Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid

Jachtjával háborítatlanul szeli a tengereket, bár elvileg a fél világ üldözi már 25 éve. Nálunk üzletel, de azt állítják, az nem ő. Ha mégis, akkor majd elfogják. Nem könnyű követni Ghaith Pharaon sztoriját, eddig mindig bottal ütötték a nyomát, de azt ígérjük, elkapjuk, ha felbukkan.

Hatályos amerikai és Interpol-körözés van érvényben ellene, mégis járja a világot, mégis kap vízumot Magyarországra, kétmilliárddal tartozik, mégis egyre-másra keletkeznek új befektetései – Ghaith Pharaon tud valamit. 1965-ben 150 ezer dollárt kapott apjától, ezzel alapította meg első cégét, a REDEC-et, most pedig a leggazdagabb közel-keleti üzletemberek között van.

A BCCI-botrány

Két társával a BCCI (Bank of Credit and Commerce International) bank botrányos amerikai ügyleteivel alapozta meg vagyonát, erről ebben a cikkben írtunk részletesen. De a bank nem csak Amerikában károsította meg befektetőit, csalt színlelt kölcsönökkel és állított valótlanságot a pénzügyi felügyeleteknek.

Pharaon a seregélyesi falunapon
©
Befolyásos üzletfelek
A körözött üzletember a BCCI-botrány kirobbanása előtt Amerikában kapcsolatba került Jimmy Carter volt amerikai elnökkel, Henry Kissinger volt külügyminiszterrel, George W. Bush későbbi elnökkel és egyéb prominensekkel. 1987-ben a BCCI 25 millió dolláros kölcsönt adott a későbbi elnök Bush-hoz köthető Harken Energy nevű cégnek, elődjének, az Bush-tulajdonban álló Arbusto Energynek Pharaon volt az egyik fő befektetője.

Pharaonnak vaskos dossziéja van. 1981-ben a BCCI megalapította a BCCI Alapítványt, amely papíron pakisztáni humanitárius célokra költ dollármilliókat. Az akkori pakisztáni pénzügyminiszter adómentes státuszt adott az alapítványnak. A bank egyik tulajdonosa, Pharaon régi társa bejelenti, hogy a bank profitjának 90 százalékát jótékony célokra fordítja, ám közben a pakisztáni atomprogramra költik a pénzt. Pharaon is részt vesz ebben a tevékenységben. Végül kiderül, hogy a pénz 10 százalékát költötték jótékonysági célokra.

A BCCI bankot 1991-ben bezáratják. A pakisztáni állam vállalja, hogy menedéket ad a nemzetközileg körözött BCCI-vezetőknek, köztük Ghaith Pharaonnak is. Pakisztánnak Magyarországhoz hasonlóan élő kiadatási egyezménye volt az USA-val, de a belügyminiszter, Shujaat Hussain kijelentette, hogy Pharaon a barátja, állampolgárságot ad neki, így megvédi a kiadatástól és a helyi körözéstől is, mert nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot.

A bank több alacsonyabb rangú tisztségviselője szintén menedéket talált Pakisztánban. A bank bezáratása után a pakisztáni fiókok tovább működtek. Ugyanilyen védelmet kaptak az Egyesült Arab Emirátusoktól, amely a BCCI többségi tulajdonosa. Pakisztán 2006-ban megerősítette, hogy továbbra is védelmet nyújt Pharaonnak.

A bolygó szaúdi

1997-ben az amerikai hatóságok megállapítják, hogy az 1991-es botrány miatt a BCCI-ügyletek után 2 milliárd dollárral maradt adós. Szaúd-Arábia és Pakisztán nem tartóztatja le, ha ott jár, de Pharaon többnyire a (nyilván magáról elkeresztelt) Le Pharaon (A Fáraó) nevű jachtján tölti az idejét. 2001 októberében francia titkosszolgálati jelentés készül róla, amelyben azt taglalják, hogy Amerika akkori első számú közellensége, a 9/11 terrortámadásért felelős Oszama bin Laden gazdasági ügyekben tőle és bankjától, a BCCI-től vette át a módszereket, trükközött cégdzsungellel, összefonódásokkal, fiktív, csalárd utalásokkal. Több BCCI-cég a bank összeomlása után bin Ladennel és az al-Kaidával üzletelt, a hat megnevezett üzletember között Pharaon is ott van.

Az FBI azt írta róla, hogy különösen gazdag, és a világon sok kormánnyal ápol jó kapcsolatokat. Jachtja éveken keresztül bukkan fel a nemzetközi felső tízezer hasonló járművei mellett: 2004-ben pedig a libanoni fővárosnál, Bejrútnál szaúdi királyi jachtok mellett parkolt, 2005-ben a görög partoknál a szaúdi Abdullah király egyik jachtja mellett. 2005 júniusa után a Le Pharaon a Khaleej Times kutatásai szerint a Seychelles-szigeteken volt látható, itt majdnem három hónapot töltött. Pharaon ellen ma is él az elfogatási parancs, de ha beütjük a nevét az Interpol vagy az FBI keresőjébe, nem ad ki találatot. Ez azonban csak azért van így, mert túl régi a körözés, az Interpol esetében például lehet, hogy a magyar események és sajtónyilvánosság hatására megint kereshetővé fog válni a Pharaon-adatlap, az FBI nyilvános adatbázisa pedig nem tartalmaz ilyen régi bűneseteket, írta megkeresésünkre a budapesti amerikai nagykövetség munkatársa. 

