Az Orbán-kormány nem akar beleszólni senkinek a családi életébe, a nők helyzetbe hozása pedig a politikája zászlóshajója – mondta a hvg.hu-nak adott interjúban Novák Katalin. Az ifjúság- és családügyi államtitkár azt is elárulta: a közfoglalkoztatottaknak külön csok lesz. Orbán szerint Novák egyike azoknak a nőknek, „akiben van kurázsi”. Most eldönthetik, mennyi.

hvg.hu: A 10+10 milliós csok (családok otthonteremtési kedvezménye) azoknak kedvez, akik amúgy is jól keresnek, már van lakásuk, és önerővel is bírnak.

Novák Katalin: Az otthonteremtési programmal az volt a célunk, hogy a lehető legszélesebb körben támogassuk a gyermeket vállaló és nevelő családokat. Beleértve azokat, akik a csok nélkül nem tudnának otthonhoz jutni, vagy akik egy picivel jobb lakást szeretnének, de saját erőből nem tudják megvalósítani. Én úgy látom, a támogatottak köre igen széles, de olyan garanciákra is szükség van, amivel ki tudjuk szűrni a visszaéléseket.

hvg.hu: A kétéves folyamatos tb-jogviszony és a legalább 180 napja tartó nem közfoglalkoztatotti munkaviszony azért sokaknak komoly korlát.

N. K.: Várjuk meg, hogy valóban tömegek maradnak-e ki a támogatásból, a kormányt biztosan nem a kizárás vezényelte. A kormány már dolgozik a közfoglalkoztatottakra vonatkozó külön szabályozáson, ez tavasszal készül el.

Novák Katalin
©

hvg.hu: Önerő nélkül nem sokan engedhetik meg maguknak, hogy például a fővárosban új építésű lakást vegyenek.

N. K.: Nagyon nagy szó, ha egy fiatal állami pénzből, szülői támogatás nélkül jut saját ingatlanhoz. Azzal én is egyetértek, hogy ezt valószínűleg nem Budapest legdrágább kerületeiben fogja megtenni. De ne becsüljük le a vidéket, úgy gondolom, hogy a csok sokat javíthat a vidék megtartóerején, ha ott tudnak a családok ingatlanhoz jutni.

hvg.hu: A csok csökkentheti a kivándorlás mértékét vagy visszacsábíthat fiatalokat?

N. K.: Úgy gondolom, a csok versenyképes ajánlat lehet, hiszen egy pár azzal számolhat, hogy ha születik három gyerekük, akkor kvázi ingyen jutnak Magyarországon lakáshoz.

hvg.hu: Az mennyire jelenthet problémát, hogy a három gyerek megszületése miatt az anyák sok évre kimaradhatnak a munkaerőpiacról?

N. K.: Jogos a kérdés, mi elsősorban abban szeretnénk segíteni, hogy elháruljanak az akadályok a gyermekvállalás elől. Komoly probléma az otthon hiánya, a fiatalok még a szülőkkel élnek, nem tudnak a saját lábukra állni, nincs hova gyermeket vállalniuk. Ugyanakkor lehetővé kell tennünk a nők számára, hogy három évig otthon tudjanak maradni a gyerekükkel, ha azt akarják. Ha pedig már fél év után újra dolgoznának, arra ez esetre kibővítettük a gyed extrát. Ha ezeket egymás mellé tesszük, akkor véleményem szerint a fiatalok azt látják, hogy Magyarországon egyre több a lehetőségük.

hvg.hu: A KSH adatai szerint a nők 75 százaléka nem élt a gyed extrával. Ez nem azt jelenti, hogy nem vált be az intézkedés?

N. K.: Nem az méri le a gyed extra sikerét, hogy tömegesen választják-e a nők. Ha azt kérdezné, szerintem mi a jó, hogy egy féléves gyermek mellett dolgozik-e mindkét szülő vagy sem, akkor tartózkodnék attól, hogy ebben a kérdésben állást foglaljak, hiszen minden élethelyzet más és más. A gyed extra egy lehetőség: a korábbi rendszer büntette azt a szülőt, aki gyesről visszament dolgozni.

hvg.hu: De mi az oka, hogy ilyen kevesen éltek ezzel a lehetőséggel?

