyarországon átvonuló menekültáradat következményeit. Magyarországon született, mindig is itt élt és tanult. Néhány hete megállították azt utcán, és azt mondták neki, „jó lenne, ha szépen hazamennél!”. Azt hitték, hogy majd nem érti meg, de ő tökéletes magyarsággal csak annyit felelt: „köszönöm, éppen odamegyek”. De a hvg.hu olyan esetről is tud, amikor egy menekülteket segítő magyar önkéntesnek írtak ismeretlenek sms-t, azzal a szöveggel, hogy „te muszlim kurva”.

Kiélezte a konfliktusokat

Sulok Zoltán Szabolcs

MTI / Mundy Márton

A két eset nem egyedülálló. Sulok Zoltán Szabolcs, a Magyarországi Muszlimok Egyházának (MME) elnöke elmondta, hogy az egyre hisztérikusabban kommentált menekülthelyzet sokat rontott az itt élők muszlimok helyzetén. Tucatnyi esetről tud, amikor az utcán megszóltak muszlimokat, főleg a nők váltak az agresszió áldozatává. Kendőjük miatt ugyanis azonnal lerí róluk, hogy iszlám hívők. Volt, hogy azzal támadtak le egy nőt, hogy „miért nem mész vissza a sivatagba?”.

Inzultusok korábban is előfordultak, de ahelyett, hogy kormányzati kommunikációs eszközökkel szembeszálltak volna az előítéletekkel, a plakátkampány ezeket csak kiélezte. A 30 éves Rasheed egy szír család legidősebb gyereke. Apja orvos, édesanyja pedig tanítónő, és már évek óta Magyarországon élnek. „Nem tudok úgy repülőre ülni, hogy előtte ne tapadjon rám legalább két biztonsági őr", magyarázza az orvosi segédeszközöket forgalmazó vállalkozás vezetője. Ő már ebbe nőtt bele, hiszen a 2001. szeptemberi merényletek idején még csak 15 éves volt.

De nemcsak repüléskor érzi, hogy származása miatt különleges bánásmódban részesítik az emberek: „Ha valahol, például egy szórakozóhelyen konfliktushelyzetbe kerülök, szinte automatikusan azt vágják a fejemhez, hogy biztos terrorista vagyok.” Azt is elmondta, előfordult, valaki csak azért nem fogadta el apjától az elsősegélyt, mert muszlim.

Az Egri csillagoktól az erőszakos térítésig

A negatív előítéletek fő oka a tájékozatlanság: „az átlag magyar annyit tud az muszlimokról, hogy Egri csillagok” – legalábbis ez a tapasztalta Gyöngyösi Csilla, az ELTE Ókori és Középkori Filozófia Tanszékének doktorandusza, aki elmondta, óráinak 90 százaléka a muszlimokkal szembeni előítéletek megcáfolásával telik. A hallgatóinak többsége is problémának látja, hogy muszlimok telepednek le Magyarországon: „minek jönnek ezek ide teleszülni az országot?”, teszik fel sokszor a kérdést. A közhiedelem az, hogy a muszlimok egytől egyig elmaradott társadalmakban élnek, ahol a nők elnyomástól szenvednek és áruként adják-veszik a férfiak őket, az iszlám vallás pedig erőszakos.

Afgán család készülődik csepeli otthonában a mohamedán szent böjti hónap, a ramadán idején

MTI / Kallos Bea

„Valójában a muszlimok többsége nem törekszik erőszakos térítésre” – mondja Gyöngyösi, aki szerint sokan kontextusából kiragadva idézik a Koránt és ítélik el az iszlámot, miközben az Ószövetségben is vannak harcra buzdító versek. A Magyarországi Muszlimok Egyházának elnöke sem érti, miért alakult ki erőszakos kép az iszlámról, mert mint elmondta, az al-Kaida és az Iszlám Állam terrorcselekményeit  az iszlám világ is elutasítja. A Korán például konkrétan tiltja az elfogottak megkínzását, de László Petra családjának megfenyegetése is ellentétes az iszlám tanításaival, mutatott rá Szulok. A vallási törvények szigorúan leírják a hadviselés szabályait (például azt, miként kell bánni a foglyokkal, vagy hogy nem szabad gyereket ölni stb.) és ezektől nem térhetnek el a muszlimok, mert „az ember olyat nem engedhet meg, amit Isten megtiltott”.