2006-ban Szicíliánál ütöttek rajta a panamai felségjelzésű jachtjon az FBI és az olasz rendőrség tagjai, de Pharaont nem találták rajta. A hajót nem foglalták le. A sikertelen rajtaütés után Pharaon Jordániában bukkant fel, akkor ott épített egy ötcsillagos szállodát. Pharaon dicsérte a jordán kormányt, amely segített lebontani a beruházás előtt tornyosuló bürokratikus akadályokat. A komplexum 120 méterrel a tengerszint alatt, a Holt-tenger partjainál helyezkedik el.

2006-ban Pharaon vállalta, hogy fizet a BCCI felszámolóinak 175 millió dollárt, de ez nem változtatott azon, hogy az ellene kiadott 1991-es körözés hatályban maradt.

2008-ban az Arab Times arról írt, hogy Pharaon cége nyert egy Afganisztánban állomásozó amerikai harci repülők tankolására kiírt 80 millió dolláros tenderen – az ellene felhozott vádak és az elfogatóparancs ellenére. Más források 120 milliós összegről tudnak.

A 60 méter hosszú jacht 2013-ban Bodrumban, Törökországban tűnt fel. Az erről beszámoló blog úgy tudta, Pharaonnak ekkor energia-, olajipari, ingatlanos és építőipari cégei voltak Pakisztánban és máshol a világon.

Pharaon nagy szivarrajongó hírében áll. A BCCI történetét feldolgozó A Törvényen kívüli bank (The Outlaw Bank) című könyvben úgy jellemzik, hogy hat szenvedélye van: pénz, gyönyörű nők, egy whiskymárka, drága szivarok, a képzőművészet és antikvitás, valamint a mélytengeri horgászat. Gazdagságát a Kacsamesék Dagobert bácsijáéhoz hasonlítják.

©

Pharaon, úgy tűnik, nem hagyott fel a stliklikkel, idén szeptember 28-án Algériában egy bíróság tíz évre és millió dolláros bírság megfizetésére ítélte, amiért csalárd módon olcsóbban szerzett tulajdonrészt egy hajózási vállalatban. Az észak-afrikai országban is élő elfogatási parancs van ellene. Pharaon előéletét és a BCCI bank viselt dolgait kimerítően taglalta hasábjain a Magyar Narancs.

A magyar kapcsolat

Ez az ember látogatott el a Fejér megyei Seregélyesre 2015 októberében. Úgy tudjuk, csak egy napot töltött a faluban, ahol cégbirodalmának egyik tagja, a Pharaon-Alpha megvette a helyi kastélyt, amely nagyon rossz állapotban van, de úgy tudjuk, ötcsillagos szállodává fejlesztik. A feol.hu arról írt, hogy az új tulajdonosoknak a közeli börgöndi repülőtér is érdekes lehet, mert akkor ott tudnának leszállni a magánrepülők. Vagy akár helikopterek. A seregélyesi kastélyt eredetileg felszámolási eljárásban vásárolta meg egy cég, és rögtön továbbadta a Pharaon-Alphának, melynek Pharaon bizalmasa és ügyvédje, Abu Namous a tulajdonosa. Ő az egyik ember, akit együtt fényképeztek le Tiborcz Istvánnal, Orbán Viktor miniszterelnök vejével. A Pharaon Alpháról mint Pharaon gazdasági holdudvarába tartozó cégről emlékezik meg a Belügyminisztérium (BM) levele is, amelyet a tárca Szaúd-Arábiának küldött, hivatalos ottani állásfoglalást kérve az üzletember tevékenységéről.

Ez alapján furcsán hat a BM érvelése, mely szerint Pharaon nem vásárolt ingatlant Magyarországon, hisz a levélből kiderül, a BM maga is tudja, hogy nem ő személyesen vásárol, hanem ügyvédjei, strómanjai által. Erről az emberről mondta az Orbán Viktor, hogy nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot, Kontrát Károly belügyi államtitkár legújabb bejelentése szerint azonban azonnal elfogják, ha Magyarország területére lép, és kiderül, hogy azonos a körözött Pharaonnak. Erről könnyű lesz megbizonyosodni, hisz Pharaon ujjlenyomatát – külön kérésre – az amerikaiak megküldték a BM-nek, erről épp a fent idézett, Szaúd-Arábiának küldött levél tanúskodik.

Inkább az a kérdés, hogyan kaphatott 2015-ben vízumot Magyarországra, ha élő elfogatási parancs és Interpol-körözés volt és van ellene.

 Erre a kérdésünkre a BM képtelen volt válaszolni.