N. K: Ötvenezer ember szerintem nem kevés, de elsősorban azért, mert otthon akarnak lenni a gyerekükkel. De az iskolázottság is közrejátszhat ebben, hiszen a magasan kvalifikált nők kevésbé engedhetik meg maguknak, hogy hosszabb időre kimaradjanak a munkaerőpiacról.

©

hvg.hu: Nem arról van inkább szó, hogy a kisgyereket nevelő nőket nem szívesen alkalmazzák, mert gyakran kieshetnek a munkából, és különösen nehéz a végzettségüknek megfelelő pozícióban elhelyezkedniük?

N. K.: Érdemes megvizsgálni az említett adatoknak a hátterét, ezek az elemzések már folyamatban vannak. Fontos viszont, hogy az édesanyák tudjanak arról a lehetőségről, hogy ha igénylik, akkor visszamehetnek dolgozni részmunkaidőben, a munkáltató ugyanis köteles számára ezt garantálni. Más kérdés, hogy a gyakorlatban ez mennyire működik. Az igaz, hogy még mindig alacsony a részmunkában foglalkoztatott nők aránya, és nincs igazán kultúrája az atipikus munkavégzési formáknak (például távmunka, csúsztatott munkavégzés stb.) Nem véletlen, hogy az anyák sokszor úgy érzik, hogy választaniuk kell a munka és aközött, hogy otthon maradjanak a gyerekükkel.

hvg.hu: Ha már választás: Kövér László a Fidesz kongresszuson azt mondta, „azt szeretnénk, ha a lányaink az önmegvalósítás csúcsának azt tartanák, ha unokákat szülnének nekünk”.  Néhány nappal később Ön úgy nyilatkozott, hogy a gyerekszülés és a hivatás nem egymást kizáró ok, és az is mindenkinek a saját döntése, hogy vállal-e gyermeket.

N. K.: Minden alkalommal elmondtam, hogy nem szeretnék az elnök úrral vitatkozni. Továbbra is tartom magam ahhoz, hogy ne én magyarázzam a szavait, különben is, ezt már megtette ő, elég tisztán és érthető módon. A kormány családpolitikája épphogy arról szól, hogy nem avatkozunk be a családok legszemélyesebb döntéseibe, hanem megadjuk a választás lehetőségét. A kongresszuson tartott beszédem is erről szólt.

hvg.hu: Kövér László mondatai után nehéz elhinni, hogy a magyar kormánynak nincsenek egzakt elvárásai a magyar nőkkel szemben.

N. K.: Ezt a mondatot nehezen tudom értelmezni. Milyen elvárásai vannak, lehetnének egy kormánynak a saját választóival szemben? Tény, hogy a kormány elismerendő értéknek tartja, ha valaki gyermeket vállal. Személy szerint én is csalódott leszek, ha 20 év múlva még nem lesz unokám. Azt gondolom, hogy a magyar kormány nemzetközi összehasonlításban is korszerű családpolitikát folytat, mert nem akarjuk megmondani a nőknek, hogy mit csináljanak. Ugyanakkor vállaltan értékek mentén kormányzunk, és nem azt tekintjük követendőnek, hogy ha minden értéket kiirtunk.

hvg.hu: A kormányzati kommunikációban nem egyszer negatív kontextusban hangzott el a genderkérdés. Hogy Kövérnél maradjunk, ő egyenesen genderőrületről beszélt. Miközben egyes családpolitikai intézkedésekben nagyon is visszaköszönnek olyan genderügyek, mint az azonos munkáért azonos pénzt kapjon a nő, vagy, hogy a szülés után könnyen vissza tudjon menni dolgozni. Miért van ez a kettősség?

