A magyar választási rendszerről szóló konferenciával és tanulmánnyal jelentkezett a Political Capital (PC) a tavalyi három választást sűritő "választási szuperév" utáni nyugodtabb időszakban. Az elemző központ igazgatója, László Róbert által jegyzett tanulmány szerint a jelenlegi választási rendszer választási alapelveket sért több ponton, és visszaélésekre is lehetőségeket ad, ezért érdemes lenne módosítani a problémás részeket.

A 2013-ban még kétharmaddal kormányzó Fidesz-KDNP által elfogadott választási törvényt az ellenzék, civilek és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) is sokat kritizálta. Fontos adalék, hogy PC csütörtöki konferenciájának egyik paneljében a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke, Pálffy Ilona is megfogalmazta, hogy ők is tisztában voltak a kritikákkal, de:

Ha Igazságügyi Minisztérium és a politika részéről nincs akarat, akkor az NVI l'art pour l'art nem dolgozik

– mondta az elnök egy konkrét ügyről, de a korábban elmondottak fényében általános érvénnyel.

A PC felvetéseiről Gulyás Gergely (Fidesz-KDNP) és Bárándy Gergely (MSZP), azaz az Országgyűlés Törvényalkotási bizottságának elnöke és alelnöke vitázott. Ezt vesszük most végig, mert minden lényeges kérdésben elhangzottak a lényeges pro és kontra érvek is.

Fidesz: "A választási rendszer jó." MSZP: "A választási rendszer rossz."

Gulyás Gergely rögtön azzal kezdte, hogy mivel egyetlen választási rendszer sem örök, ezért a konferencia címének választott "Két választási reform között?" helytálló, de a kormány nem tervezi a választási rendszer komoly átalakítását.

A választási rendszer jól vizsgázott, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség változtatásokra

– határozta meg Gulyás saját és a kormány pozícióját, amihez végig tartotta magát. A rosszul eltalált elemek között kapásból felsorolta a kampányfinanszírozási rendszert és a nem Magyarországon leadott szavazatokkal kapcsolatos visszásságokat.

Fazekas István

Bárándy Gergely erre válaszul hozta az ellenzéki kötelező szerepét: a választási rendszer rosszul vizsgázott, és ezt az NVI is megerősítette,  utalt vissza a szocialista politikus Pálffy Ilona korábbi szavaira. Majd hozzátette, hogy a szakmai érvek mellett politikaiakat is beemelve azt is "tanulmányok hosszú sora igazolja, hogy a választási rendszer az akkori és a mai kormánypártoknak kedvez." Ezért az MSZP bármilyen olyan kétharmadot igénylő törvénymódosításban kisegíti a Fideszt, amely javít ezen a helyzeten – ígérte Bárándy. Ezek közé sorolta az ellenzéki országgyűlési képviselő a győztes felülkompenzálásának mérséklését, a többes ajánlási rendszer bevezetését, a választókerületi határok újrarajzolását és a kétfordulós választási rendszer visszavezetését.

Gulyás Bárándy felsorolása után elővette a fideszesek sokat hangoztatott érvét: "egy választójogi rendszer pillanatnyi érdekeket és hosszútávú értékválasztást egyszerre tükröz"  – Gulyás szerint a Fidesz az utóbbit tartotta inkább szem előtt, amire Bárándy sokatmondó grimaszt vágott. Erre Gulyás hozzátette, hogy egy választójogi rendszer természetesen hatalmi kérdés, "ezért mindenhol a világon viták tárgyát képezi."

A győztes mindent visz?

Egy választási rendszer tartalmazhat többségi és arányossági elemeket is. Ha a politológusok most egy pillanatig nem figyelnek, akkor az egyszerűség kedvéért mondhatjuk azt, hogy a többségi elemek a kormányalakítást segítik (plusz mandátumokhoz juttatják a győztest), az arányossági elemek pedig a választók akaratát képezik le (a leadott voksok alapján képződnek a mandátumok).

A két politikus vitája ebben a kérdésben akörül forgott, hogy vajon a jelenlegi magyar választási rendszer – amely a többségi elemek felé tolta el a mérleget a korábbi rendszerhez képest – még a demokratikus, megengedhető kereteken belül segíti-e plusz mandátumokhoz a győztest.

