2014. december 19-én devizahitelesek tüntettek volna a főváros több pontján, köztük a Kúriánál, Csányi Sándor OTP-vezér Laura utcai, illetve Orbán Viktor miniszterelnök Cinege utcai háza előtt is, azonban utóbbi három helyszínen a rendőrség nem engedélyezte a demonstrációt, a bíróság pedig helyben hagyta az elutasító döntést.

A rendőrség a miniszterelnök házánál azzal érvelt, sértené a családi és magánélethez fűződő jogot, ha a kertvárosban gyülekezést lehetne tartani, hiszen „a gyülekezők beláthatnak a kertekbe, a lakóknak nem áll módjukban kitérni a rendezvényen elhangzó közlések elől, ráadásul a környéken nem található a közhatalom gyakorlása szempontjából releváns állami szerv.” A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság is a szomszédokkal, a magánszférával érvelt, illetve azzal, hogy egy folyamatos demonstráció adott esetben meg is tiltható.

Tüntetés az Együtt szervezésében Orbán Viktor házánál 2015. április 15-én.

Túry Gergely

Az ügy az Alkotmánybíróság elé került, amely kedden kihirdetett határozatában megállapította, hogy a fővárosi bíróság végzése nem alaptörvény-ellenes, vagyis elutasította a tüntetők beadványát, de egyúttal kötelezte az Országgyűlést, hogy a magánszférához való alapjog és a gyülekezési jog ütközésére írjon pontos szabályokat, most ugyanis álláspontja szerint mulasztásos alkotmánysértés áll fenn. A teljes határozatot itt éri el, részletesebb cikkünket a döntésről pedig a dobozra kattintva olvashatja.

Tüntetés Orbán házánál: az Ab visszadobta a kérdést a parlamentnek

Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy rendezni kellene a miniszterelnök háza körüli tüntetések kérdését, mert a gyülekezési jog más alapjogokkal ütközik, és ez alkotmányellenes. A devizahitelesek oda szervezett tüntetését viszont jogosan tiltották be.

Hiába látta, nem azt mondta ki

Stumpf István alkotmánybíró markáns különvéleményt írt. Két társának is volt kifogása, de ő az egész határozatot, plusz az alkotmányjogi mulasztást is vitatta.

"Az Alkotmánybíróságnak a felülvizsgált bírói végzést meg kellett volna semmisítenie" – kezdte különvéleményét Stumpf, aki szerint a testületnek meg kellett volna állapítania, hogy a bejelentett rendezvény jogalap nélküli megtiltása sérti a békés gyülekezéshez való jogot. Szerinte ellentétes az Alaptörvénnyel, hogy

a rendőrség és a bíróság is utólagos oszlatási indokra hivatkozva tiltotta meg előzetesen a konkrét helyszínekre bejelentett rendezvények megtartását.

Stumpf tovább ment: "annak ellenére, hogy a két budai helyszínre, továbbá a Kúria épülete elé tervezett rendezvény megtartásának megtiltása a többségi határozat szerint is alaptalannak minősült, a határozat mégsem vonja le az ebből adódó következtetést: az alapjog indokolatlan, illetve aránytalan korlátozása ellenére nem állapítja meg a vizsgált bírói döntés alaptörvény-ellenességét."

Az alkotmánybírák többsége ugyanis meg tudta indokolni, miért vett figyelembe a rendőrség és a bíróság az engedélyezésnél olyan passzust, amit elvileg automatikusan nem vehetett volna:

„mind a rendőrség, mind pedig a bíróság azért hivatkozott tiltó okként a Gyülekezési törvény 2. § (3) bekezdésére, mert a jogalkalmazók az előttük fekvő ügyben alapjogi kollíziót (ellentmondást) ismertek fel.”

Az említett paragrafus mondja ki, hogy "a gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével".

Stumpf szerint azt sem indokolta meg kellőképpen a testület, hogy miért kellene az alapjogok közti ellentmondások feloldásának eljárási kereteit szabályozni. Arra is emlékeztetett, a korábbi joggyakorlat szerint Orbán házánál "nem volt tilos rendezvényt tartani".

Az Origo korábbi portréja szerint Stumpfot a Fideszben többen árulónak tartják, Orbán Viktor miniszterelnök személyes kudarcának nevezte, hogy talárt adott volt kancelláriaminiszterére, aki szerinte "udvariatlanul" járt el az őt jelölő kormánypárttal szemben.

Ez is egy kamu indok

Az Alkotmánybíróság megnyitotta az utat a gyülekezési szabadság további korlátozása előtt, hiszen ha egy tüntetés megtiltásakor vagy tudomásul vételekor a magánélethez való jogot figyelembe akarják venni, azt csak a gyülekezési jog korlátozásával lehet megoldani – mondta Szabó Máté, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy az eljárás ezen részét hivatalból folytatta le az Alkotmánybíróság, pedig csak a panaszról kellett volna elvileg döntenie. És mindez a buzgóság egy olyan ügyben mutatkozott, ahol a miniszterelnök háza előtti tüntetésről van szó. "A motiváció érdekes lehet."

Az Alkotmánybíróság ülése 2015. június 1-én.

