szerző:

A péntek reggel is Orbán Viktor-interjúval kezdődött a Kossuth rádióban. A miniszterelnök az oktatásról is beszélt, de a részletek és a kormánya esetleges felelőssége fölött elsiklott, csak arról beszélt, hogy ők nyílt kormányzást folytatnak, és mindenkinek a véleményét meghallgatják, a pedagógusokét is, és egyébként is már 700 millárdos forrásbővülést kapott az oktatás.

Az oktatás ügyével kezdődött a Kossuth rádióban péntek reggel sugárzott, Orbán Viktorral készített interjú. Arra a kérdésre, hogy mit vár a magyar oktatástól, a miniszterelnök azt mondta: hogy segítsen a szülőknek abban, hogy a gyerekek jó erőben lévő, jó lelki erőben lévő, nemzetközileg versenyképesek legyenek.

A kormányfő azt állítja, hogy amikor 2010-ben elkezdték az oktatás átalakítását, akkor kiderült, hogy pénzügyileg fenntarthatatlan az akkori rendszer, az utólag pedig mindegy, hogy ki tehet róla. Ezért újra kellett szervezni. Az is kiderült, mondta, hogy a gyerekeink egyre kevésbé állnak helyt a nemzetközi versenyben. Tehát az oktatási rendszerünk pénzügyileg és szakmailag megbukott. A felelősséget nem szeretné porciózni, de mindegy is, az egészet meg kellett változtatni – állítja Orbán, aki szerint jó irányban indultak el.

Orbán azt mondja, érti a pedagógusok szakmai felvetéseit, amit meg is vitatnak majd, de a középpontba a gyerekeket kell helyezni, az a kérdés, hogy felkészítjük-e őket arra, hogy boldog életet hozzanak létre maguknak. Orbán azt állítja, hogy nyílt kormányzás zajlik, mindenkinek a véleményét meghallgatják, és a Pedagógus Kar létrehozása szerinte ennek a példája. Orbán megköszönte a társadalomnak az áldozatot, amelyet a pedagógusokért hoztak, hiszen 700 milliárdot megközelítő forrásbővülést kaptak (szerinte a fejlesztési oldalon 450 milliárd forint, béroldalon pedig körülbelül 230 milliárd forint érkezett az oktatásba). Sem a rendőrök, sem az ápolók nem mondták, hogy ők akarnak előbb béremelést – állítja Orbán.

Az új szakképzési rendszerről azt mondta a miniszterelnök, hogy a kormányváltás után a gazdaság szereplőivel folytatott egyeztetés során merült fel az az igény, hogy a gyerekeknek ne papírjuk, hanem szaktudásuk legyen, és végre a szakképzés elindult abba az irányba, hogy valóságos gazdasági szaktudást adjon a gyerekek kezébe.

Nem vagyunk imperialisták

Indonézia egy furcsa világ, szép és vonzó, de egészen más, mint mi vagyunk – ugrott át a műsorvezető és Orbán a kormányfő e heti jakartai útjára. Üzleti delegációkkal utazunk, az indonéziai tárgyalásaim során azt láttam, hogy a magyar gazdaságnak van 4-5 ezer olyan vállalkozása, amely helyt tud állni a nemzetközi piacon. 2010 környékén még 2-3 ezer volt, de a cél Bajorország szintje, 12 ezer ilyen vállalkozás. A magyar cégeknek amúgy nem a helyi, hanem a cseh és német cégekkel kell versenyeznünk a keleti országokban is. Mi nem vagyunk imperialisták, nem akarunk senkitől semmit elvenni, mi a helyiekkel való együttműködésben hiszünk – mondja. Azt nem szeretjük, amit mi átéltünk a kilencvenes években: hogy idejön egy nagy ország nagy cége, megvásárol egy magyar céget, leépít, a vezetésbe nem enged be magyarokat, és az itt szerzett nyereséget különböző jogcímen kiutalja az országból – vázolta a miniszterelnök.

Terrorfenyegetettségről beszélt Orbán

További terrorfenyegetettségnek nézünk elébe – állítja Orbán Viktor, aki a tervezett titkosított alkotmánymódosításról azt mondja, hogy az a kérdés, hogy hogyan tudják megvédeni a magyarokat a terrorveszélytől. Mindenki azt javasolja, hogy adjuk meg a kormányainknak azt a cselekvési lehetőséget, hogy megakadályozná, hogy a terrorveszélyből terrortámadás lehet – állította a kormányfő. "A baloldal migránspárti" – állítja Orbán, aki szerint őket az sem zavarja, hogy sok terrorista is jön a menekültekkel. Arra a kérdésre, hogy a magyar alkotmányban most szereplő különleges jogrendek nem jelentenek-e elegendő eszközt, Orbán Viktor azt felelte: így van, ez a helyzet. Magyarország ma nem tartozik a terrorfenyegetett országok közé, de ez szerinte azért van, mert nem engedtük be a migránsokat. Ez nem jelenti azt, hogy a jövőben ilyen fenyegetettség ne jelentkezhetne, és első helyre az emberek biztonságát kell tenni – mondja Orbán.

A brit kormány terveivel kapcsolatban, amely szerint korlátoznák a kint dolgozó vendégmunkások juttatásait, Orbán megint elővette azt a brit statisztikát, amely szerint 55 ezer magyar dolgozott odakint 2014-ben. Azt mondja, meg kell védeni azt a vívmányt, hogy a magyarok szabadon vállalhatnak munkát külföldön, ez az európai szabadság egyik legfontosabb eleme, és ezt semmilyen módon nem szabad sérteni, a britek sem korlátozhatják az ott munkát vállaló emberek számát – mondja Orbán. Viszont szerinte lehet különbséget tenni az angolok és a kint dolgozó külföldiek között, de csak úgy, hogy az ne diszkrimináció legyen; most azon megy a vita, hogy mi számít diszkriminációnak – mondja Orbán. A lengyel miniszterelnök Budapestre jön, majd Orbán megy Prágába, hogy ebben az ügyben is közös álláspontot alakítsanak ki.