N. K.: A nők és a férfiak társadalmi egyenlősége igenis fontos kérdés a kormány számára, és a kapcsolati erőszak ügyében is rengeteg intézkedést hoztunk az előző ciklusban. Ha lehet azt mondani, a nők helyzetbe hozása az egész családpolitikánk zászlóshajója, és hangsúlyosan azokat az ügyeket próbáljuk meg támogatni, amelyek a legtöbb magyar családot érintik.

hvg.hu: A tapasztalatok azt mutatják, hogy ott nő érdemben a születési ráta, ahol a férfiak nagyobb szerepet vállalnak a gyereknevelésben. Nálunk viszont nincs nagy divatja az apahónapoknak, és a kormány sem igazán propagálja.

N. K.: Valóban, Magyarországon is az a tapasztalat, hogy az apák szeretnék egyre jobban kivenni szerepüket a gyerekvállalásból, még ha nem is abban a formában, hogy ők mennek gyesre. Az első hat hónap alapvetően az édesanyáké, de ezen kívül minden családtámogatási forma nyitott nálunk az apák számára is. Megjegyzem, azért az furcsa, hogy egyszer számon kérik a kormányon, hogy beleszól a családok életébe, aztán pedig azt kifogásolják, hogy miért nem erőltetjük jobban, hogy az apák is menjenek gyesre. Olyan megoldásokat próbálunk kínálni a magyar családoknak, ami összhangban van a világlátásukkal, és ha lesz reális igény, akkor majd bővítjük az apákat érintő lehetőségeket.

hvg.hu: A gyerekvállalás másik akadálya, hogy a családok nem tudják elhelyezni a gyereküket. Az elmúlt években több mint 200 milliárdot hagytak a magyar családoknál családi adókedvezmény címén, eközben bölcsődei férőhelyek bővítésére mindössze 28 milliárdot költöttek.

N. K.: Én nem becsülném le azt a közel 30 milliárdot, amit a kormány férőhelybővítésre és felújításra költött az elmúlt években. A következő fejlesztési ciklusban további 100 milliárdot tudunk bölcsőde- és óvodafejlesztésre elkölteni, hazai, illetve uniós forrásokból.

©

hvg.hu: Tervezik a munkahelyi bölcsődéket: szakértők szerint a munkáltatók nem fognak ezzel bajlódni, arról nem is beszélve, hogy nem olcsó egy ilyen intézményt létrehozni és fenntartani.

N. K.: Elképzeléseink szerint ez egy olyan konstrukció lesz, amiben részt vállalna az állam is valamilyen támogatás formájában, vagyis nem csupán a munkáltatókra hárulnak majd a költségek. Az volt a célunk, hogy egy olyan lehetőséget hozzunk létre, amivel a munkáltatók is élhetnek, ha a jól felfogott érdekük úgy kívánja. Ennek gyakorlata nem annyira elterjedt Magyarországon, és elsősorban a multikra jellemző.

hvg.hu: Hogyan bírja a magyar politika kemény világát?

N. K.: Ha azt mondjuk, hogy nem való a nőknek, akkor ugyanilyen alapon azt is mondhatnánk, hogy a férfiaknak sem való. A politikusi létnek vannak olyan elemei, amit nehéz elfogadni, például amikor a magánéletünk bizonyos aspektusairól hiszik azt, hogy közügy. Szülőnek, és főként egy anyának nehéz, ha olyan a munka, ami nagy igénybevétellel jár. De ez ugyanúgy igaz egy három műszakban dolgozó ápolónőre.

hvg.hu: Ez igaz, de az ápolók között többségben vannak a nők, addig az Országgyűlésben mindössze a képviselők 10 százaléka nő.

N. K.: Mindenféleképpen üdvözölendő dolognak tartanám, ha egyre több jó képességű, rátermett nő jelenne meg a politika világában. Úgy gondolom, hogy a családpolitikánk is erről szól, hogy segítsük érvényesülni a nőket, a nők képviselete és a családpolitika ugyanis elválaszthatatlan egymástól. Én sosem éreztem hátrányát annak, hogy nő vagyok: konzervatív értékrendű nőnek vallom magam, és megmondom őszintén, szeretem, ha előre enged egy férfi az ajtónál, vagy felsegíti a kabátomat.

Érdekesnek találta cikkünket? Értékelje!
Köszönjük!