szerző:
Zelki Benjámin

Eddig sosem látott koncentrált támadás zajlik a budapesti zöldterületek ellen - állították egy szerdai, Greenpeace által szervezett sajtóbeszélgetés résztvevői, akik szerint a zöldfelületekre a kormányzat sokszor csak üres fejlesztési területként tekint, a kiemelt beruházásokká nyilvánítással pedig az ellenkezés esélyét is minimalizálják.

A városi zöldterületek védelmében címmel sajtóbeszélgetést kezdeményezett a Greenpeace Magyarország. A konferencián részt vett Szabó Marcel, november 30-ig még a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztos helyettes, - egyébként újonnan megválasztott alkotmánybíró -, Bardóczi Sándor tájépítész mérnök, Lányi András író-filozófus, Körmendy Imre, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke, Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke, Ráday Mihály, a Budapesti Városvédő Egyesület elnöke, valamint Tömöri Balázs a Greenpeace Magyarország képviselője.

Az esemény apropóját a résztvevők megfogalmazása szerint az adta, hogy eddig sosem látott mértékben kerültek veszélybe a budapesti zöldfelületek, és elérkezett az idő, hogy ez ellen aktívan fellépjenek. Azt sem lehet már állítani, hogy a társadalom közömbösen tűrné az eseményeket, hiszen az elmúlt időkben sok civil megmozdulás volt a városi zöldterületek védelme érdekében, de igénnyé vált már az is, hogy aktívan beleszólhassunk a közvetlen környezetünk alakításába.

A civilek ötpontos kiáltványban fogalmazták meg a városi zöldterületek védelméhez szükséges intézményi és jogszabályi feltételeket:

  1. A városi zöldterületek és fasorok kapjanak az infrastrukturális hálózatokéval megegyező védelmet!
  2. A fejlesztések elsősorban a leromlott állapotú városrészek rehabilitációját szolgálják, és ne a város meglévő zöldterületeit terheljék!
  3. Jó gazdát a városi zöldfelületeknek! Minden városi önkormányzatnál legyen felelőse a zöldterületek fenntartásának és fejlesztésének.
  4. A kiemelt állami beruházások se mentesüljenek a környezet védelmét szolgáló előírások hatálya alól!
  5. Semmit a közparkokról a helyi civilek nélkül!

Bardóczi Sándor tájépítész felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a városi zöldterületekre a kormányzat hibásan sokszor csak üres fejlesztési területként tekint. A tájépítész által kiemelt projektekben, pl. a Bocskai úton és az új dunaparti sétányon megfelelő tervezéssel elkerülhető lett volna a fák kivágása.

Új épületeket a rozsdaövezetekbe célszerű építeni, nem zöldterületekre illetve műemléki épületek helyére - mondta Ráday Mihály városvédő, hozzátéve, hogy évek óta kihasználatlanul áll pl. a Szabadság téren a Tőzsdepalota, de a Budai Vár kiürítése sem elfogadható megoldás a kormányzati negyed érdekében, hiszen annak sok egyéb megfelelő helye lett volna.

Körmendy Imre, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke pedig azt hangsúlyozta, hogy a városi zöldterületeknek minden városnál önálló felelőse kellene, hogy legyen. A zöldfelületek környékén az ingatlanok is értékesebbek, tehát kézzel fogható értéket is jelentenek – mondta.

El kéne törölni a kiemelt beruházások intézményét, hiszen ennek nyomán a vonatkozó szabályozásokat semmibe lehet venni, a projektek elfogadási határidejét le lehet csökkenteni, a civilek beleszólási lehetőségét és a fellebbezés esélyét is minimalizálni tudják - ezt pedig Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke hangsúlyozta a beszélgetésen. 

Lányi András szerint sosem volt még ekkora koncentrált támadás a budapesti zöldterületek ellen, melynek oka a hibás gazdaságpolitika és a mértéktelen állami megrendelések is.

Az eseményt Tosics Iván szociológus felszólalása zárta, aki szerint pontosan így tűnt el annak idején a Tabán és a Nemzeti Színház is Budapestről, ahogy a mostani projektek is zajlanak, és így fog a Római-part is megsemmisülni, és ezt nem szabad hagynunk.

A hvg.hu kérdésére, hogy milyen esélyt látnak a kormányzat részéről arra, hogy ezt a javaslatcsomagot meghallgassák, azaz a nagy állami projektek megvalósulását ezzel saját maguk lassítsák, Bardóczi azt mondta, a zöldterületek védelmében és bővítésében mára jelentős választói igény mutatkozott meg, ezért bízik benne, hogy ezt a politika is felfedezi végre. Körmendy azonban sajnálatát fejezte ki, hogy - ahogy Városliget beépítése kapcsán folyó egyeztetések során is tapasztalta -, a kormányzat gyengeségnek tekintik a meghátrálást.

Lapunk másik kérdésére, hogy mit szólnak Tarlós 10 ezer új fát Budapestre! programjához, alapvetően mindkét megszólaló örömét fejezte ki, Tömöri a Greenpeace részéről azonban aggodalmát fejezte ki, hogy van-e hosszútávon pénz az új fák fenntartására is, Bardóczi szerint azonban elsősorban kommunikációs húzásról van szó, a következő években 1600 fa elültetése mondható biztosnak, ami a pótláshoz is kevés, hiszen a különböző nagyprojekteknek akár 3500 fa is áldozatul eshet.