Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid

Öt év múlva Budapestre és Pest megyére válhat szét a Közép-Magyarország régió. A döntés első ránézésre logikus, kicsit jobban átgondolva viszont kérdések özönét veti fel. Hiába jut ugyanis több pénzhez az elmaradottabb Pest megye, megfelelő stratégia nélkül nem a kívánatos módon fog fejlődni. Ha továbbra is csupán a források megszerzése a hangsúlyos a fejlesztéspolitikában, végképp elszalasztjuk a történelmi esélyt a felzárkózásra.

Október elején jelentette be a kormány, azon dolgozik, hogyan tudná leválasztani az EU-s fejlesztési források szempontjából Pest megyét Budapestről. A kérdés azért fontos, mert Budapest fejlettsége miatt jelenleg a Közép-Magyarország régió nem fér hozzá bizonyos EU-s fejlesztési forrásokhoz, amelyek az elmaradottabb térségeknek járnak. A régió már most, a 2014–20-as EU-s költségvetési ciklus alatt is alig 285 milliárd forint fejlesztési pénzt kap a Versenyképes Közép-Magyarországi Operatív Programra (VEKOP), amelyből a portfolio.hu szerint pár tízmilliárd mehet gazdaságfejlesztésre.

Budapest, a rossz testvér

Budapest hagyományosan jól muzsikál: az EU-27 átlagát az egy főre jutó nemzeti össztermék tekintetében vásárlóerő-paritáson számolva 41 százalékkal haladta meg 2013-ban. Gazdasági válság ide vagy oda, nyolc évvel korábban Budapest relatív fejlettsége még csak harminc százalékkal volt nagyobb az uniós átlagnál. Miközben a régiót felhúzta ez a teljesítmény, külön Pest megyét nézve a trend inkább a leszakadás felé mutat: hét év alatt egyedül Pest megyében romlott a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP a hét magyar régió közül.

A vásárló erő
©

Mivel az EU-s fejlesztések azon régióknak járnak, amelyek fejlettségi szintje nem éri el az EU-tagállamok 75 százalékát, Pest megye önmagában jogosult lenne a fejlesztési pénzekre, csak épp a hasító Budapest árnyékában ezekhez nem fér hozzá. Ez pedig kihat az gazdaság további szegmenseire is (kutatás-fejlesztés, új vállalkozások száma stb.).

Tarlósnak is tetszik az ötlet

A szétválasztás legkorábban csak a következő EU-s költségvetési ciklus elejétől léphet érvénybe, vagyis 2021-től. Tarlós István főpolgármester maga is támogatja a lépést, mivel Budapest semmit nem profitál abból, ha mellette Pest megye sem részesül forrásokból. „Budapest már eljutott arra a GDP-szintre, hogy bizonyos fejlesztési körből sajnos kizárják.” Gémesi György gödöllői polgármester, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének  (MOSZ) elnöke is egyetértett a szétválasztással, csak szerinte már kissé elkéstünk vele, mivel tudomása szerint 2020 után megszűnik a mostani kohéziós alapokból folyósított támogatás, csak direkt támogatások lesznek. Gémesi úgy látja, a kérdésben 2011 körül kellett volna dönteni, és előterjesztéssel fordulni az Európai Bizottsághoz. Sőt, igazából már a 2007–2013 közötti pénzügyi ciklus elején is szó volt erről, csak akkor még szemben állt egymással a liberális főváros és a jobboldali Pest megye.

Egy témára rálátó fejlesztéspolitikai szakember szerint valójában csak a magyar kormány hangoztatja, hogy megszűnik az EU-ban 2020 után a kohéziós és regionális támogatás, az EB ezt többször cáfolta. Az biztos, hogy a támogatások mértéke és rendszere változik, de ez eddig minden költségvetési ciklus előtt megtörtént – a visszajelzések hatására. Vagy ahogy a szakértő fogalmaz, "az intézményrendszer saját adaptációs tevékenysége eredményeként". Ez azt jelenti, hogy a támogatási formák vélhetően módosulnak, és kisebb mértékűek lesznek vélhetően az elnyerhető összegek is. Az EU-ra nem jellemző, hogy bármilyen támogatási formát egyik pillanatról a másikra megszüntetne, rendre meghatároz egy kivezetési periódust, hogy a drasztikus megszüntetéssel ne okozzon több kárt, mint amennyi hasznot a támogatás hozott.

Gémesi: Pest megyének „nem alakult ki megyeidentitása”

A kohéziós pénzekből most is sokat elvisz Budapest Gémesi szerint, és a megoldást a közeljövőben sem látni, miután Orbán Viktor végigjárva a megyeszékhelyeket odaígérte a források nagy részét. Hogy Budapest mennyire viszi el a forrásokat, megítélés kérdése, hiszen Lázár János és Tarlós István is azért veszett össze, mivel a főpolgármester szerint Budapest túl kevés fejlesztési pénzhez juthatott volna hozzá a 2014–20-as ciklusban. A fejlesztéspolitikai szakember forrásunk szerint, nem igazolható Budapest forráselszívó hatása, viszont az látszik, hogy Pest megye a főváros relatív fejlettsége miatt nem jut hozzá olyan forrásokhoz, amelyekhez amúgy saját fejlettségi szintje alapján hozzájuthatna.

Pest megye Gémesi szerint speciális megye: mivel ott van Budapest, nincs karakteres megyeszékhelye, a Duna által kettéosztott közigazgatási egység kulturálisan nem olyan szerves egész, mint Vas vagy Békés megye, nincs például napilapja, és „nem alakult ki megyeidentitása”.