Túry Gergely

Eddig a magánszférára való hivatkozással tüntetést nem lehetett megtiltani előre, menet közben természetesen beavatkozhatott a rendőrség - magyarázta. A TASZ szerint az Alkotmánybíróság döntésével

a rendőrség szabad utat kapott arra, hogy önkényes döntést hozzon az egyik legfontosabb politikai szabadságjog legsúlyosabb korlátozásában.

Szabó Máté emlékeztetett, a miniszterelnökök házánál évtizedek óta mondvacsinált okokkal próbálják megakadályozni a tüntetéseket – Gyurcsány idejében a forgalomra és mindenszentek ünnepére hivatkoztak; a család és a szomszédok magánszférájának védelme új elem, de ugyanolyan mondvacsinált ok.

Tüntetni óhatatlanul csak úgy lehet, hogy az zavar másokat, de itt felmerül a kérdés, hogy miért ér többet egy XII. kerületi Cinege utcai lakos magánszférához való joga mondjuk egy V. kerületi lakoséval szemben – vetette fel Szabó Máté, aki szerint ez alapján betiltani tüntetést "hibás eredményre vezetne".

Csúsztatás és furcsa érvek

Szabó egyetért Stumpf István alkotmánybíró különvéleményével, szerinte sem volt jogszerű a tüntetés betiltása az érintett helyszíneken.

Az Alkotmánybíróság a döntésében a "foglyul ejtett közönség" jogaira is hivatkozik, ez azt jelenti, hogy védeni kell azokat, akik nem tudnak kitérni a demonstráció elől, jelen esetben például Orbán Viktor szomszédai számítanának ilyennek. De a TASZ munkatársa szerint ez az érv akkor áll meg, amikor egy romák lakta településrészre szerveznek provokatív tüntetést a szélsőségesek, és az ilyen radikális megmozdulás elől a helyiek nem tudnak kihátrálni. Orbán szomszédainál viszont ez nem működik – hiszen ott nem őket, hanem a miniszterelnök döntését bírálják – mondta Szabó, hozzátéve, hogy a miniszterelnöknek többet kell tűrnie az átlagembernél.

A rendőrség pedig a "nincs itt semmi látnivaló"-hoz hasonló komolyságú érvet hozott fel az Orbán háza előtti tüntetés betiltásakor, mikor azt mondta, hogy a környéken egyébként sincs olyan állami szervezet, amely a közhatalom gyakorlása szempontjából releváns lenne. Mintha csak minisztériumok ellen lehetne tüntetni. Szabó Máté szerint ez félreértése a gyülekezési szabadságnak, hiszen a helyszínt megválaszthatják a tüntetők, nem csak közintézménynél lehet tüntetni, ennek semmilyen alkotmányos alapja nincs.

Pintér és Trócsányi örül

A kormány tudomásul veszi az Alkotmánybíróság döntését, és a parlament elé terjeszti javaslatát a mulasztásos alkotmánysértés miatt – jelentette be Trócsányi László igazságügyi miniszter, akinek a szavaiból arra lehet következtetni, hogy az új szabálynál hangsúlyosan figyelembe veszik az Alaptörvénynek a magánszféra védelmére vonatkozó passzusát, bár azt is hangsúlyozta, a gyülekezés szabadságát is védik.

Devizahitelesek tüntetése a Kúria ítélethirdetése után Orbán Viktor házától közel nyolcvan méterre 2013. szeptember 23-án.

Fülöp Máté

A miniszter utalt rá: már egy 2008-as alkotmánybírósági határozat is megállapította, hogy a jogalkotó nem vett tudomást az itthon tüntetési kultúra megváltozásáról, a gyülekezési törvényen változtatni kell. Az új szabályok kialakításánál figyelembe veszik a nemzetközi gyakorlatot, a bírósági állásfoglalásokat, a tudomány és jogalkalmazók álláspontját is meghallgatják, de ötpárti egyeztetés is lesz.

Pintér Sándor belügyminiszter azt mondta, a rendőrök örülnek az alkotmányos mulasztás megállapításának, hiszen eddig nem volt olyan törvényes támaszuk, amit alapjogok ütközésénél használhattak volna. „A rendőrök saját joggyakorlatot alakítottak ki, ami sokszor nem egyezett meg a bírói követelményekkel.” Pintér azt ígérte, a jogalkotásnál odafigyelnek arra, hogy megkönnyítsék az eljáró rendőr munkáját, olyan szabályozást akarnak, amivel a demonstráció is elérheti célját, és a rendőr is fenn tudja tartani a közrendet.

Ab=kiszolgáló

A szocialista Bárándy Gergely szerint az Alkotmánybíróság döntése azt erősíti, hogy "a kizárólag fideszes tagokból álló testület ma nem a jogállamiság őrzője, hanem Orbán Viktor és a Fidesz politikai igényeinek kiszolgálója". Bárándy szerint az is látszik, hogy

a minden idők leggátlástalanabb kormányát vezető Orbán Viktor fél a néptől.

Az Együtt is hasonlóképpen érvelt, mikor azt írta, nem a legfontosabb alapvető emberi jogokat tartja szem előtt, hanem a Fidesz érdekeit, a döntéssel "ismét jogtipró politikai szolgáltatást nyújtott a kormánynak", segítségével a kormány a gyülekezési jogot szabályozó törvényt illiberálissá formálhatja.