Tömeges megfigyeléssel nem lehet megakadályozni terrortámadásokat, legfeljebb utóbb könnyebb kideríteni, kik és hogy valósítottak meg egy ilyen tettet - érvelt kedden Edward Snowden, amikor egy budapesti rendezvényen Skype-on kapcsolták élőben Moszkvából. Aztán ha már "itt volt", megemlékezett a magyarországi hatalomról is.

A bátorság hiánya - a CIA kiugrott munkatársa, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) nagyipari adatgyűjtését 2013-ban leleplező, a felelősségre vonás elől Moszkvába menekült Edward Snowden szerint ez jellemzi leginkább a politikusokat most, amikor a nyugati világ ennyire közvetlenül  érzi a terrorizmus fenyegetését. Ez pedig - folytatta érvelését Skype-on élőben bejelentkezve a Közép-európai Egyetem Vera és Donald Blinken Nyílt Társadalom Archívuma (OSA) keddi rendezvényén - lényegében súlyosabb következményekkel jár, mint maga a terrorizmus.

©

Snowden okfejtése szerint a bátorság hiánya elsősorban abban fedezhető fel, hogy a politikus, kiváltképpen a hatalmon lévő, ilyen helyzetben (például a párizsi támadások, vagy a kaliforniai gyilkosságok után) nem mer nem cselekedni. Például azért, mert tétlenségét utána kihasználja, fejére olvassa az ellenzéke. Ilyenkor pedig jönnek a kerítések, vagy az olyan megnyilvánulások, hogy az Egyesült Államok ne engedjen be több muszlimot.

"Obama elnök valószínűleg nem tekint engem nagy szövetségesének" - folytatta Snowden a „Megfigyelnek téged, megfigyelnek engem” kiállítás zárásaként, Soros György részvételével megrendezett vitán, majd mégis az amerikai elnök minapi beszédét dicsérte, amelyben utóbbi (a San Bernardinó-i támadás után) nem egyből jogkorlátozásokat jelentette be, és nem is az Iszlám Állam elleni szárazföldi támadást Szíriában. Az informatikusból a szabadságjogokért harcolók ikonjává vált Snowden a szélsőséges szervezetek elleni kemény fellépést ellenzők bevett gondolatát vitte tovább: egyfelől arról értekezett, hogy minden ilyen akció több terroristát eredményez, mint amennyivel végeznek, másrészt sokkal inkább a terrorizmus gyökereinek felszámolásában vélte felfedezni a megoldást, mintsem egy leszámolásban.

Tény, jegyezte meg Snowden, hogy felvetődhet a gondolat, mely szerint ilyen helyzetekben érdemes átmenetileg plusz jogokat, jogkorlátozási lehetőségeket adni a kormányoknak, és később ezeket visszavenni tőlük, ám szerinte ez nem működik. "Szerintem akik ebben a teremben ülnek, értik ezt - tette hozzá nyomban, majd ha valaki mégsem értette volna, úgy nyomban ki is fejtette: Magyarországon láttuk, hogy ha átmenetileg különleges jogokkal ruházzuk fel a kormányt, akkor erős a csábítás, hogy a válság után ürügyet kereshetnek ezek megtartására.

Pedig szerinte az is kiderült, hogy például tömeges megfigyelésekkel a terrorizmus nem akadályozható meg. Még úgy sem, hogy - folytatta megidézve saját NSA-múltját - már nem vetődik fel a kérdés, vajon rajta van-e valaki a megfigyeltek listáján, hiszen "mindenki rajta van a listán". Ám ennek a terrorizmus megelőzése szempontjából nincs is jelentősége, hangsúlyozta. Szerinte ugyanis a tömeges megfigyelés hatékonysága legfeljebb egy támadás bekövetkezte után érezhető, amikor a meglévő adatokból (SMS-ek, telefonszámok) ki lehet deríteni, kik, milyen módszerrel, kiknek a segítségével hajtották végre tettüket.Terrortámadást azonban tömeges megfigyeléssel még nem előztek meg, tette hozzá, bár ezzel a titkosszolgálatok minden bizonnyal vitatkoznának.