Gulyás szerint "Magyarország érdeke", hogy egy választás győztese kormányt tudjon alakítani, amit a jelenlegi "továbbra is vegyes rendszer" kifogástalanul garantál. Az pedig szerinte inkorrekt érv, hogy a Fidesznek lejt a pálya, mert "2018-ban vagy a távoli jövőben" nem lehet tudni melyik párt lesz erős. Annyi viszont biztos, hogy "kétharmadot ritkán fog bárki szerezni", hiszen 2014-ben is mindössze hat extra mandátumot szerzett a Fidesz-KDNP a győztesek kompenzációja – azaz a "túlnyert" egyéni kerületekből listára átkerült szavazatok – miatt. Másrészt a kormánypárti politkus azzal érvelt, hogy a 93 listás mandátum önmagában a veszteseket erősíti, hiszen az egyéni választási kerületekből minden vesztesekre leadott szavazat átkerül a listákra leadott szavazatok közé.

A győztes itt is kap egy kicsit, meg ott is kap egy kicsit

– Bárándy inkább így látja a választási rendszert, ami miatt már felróható, hogy a győztes túl sok plusz mandátumhoz jut. Ezt támasztja alá szerinte, hogy míg 2014-ben az országgyűlési választáson csak a választásra jogosultak egyharmada szavazott a Fidesz-KDNP-re, mégis a mandátumok kétharmadát szerezték meg, miközben a 2010-es rendszer alapján nem lett volna meg a kormánypártnak a minősített többség az országgyűlésben.

Az MSZP-s képviselő szerint is érvényesülnie kell a kormányozhatóság elvének és a választói akaratnak is egyszerre, de "a 2010-es rendszer ilyen szempontból optimális volt."

A Simicska-Orbán-háború is bejátszik

Bárándy az általános elvektől konkrétabb témák felé terelte a beszélgetést, ahol komolyabb problémák mutatkoznak szerinte. Az önmagában nem antidemokratikus, hogy köztéri hirdetések felé terelik a politikai kampányt, de akkor már igen, amikor

kormánypárthoz köthető cégbirodalom kezében van a plakátpiac 80 százaléka

– kritizálta Bárándy azt a törvénymódosítást, ami a politikai hirdetéseket kitiltotta a kereskedelmi médiából. Szerinte önmagában az egyes elemek hiába vannak meg más európai államok alkotmányaiban és választási törvényeiben, ez semmit nem jelent, mert a Fidesz egyszerűen a neki tetszőeket ollózta össze.

Gulyás azzal védekezett, hogy a

politkai hirdetések jelentősége túl van értékelve

– szerinte inkább színvonalas politikai vitaműsorok kellenének a kereskedelmi adókra, nem hirdetések. Valamint hiába emelték meg a kampányra adott állami pénzeket, ezek még mindig nevetségesen alacsonyak lennének, ha átváltanánk kereskedelmi médiában vásárolt percekre. Abban viszont engedékenyebb volt Gulyás, hogy "átláthatósági szempontból" nem lenne butaság, ha a köztéri hirdetések listaárai is nyilvánosak lennének.

Bárándy azzal replikázott, hogy a Simicska-Orbán-háború után könnyebb ilyet mondani, ha "majd sikerült elrendezni a Fidesz gazdasági hátországában" a média- és hirdetési piacot, akkor lehet a listaárak nyilvánossá tételéről szó kormányberkekben a szocialista politikus szerint.

Halottak nem fognak szavazni

Meglepő módon a külföldön leadott voksokról és az azokat övező anomáliákról volt a legnagyobb egyetértés a két politikus között. Gulyás azzal kezdte, hogy örül annak, hogy megvalósult a külhoni szavazás intézménye, ráadásul jobban, mint ahogy anno ő is javasolta. Ugyanis a Fidesz-frakcióban kis többséggel győzött a mostani rendszer – azaz, hogy a külhoni magyarok csak listára szavazhatnak, de azt levélben tehetik – azzal szemben, hogy ugyanolyan szavazati joguk legyen a külhoniaknak, mint a Magyarországon élőknek.

Három problémás pont rajzolódott ki a beszélgetésből:

• a külhoniak regisztrációja 10 évre szól, ezért a mostani szisztéma alapján időközben elhunyt választóknak is kiküldhetnek szavazólapot.
• sért-e alkotmányos alapjogot a külhoni magyarok és a külföldön tartózkodók eltérően kezelése?
• csalnak-e a levélben szavazással?

Az első pontot rövidre zárták azzal, hogy ezzel a problémával tisztában vannak, a technikai részleteket hamarosan kidolgozzák. A legvalószínűbb, hogy ismételten kapnak egy adatlapot a választásra korábban regisztrálók, amiben az adatváltozásokat is jelezhetik, valamint megerősíthetik regisztrációjukat.