Gémesi György
©

A szétválasztásnak két módja lehetséges: vagy egyszerűen kivágják a fővárost a megyéből (de ebben az esetben ügyelni kell arra, hogy minimum 800 ezer lakója maradjon a „lyukas” Pest megyének), vagy a környező megyékhez csapják az egyes darabjait. A régió jelenleg 2,8 millió lakost számlál, Budapesten pedig 1,7 millióan élnek hivatalosan, vagyis 1,1 millió emberről van jelenleg szó. Kérdés, milyen népvándorlási folyamatok várhatóak 2021-ig, főleg, ha Pest megyébe még hat éven át alig fog csöpögni EU-s pénz.

Az EB nem keveri bele a politikát

Az ilyen régiós ketté- vagy továbbosztás nincs előzmények nélkül az EU-ban, például Írország is két NUTS 2-es régióvá lett egyből, magyarázza fejlesztéspolitikai szakértő forrásunk. (Ezekről a kategóriákról bővebben a keretesben olvashat). A regionális módosítás nem megy egyik napról a másikra: el kell fogadnia az EB-nek, le kell egyeztetni az Eurostattal, hisz változik a statisztika is. A kormány amúgy jól időzít, most kell megkezdeni a téma feszegetését akár informális úton, a kérdés 2018-19-ben kerülhet az EB elé, de széles körű megegyezésre van szükség. Akkor kezdődnek ugyanis az első tárgyalások a fejlesztési tervekről, és mivel az Eurostatnak 1,5-2 év kell hogy előállítsa a kívánt adatot (vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP), a 2015-16-os teljesítmények  alapján születnek meg a pénz elosztására vonatkozó első javaslatok.

Mi az a NUTS?

A Nomenclature of Territorial Units for Statistics (NUTS, Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája) az EU által kialakított földrajzi alapú kódolási rendszer. Három szintje van: a NUTS  1-es szinten az ország három nagy régióra oszlik (Dunántúl, Közép-Magyarország, Észak és Alföld), a NUTS 2-es szinten hét kisebb régióra bomlik fel a három nagy (Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld) a NUT 3 pedig a megyék szintjéig darabolja fel az országot.

Magyarországon az EB számon kérhet bizonyos dolgokat a tárgyalások során, de nem azokat a politikai témákat, amire elsőre gondolnánk (menekültügy, demokratikus deficitek stb.), sokkal inkább a fejlesztés terén 2007–13 közötti elmaradásainkat. Tulajdonképpen meg kell győzni az EB-t, hogy a régió szétválasztására fejlesztési értelemben szükség van, és erre nem elég azt mondani, hogy Pest megye a főváros fejlettsége miatt nem jut elég pénzhez. Főleg azért nem, mivel a fővárosok régiója fejlettségüket tekintve az összes EU-s tagállamban messze a többi régió felett jár (Németország, Hollandia és Olaszország ez alól kivétel). Ezért ha csak a forrásfelszívó képességről lenne szó, minden tagállamban kivennék a fővárost az azt körülvevő régióból, magyarán mindenütt ezzel trükköznének .

©

A már említett Versenyképes Operatív Program leírásában azt fogadtuk meg, hogy egyszerre találunk megoldást egy fejlett terület kihívásaira, és biztosítunk lehetőséget egy, a fejletlenebb régiók problémáival szembenéző terület nehézségeinek mérséklésére. Ha most azzal érvelünk, hogy a kettős probléma megoldására kérünk pénzt, akkor milyen alapon fogunk pénzt kérni 2018-ban ennek az ellenkezőjére, a szétválasztásra? Milyen regionális fejlesztési eredménnyel tudjuk ezt alátámasztani?

Nem a több pénz a lényeg

Az egész fejlesztési támogatás értelme, hogy a régiók szervesebb fejlődést mutassanak fel, mondta a közösségi fejlesztéspolitikai szakértő. A kérdés ezzel szemben nálunk úgy szól, hogy mennyi milliárd juthat hova. Az EU fejlesztési logikája ennél sokkal átfogóbb, számol a helyi tőke és egyéb faktorok fejlesztési potenciáljával. A szétválasztás azért sem evidencia az EU szemében, mert a magyar régiók így is kicsinek számítanak.

De mi van akkor, ha elérjük az áhított célt, és sikerül 3-400 milliárddal több pénzt leakasztani? Az igazi kérdés a szakértő szerint akkor is az, hogy sikerül-e kidolgozni Pest megye felzárkóztatás stratégiáit, annak módszereit és részleteit. Igazolni tudjuk-e az eddigi fejlesztéseket, hogy milyen előrelépést jelentettek és milyen eredményeik voltak. „E tekintetben kételyeim vannak”, mondta a szakértő, szerinte nem lett szervesebb közigazgatási egység a Közép-Magyarországi Régió. A fejlesztésnél ugyanis annál több kell, „hogy bölcsődei férőhelyeket teremtünk”.

Miközben a kormány állandóan a lehívott EU-s pénzek nagyságával henceg, a szétválasztás ötletével maga ismeri be, hogy az eddigi fejlesztési politikája bizonyos tekintetben kudarcot vallott. Úgy megy el még egy fejlesztési ciklus, hogy a relatíve nagyobb "mennyei mannát" nem költjük el megfelelően, és ezután vélhetőleg csak ínségesebb idők jönnek – nem túl rózsás a kép.