Nyomásgyakorlással vádolják Németh Szilárdot a bírák
A fideszes birkózóelnök vasárnapi nyilatkozatában képviselte a nép hangját a bírók felé a vörösiszapperben és a Hagyó-ügyben hozott ítéletek miatt, a bírói függetlenséget "liberális követelménynek" nevezve. A Magyar Bírói Egyesület közleményben válaszolt, szerintük Németh szavai alkalmasak arra, hogy nyomást gyakoroljanak az igazságszolgáltatásban részt vevő szervekre, így a bíróságokra is. Hasonlóan komoly szavakkal figyelmeztetett a Kúria elnöke is, Darák Péter szerint a hasonló nyilatkozatok a jogállamiság alapját ássák alá.
Rövid közleményben reagált Németh Szilárd nyilatkozatára a Magyar Bírói Egyesület. Bár a szövegből nem derül ki, hogy a fideszes politikusról van szó, kikövetkeztethető a személye, ugyanis ő volt a napokban, aki a kormánypárt részéről nemtetszését fejezte ki két ítélettel kapcsolatban, amivel a hvg.hu publicisztikában is foglalkozott.
Németh Szilárd vasárnap jelentette be, hogy az igazságügyi bizottságban vitát kezdeményez az igazságszolgáltatásról két múlt heti ítélet miatt. Németh Szilárd szerint az embereket joggal háborítja fel a tíz halálos áldozattal járó vörösiszap-katasztrófa ügyében hozott felmentés, csakúgy mint a fővárost 2010 előtt "irányító maffia főnöke", Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes ügyében a felfüggesztett szabadságvesztés. A vörösiszap-perben mind a 15 vádlottat felmentette első fokon a bíróság, az ügyészség ugyan nehezményezte a döntést, a bíróság azzal védekezett, nem azokat vádolta meg az ügyészség, akiket kellett volna.
Németh a bírói függetlenséget nyilatkozatban "liberális követelménynek" nevezte.
A Magyar Bírói Egyesület közleménye szerint a kormánypárt egyik vezető politikusa "súlyos szavakkal illetett, felháborítónak nevezett két nem jogerős bírósági ítéletet".
A bírósági ítéletek megalapozottságáról, jogszerűségéről az ellenük benyújtott jogorvoslatok alapján a felsőbb bíróság dönthet, az esetleges felülvizsgálati kérelem elbírálására pedig a Kúria jogosult - hívták fel a figyelmet. A Magyar Bírói Egyesület tiszteletben tartja ezért a kritizált bírósági döntéseket és tartózkodik attól, hogy az eljárások jogerős befejezéséig azokról véleményt nyilvánítson - írták.
Hozzátették: a bíróságok ítélkező munkájáról alkotott vélemény csak akkor felel meg a hatalommegosztás és a bírói függetlenség alaptörvényi követelményének, ha az tényszerű, tárgyilagos és szakszerű.
A kormánypárti politikus nyilatkozata nélkülözi az idézett kritériumokat, a nyilatkozat tartalma
önmagában sérti Magyarország Alaptörvényében deklarált bírói függetlenséget és alkalmas arra, hogy nyomást gyakoroljon az igazságszolgáltatásban részt vevő szervekre, így a bíróságokra is.
- írták.
A Magyar Bírói Egyesület mint a bírák reprezentatív érdek-képviseleti szerve a törvényhozás, a végrehajtó hatalom és a közélet szereplőitől is elvárja azt, hogy tartózkodjanak a felsőbb bírósági döntések befolyásolására alkalmas vélemény nyilvánításától - zárta közleményét a szervezet.
A Kúria elnöke is riadóztatott: a jogállamiságot ássák alá az ilyen nyilatkozatok |
Az ítélkezés külső befolyásolása veszélyezteti a jogállamiságot, a bíráknak szabadon és részrehajlásmentesen kell dönteniük, elszámoltatásuk folyamatban lévő ügyekben az alaptörvény szellemével ellentétes - figyelmeztetett Darák Péter, a Kúria elnöke hétfői közleményében. "A Kúria elnökeként meggyőződésem, hogy az eljáró bíró van birtokában azoknak az ismereteknek, melyek a körültekintő döntést megalapozzák. Ezt a társadalomnak tudomásul kell vennie, azonban az erre jogosultak egyet nem értésüket jogorvoslati kérelemben fejezhetik ki. A minden külső befolyástól mentes bírói ítélkezés abszolút alkotmányos védelem alatt áll, ezért az ellentétes elvárást sugalló nyilatkozatok a jogállamiság alapját ássák alá." A bírói hatalom nyilvánossága és átláthatósága nem jelenti azt, hogy a bírák, bírósági vezetők egyedi, folyamatban lévő ügyekben elszámoltathatók. Az ilyen szándék ellentétes az alaptörvény szellemével - olvasható a közleményben. Darák Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy a tények ismerete nélküli véleménynyilvánítás nem tartalmazhat elvárásokat a bírósággal szemben. "Különösen elvárható, hogy ettől más hatalmi ág képviselői tartózkodjanak." A bíráknak az eléjük terjesztett ügyekben szabadon, belső meggyőződésük és a tényállás saját maguk által történő értékelése szerint, részrehajlásmentesen, a hatályos törvényi rendelkezéseknek megfelelően kell dönteniük - áll a Kúria elnökének közleményében. "Senki ne gondolja, hogy a bírák nem érzik át az emberi katasztrófákat. A bírói döntést azonban nem befolyásolhatják az érzelmek" - fogalmaz a főbíró. Hiába nyilvános az ügy tárgyalása és az ítélethirdetés, ha a több száz napos tárgyalást, több tucat tanú és szakértő meghallgatását, a többórás ítélethirdetést a nyilvánosság nem tudja figyelemmel kísérni. Miután az ország nyilvánossága, ideértve a többi hatalmi ág képviselőit is a per tárgyalásáról, az ítéletről és annak indokairól csak a média néhány perces tudósításaiból értesül és annak alapján nyilvánít véleményt, az aligha lehet tárgyilagos - írta Darák Péter. Darák Péter közleményében kitér arra, hogy a közelmúltban egyes bírói döntésekkel szemben közszereplők és a nyilvánosság részéről erős kritika fogalmazódott meg, mert a döntés nem találkozott a társadalom igazságérzetével, ezért látta szükségesnek a közlemény kiadását. |