szerző:
hvg.hu

Újabb fogást próbált találni a kormánypárti média a pedagógustiltakozások szervezőin, ezúttal a Pedagógusok Szakszervezetéről állította azt, hogy jogellenesen végezhet adatgyűjtést a tanárok sztrájkhajlandóságáról. Ezzel azonban Péterfalvi Attila adatvédelmi hatósági elnök szerint minden rendben van.

Tanároknak küldött ki adatlapokat kitöltésre, és az ezekből nyert számok alapján végzett felmérést a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), hogy megtudja, milyen arányú a sztrájkhajlandóság a pedagógusokban. A tanároknak a lapon be kellett jelölniük, hogy részt vennének-e egynapos vagy többnapos munkabeszüntetésben. Ehhez a nevüket és az aláírásukat kellett adniuk.

A kormánypárti Magyar Idők és a kormányközeli Alapjogokért Központ szerint jogilag aggályos lehet, hogy a PSZ felmérést végez a tanárok sztrájkhajlandóságáról, mert megfelelő tájékoztatás és a hozzájárulás kikérésének hiányában az adatgyűjtés jogellenes lehet.

Bevett gyakorlatnak számít

A demonstratív munkabeszüntetésre készülőknek azért van szükségük előzetes adatgyűjtésre, mert a sztrájkképesség biztosításához fel kell mérni, hogy van-e egyáltalán sztrájkhangulat. Ennek többféle módja van, így például a mostanihoz hasonló kérdőívezés is teljes bevett gyakorlatnak számít ilyen esetekben. Ilyenkor a szakszervezetnek arra kell figyelnie – magyarázza lapunknak Szabó Imre Szilárd, a Munkástanácsok Országos Szövetségének jogásza –, hogy az adatgyűjtés az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvénynek megfelelően történjen. „Az önkéntesen közölt személyes adatokat zártan és célhoz kötötten kell kezelni, majd a sztrájk vagy a sztrájkkészültség befejeztével meg kell semmisíteni. Célszerű egy rövid tájékoztatóval is kiegészíteni a kérdőíveket, főleg azok számára, akik nem tagjai a szakszervezetnek” – mondja a jogász, aki nem tud róla, hogy korábban történt-e visszaélés hasonló esetekben.

©

A PSZ viszont állítja, hogy a Magyar Idők véleményével szemben igenis biztosított a személyes adatok védelme és megfelelnek a fent említett szabályoknak. Közleményében azt írja, hogy a kérdéses adatlapokat csak a sztrájkkészség felmérésére felkért személyek, vagyis az intézményi, települési és járási PSZ-titkárok, illetve megyei PSZ-elnökök kezelhetik, a hozzájárulást pedig a tanárok aláírása igazolja, az adatokat pedig később, a törvényeknek megfelelően meg fogják semmisíteni.

Rendben volt a tájékoztatás

A PSZ szerint a tanárok tájékoztatása is rendben volt, az iskolák megkapták az adatgyűjtéshez szükséges tájékoztató levelet, a sztrájkkészség-felmérés forgatókönyvét és magát a Magyar Idők által aggályosnak gondolt sztrájkkészség-felmérés adatlapját.

Az írásbeli tájékoztatás többek között arra is kitér, hogy „a sztrájkban való részvételre senkit sem lehet se rábeszélni, se lebeszélni, a sztrájkhoz való csatlakozás vagy az attól való távolmaradás mindenkinek egyéni döntése” – állítja a PSZ. Az adatgyűjtéshez használt adatlapon pedig az olvasható, hogy „a Pedagógusok Sztrájkbizottsága 25 pontos követelését ismerem, azzal egyetértek, a sztrájkban való részvétel feltételeiről tájékoztatást kaptam” – ami a PSZ értelmezésében megfelel az adatvédelmi elvárásoknak.

©

A hvg.hu által megkérdezett tanárok megerősítették, hogy az adatgyűjtés megkezdése előtt szóban is tájékoztatták őket az iskolai PSZ-titkárok. Igaz, voltak olyanok, akik ennek ellenére is problémásnak gondolták a felmérést és nem írták alá az adatlapot, csak szóban jelezték részvételi szándékukat az iskolai PSZ-titkárnak. Attól tartottak például, hogy harmadik félnek mehet ki a nevük. Egy másik tanár viszont azt mesélte, hogy iskolájukban a felmérést végző PSZ-titkár az adatgyűjtés lezárása után megsemmisítette az adatlapokat és csak az összesített számokat továbbította a PSZ-nek arról, hogy az adott iskolában hányan sztrájkolnának.

Úgyis kiderülne, hogy ki sztrájkolt

Felhívtuk Péterfalvi Attilát, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökét, aki a hvg.hu-nak elmondta, hogy az elégséges szolgáltatás biztosításához a PSZ igenis gyűjthet adatokat. Mint elmondta, a sztrájk után amúgy is kiderülne, hogy ki vett részt a sztrájkban és ki nem, vagyis ez önmagában nem számít érzékeny adatnak. Véleménye szerint egyedül az lehet kérdéses, hogy a sztrájkkészültség szintje megköveteli-e, hogy egyenként mérjék fel a sztrájkhajlandóságot, vagy elég lenne csak egy összesített adatot megadni. Az pedig Péterfalvi szerint „adatvédelmi szempontból teljesen rendben van”, hogy az egyik iskolában már az adatgyűjtés lezárultával megsemmisítették az adatlapokat.

Cikk megosztása
Címkék