Az MME elnöke elmondta, sokan a dzsihádot is félreértik, mert kapásból valamiféle szent háborúval azonosítják a szót, pedig eredetileg azt jelenti, hogy „törekvés az Isten útján”. Ez lehet a jóra való törekvés (például a szegények megsegítése), vagy a saját hibáinkkal való küzdelem is. De az iszlám védelmében sem hirdethet akárki dzsihádot. Ezt csak és kizárólag a megválasztott és elismert vallási vezető teheti meg (az ISIS vezetője nem ilyen), és még őt is kötik a Korán előírásai, magyarázta Sulok.

A muszlimoknak is csak felületes képük van a Nyugatról

Gyöngyösi Csilla szerint az érem másik oldala, hogy a muszlimok egy része sem ismeri a nyugat-európai kultúrát és társadalmat, és csak annyit tudnak az európai civillizációról, mint amit a filmekben és a tévében látnak. Ez persze nem könnyíti meg a muszlimok integrációját, de például Németország messze könnyebb helyzetben van, mint Magyarország, mert ott már kiskorukban megtanulják és megtapasztalják a gyerekek, miként lehet együtt élni más kultúrájú és származású emberekkel. Ezzel szemben Magyarország egykultúrájú társadalom: „itt mindenki olyan, mint a másik”.

Nyelvóra menekült gyerekeknek Németországban - megtanulnak együtt élni

AFP / DPA / Jens Buttner

A Magyarországi Muszlimok Egyházának elnöke úgy látja, a nehézségek ellenére igenis lehetséges a muszlimok és az európaiak együttélése, mert a nyugat-európai jog semmi olyanra nem kötelezi a muszlimokat, amit a vallásuk tilt. Sőt, szerinte „ma Magyarországon szabadabban lehet muszlimként élni, mint egy muszlim országban”, mert itt működnek azok a szabadságjogok, melyek Aszad elnök Szíriájában vagy Kadhafi Líbiájában nem voltak adottak. Az igaz ugyan, hogy a Korán európai szemmel nagyon súlyos büntetéseket ró ki a gyilkosokra és a tolvajokra (ha elítélik őket, levágják a kezüket), de ezeket a törvényeket még a muszlim országok között is kevés helyen alkalmazzák. Ugyanakkor az Európában élő muszlimok elfogadják a helyi törvényeket, vagyis nem kell attól tartani, hogy ilyen Magyarországon megtörténhetne.

Invázió? Hülyeség!

Jelenleg legfeljebb 40-50 ezer muszlim élhet Magyarországon, ami összevetve a 9,8 milliós össznépességgel, nem számít soknak. Ennek a közösségnek közel tíz százaléka viszont olyan magyar, aki később vette fel az iszlámot. Legtöbben arabok (szírek, egyiptomiak, jemeniek) és a törökök vannak, jóval kevesebben jöttek Pakisztánból vagy Iránból. Sokak már 20-30 éve élnek itt, de csak keveseknek van állampolgárságuk, mert Magyarországon azt különösen nehéz megszerezni. És a közhiedelemmel ellentétben nem minden muszlim körúti kebabos. A jemeniek közül sok az orvos, az egyiptomiak tudományos területeken dolgoznak, szírek pedig nagyrészt kereskedelemből élnek. Sok arab fiatal jár magyar egyetemre.

Rogán Antal a félelemkeltésben odáig ment, hogy azt mondta, nem szeretné, ha muszlim országgá válna Magyarország és Egyesült Európai Kalifátussá az Európai Unió. Egy több mint félmilliárdos lakosságszámhoz képest még egymillió új bevándorló érkezése sem akkora tétel, ahogy egy tízmilliós országban sem az néhány ezer fő. Persze, ahhoz, hogy iszlám állam legyen, be kellene vezetni a saríát, az iszlám jogrendet. Ez még a muszlim többségű országokban sincs, hanem a gyarmati jogrend, a vallási törvények, szokásjog és a nyugat-európai jogrend „mixe” működik, többségében egy teljesen szekuralizált környezetben.