Az alkotmányjogi sérelem azért vetődött fel, mert a külhoni szavazóktól eltérő a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok helyzete: ők csak személyesen szavazhatnak, ami miatt néha sokat kell utazniuk.

A magyarországi választóktól is elvárjuk, hogy öltözzön fel, menjen el a szavazókörbe és ott voksoljon

– kezdte viccelődve Gulyás, majd komolyra fordítva a szót kifejtette, hogy mivel a pillanatnyi tartózkodást nem tudják ellenőrizni, ezért itt az a valós kérdés, hogy biztosítsák-e 8 millió választópolgárnak, hogy levélben szavazhasson. Szerinte ez jelenleg nem kérdés, mert "nagy a bizalmatlansági szint."

Bárándy ezt igazolta is, amikor kérdésessé tette hogy valóban 95-96 százalékos támogatottsága van-e a kormánypártoknak a határon túli magyarok körében. Azt még valamennyire elhiszi, hogy a szocialisták csak 1-2 százalékot kapnak, "bár nekik is vannak támogatóik és azért furcsa", de azt már tényleg nem érti, hogya határon túliakat legvehemensebben képviselő Jobbik hogy szerezhet szintén csak pár százalékot. Gulyás szerint ez világos, mint a Nap:

A határontúliak nem vevők a militáns Jobbikra.

A kisebb viták ellenére abban megegyeztek a politikusok, hogy a határon túliak szavazati joga jó dolog, csak arra kell figyelni, hogy minden szavazópolgár azonos eséllyel és őt megillető súllyal adhassa le a voksát.

Kubatov-lista alapján húzott határok?

A korábban leggyakrabban kritizált eleme a választási rendszernek, a válastókerületi határok most is hangsúlyosan előkerült. Bárándy arra utalt, hogy a különös formájú kerületeket gyakran a Kubatov-listák alapján rajzolhatták meg. Gulyás viszont értetlenkedett, hogy miért éri ennyi kritika az új határokat, amikor a korábbi aránytalan választókerületek helyett, most csak négy esetben van 15 százaléknyi választót meghaladó eltérés.

Abban viszont igazat adott Bárándynak, hogy a népmozgások miatt ezeket a határokat majd ki kell igazítani, hogy ezt milyen technikával teszik, és feles vagy kétharmados törvémy kell-e a hozzá, azt homályban hagyta Gulyás. De szerinte most minden jó, mert mindenki ismeri a választókerületi határokat, nem lesz változás sem egyhamar ezért "egyenlőek a versenyfeltételek." Bárándy szkeptikus volt azzal kapcsolatban, hogy az arányosság elve felülírta volna a kormánypárti szavazók elhelyezkedését, ezért felvetette hogy egy független testületnek kellene kijelölnie a határokat.

Sertés helyett pártban a pénz

A másik sokat kritizált új választórendszeri elem, a kampánfinanszírozás megváltoztatása volt. Eszerint a választáson induló pártok jelentős állami támogatáshoz jutnak, ami a Gulyás által ismét elmondott érvek szerint azt szolgálta, hogy a korábbi "hipokrita rendszer" helyett egyenlő versenyfeltételekkel indulhasson mindenki, annyi pénzzel, ami már valóban elég egy országos kampányhoz.

Az eredmény mégis az lett, hogy business-pártok lepték el a 2014-es választást, és esetenként sokszázmilliót húztak az államtól, amit a mai napig nem fizettek vissza, és be sem tudják rajtuk hajtani. Gulyás nem gondolta, hogy ez valóban így lesz, de elsimerte, hogy így lett:

Fontos tanulság, hogy a szocialista pártnak is lehet igaza

– próbálta ismét elviccelni az államot megkárosító és a választási rendszer tisztaságát is veszélyeztető baklövést Gulyás.

Bárándy szerint ők rengetegszer jelezték még a választási törvény megszavazása előtt, hogy baj lesz, de senki nem hallgatott rájuk. A választás után most már hiába ismeri el Gulyás a hibát, a baj megtörtént.

Ügyes üzeltemberek rájöttek, hogy sertéshús árulása helyett pártot kell alapítani

– érzékeltette a kampányfinanszírozsból eredő abszurd helyzetet Bárándy. Gulyás jobb híján annyit tudott mondani, hogy ezt érdemes lesz átgondolni még egyszer.