Addig hőbörögtek a tanárok, amíg Balog Zoltán és Czunyiné Bertalan Judit együtt nem állt mikrofon mögé, hogy ketten mondhassák el mire van szüksége a magyar oktatási rendszernek: elsősorban egy kis bürokráciacsökkentésre. Viszont a Klikhez ragaszkodnak, ami a bürokrácianövelés remek eszköze volt. Köznevelési Kerekasztal is lesz.

Úgy tűnik a miskolci Herman Ottó Gimnázium által indított tiltakozás elérte a nagypolitika tűrésküszöbét: közös sajtótájékoztatón beszélt szombat délben a kormányzat három legmagasabb rangú oktatásért felelős tagja.

Balog Zoltán miniszter nem győzte propagálni a 2016-os fideszes csodafegyvert, a bürökráciacsökkentést, amitől az oktatásban is nagy eredményeket várnak. Valamint fel fog állni a Köznevelési Kerekasztal.

A miskolci gimnázium nyílt levelét eközben már közel 20 ezer magánszemély és több, mint 250 oktatási intézmény és egyéb szervezet támogatja.

A rendszer marad, de korrigálnak

Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere világossá tette, hogy a tiltakozások hatására alapjaiban nem fogják felforgatni újra az oktatási rendszert, de „korrekciókra" szükség van. Ugyanis a nemzetközi- és magyar mérések is a diákok romló eredményeiről tudósítanak és a miniszter kifejtette, hogy ez természetesen ellentétes a kormány érdekeivel.

Balog Zoltán
©

Lázár János a csütörtöki kormányinfón még megkérdőjelezte, hogy a pedagógusok munkakörülményei hatással lennének a diákok átlagteljesítményére, szerinte ezt „meg kell vizsgálni." Balog Zoltán viszont átlépett minisztertársa kétkedésén és a romló eredményeket a következőkkel kötötte össze:

  • a 122 ezer munkavállalóval működő Klik nehézkes működése
  • a gyerekeket túlterhelő Nemzeti alaptanterv
  • az önértéklési- és minősítési rendszernek köszönhető rengeteg plusz adminisztráció.

A Klik biztosan marad, ennek felszámolása fel sem merült 73 másik minisztériumi háttérintézménnyel ellentétben. A másik két ügyben viszont Balog engedékenyebb hangot ütött meg: a tanterv átgondolását és az adminisztrációs teher csökkentését helyezte kilátásba.

A miniszter arról is beszélt, hogy 2013 óta már 200 milliárd forintot költöttek a tanárok bérmelésére és 2017 szeptemberéig azt akarják elérni, hogy minden pedagógus bére a 2013 előtti bér közel másfélszerese legyen.

A miniszter és a felsőoktatási államtitkár, Palkovics László szerint is olyan jól sikerült a pedagógus-életpályamodell és a béremelési program, hogy tanárnak menni ma már karrier. Ezzel magyarázták, hogy 2015-ben majdnem 15 ezren jelentkeztek ilyen szakokra a felsőoktaásba, míg ez a szám korábban a 10 ezret sem érte el.

Dübörög a bükorkráciacsökkentés

Czunyiné Bertalan Judit, köznevelésért felelős államtitkár bejelentette, hogy a korábbi két év helyett, csak öt évente kell értékelni a tanárokat, ezzel a harmadára csökkenhet a kötelező adminisztráció. Ezzel párhuzamosan a tanfelügyeleti látogatások száma is a korábbi tördékére esik vissza.

Czunyiné Bertalan Judit
©

Az államtitkár azonban valamilyen ellenőrző- és értékelő rendszer fenntartásához ragaszkodott, mert szerint így érhető el, hogy egyre képzettebb pedagógusok foglalkozzanak a diákokkal.

A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter kritikusabb hangot ütött meg a kormány képviselőinél. A következő kritikákat fogalmazta meg:

  • a béremelés ugyan széles rétegnek kedvezett, de mivel elszakították a pedagógusbéreket a minimálbértől, így felemás az eredmény
  • a Kliknél jobban és hatékonyabban működtek a helyi önkormyzatok, amíg ők voltak az iskolák fenntartói
  • a tanfelügyeleti rendszeren sokat kell javítani, nem csak az adminisztrációt leszorítani
  • a tananyagban a kompetenciák megszerzésére nagyobb hangsúlyt kellene fektetni
  • az irreálisan magas kötelező óraszámokat csökkenteni kell.

Ha a kritikus kritizálnak, akkor mit csinálnak a kerekasztal résztvevői?

Balog Zoltán a sajtótájékoztató végén leszerelte az iskolákból hiányzó krétával kekeckedő és a centralizált oktatási rendszer egészét megkérdőjelező újságírókat:

A rendszert rossznak gondoló kritikus tautológia

– a miniszter szerint épp a kritizálástól kritikus egy kritikus. Majd a kérdésre nem válaszolt.

Egy másik sajtómunkás felvetette, hogy most nem csak szakértők és ellenzékiek elégedetlenek, hanem a tanárok is. Erre már Czunyiné (nem) válaszolt:

Köszönöm a szépen!

– majd ellépett a mikrofonoktól.

Balog Zoltán még bejelentette a felsőoktatásban már működő intézményhez hasonlóan egy köznevelési kerekasztal létrehozását. Ide az államtitkárok hívhatnak meg szervezeteket, annyi biztos egyelőre, hogy a Nemzeti Pedagógus Karra számítanak.

Érdekesnek találta cikkünket? Értékelje!
Köszönjük!