szerző:
Zelki Benjámin

Eddig sosem látott koncentrált támadás zajlik a budapesti zöldterületek ellen - állították egy szerdai, Greenpeace által szervezett sajtóbeszélgetés résztvevői, akik szerint a zöldfelületekre a kormányzat sokszor csak üres fejlesztési területként tekint, a kiemelt beruházásokká nyilvánítással pedig az ellenkezés esélyét is minimalizálják.

A városi zöldterületek védelmében címmel sajtóbeszélgetést kezdeményezett a Greenpeace Magyarország. A konferencián részt vett Szabó Marcel, november 30-ig még a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztos helyettes, - egyébként újonnan megválasztott alkotmánybíró -, Bardóczi Sándor tájépítész mérnök, Lányi András író-filozófus, Körmendy Imre, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke, Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke, Ráday Mihály, a Budapesti Városvédő Egyesület elnöke, valamint Tömöri Balázs a Greenpeace Magyarország képviselője.

Az esemény apropóját a résztvevők megfogalmazása szerint az adta, hogy eddig sosem látott mértékben kerültek veszélybe a budapesti zöldfelületek, és elérkezett az idő, hogy ez ellen aktívan fellépjenek. Azt sem lehet már állítani, hogy a társadalom közömbösen tűrné az eseményeket, hiszen az elmúlt időkben sok civil megmozdulás volt a városi zöldterületek védelme érdekében, de igénnyé vált már az is, hogy aktívan beleszólhassunk a közvetlen környezetünk alakításába.

A civilek ötpontos kiáltványban fogalmazták meg a városi zöldterületek védelméhez szükséges intézményi és jogszabályi feltételeket:

  1. A városi zöldterületek és fasorok kapjanak az infrastrukturális hálózatokéval megegyező védelmet!
  2. A fejlesztések elsősorban a leromlott állapotú városrészek rehabilitációját szolgálják, és ne a város meglévő zöldterületeit terheljék!
  3. Jó gazdát a városi zöldfelületeknek! Minden városi önkormányzatnál legyen felelőse a zöldterületek fenntartásának és fejlesztésének.
  4. A kiemelt állami beruházások se mentesüljenek a környezet védelmét szolgáló előírások hatálya alól!
  5. Semmit a közparkokról a helyi civilek nélkül!

Bardóczi Sándor tájépítész felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a városi zöldterületekre a kormányzat hibásan sokszor csak üres fejlesztési területként tekint. A tájépítész által kiemelt projektekben, pl. a Bocskai úton és az új dunaparti sétányon megfelelő tervezéssel elkerülhető lett volna a fák kivágása.

Új épületeket a rozsdaövezetekbe célszerű építeni, nem zöldterületekre illetve műemléki épületek helyére - mondta Ráday Mihály városvédő, hozzátéve, hogy évek óta kihasználatlanul áll pl. a Szabadság téren a Tőzsdepalota, de a Budai Vár kiürítése sem elfogadható megoldás a kormányzati negyed érdekében, hiszen annak sok egyéb megfelelő helye lett volna.

Körmendy Imre, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke pedig azt hangsúlyozta, hogy a városi zöldterületeknek minden városnál önálló felelőse kellene, hogy legyen. A zöldfelületek környékén az ingatlanok is értékesebbek, tehát kézzel fogható értéket is jelentenek – mondta.

El kéne törölni a kiemelt beruházások intézményét, hiszen ennek nyomán a vonatkozó szabályozásokat semmibe lehet venni, a projektek elfogadási határidejét le lehet csökkenteni, a civilek beleszólási lehetőségét és a fellebbezés esélyét is minimalizálni tudják - ezt pedig Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke hangsúlyozta a beszélgetésen. 

Lányi András szerint sosem volt még ekkora koncentrált támadás a budapesti zöldterületek ellen, melynek oka a hibás gazdaságpolitika és a mértéktelen állami megrendelések is.

Az eseményt Tosics Iván szociológus felszólalása zárta, aki szerint pontosan így tűnt el annak idején a Tabán és a Nemzeti Színház is Budapestről, ahogy a mostani projektek is zajlanak, és így fog a Római-part is megsemmisülni, és ezt nem szabad hagynunk.

A hvg.hu kérdésére, hogy milyen esélyt látnak a kormányzat részéről arra, hogy ezt a javaslatcsomagot meghallgassák, azaz a nagy állami projektek megvalósulását ezzel saját maguk lassítsák, Bardóczi azt mondta, a zöldterületek védelmében és bővítésében mára jelentős választói igény mutatkozott meg, ezért bízik benne, hogy ezt a politika is felfedezi végre. Körmendy azonban sajnálatát fejezte ki, hogy - ahogy Városliget beépítése kapcsán folyó egyeztetések során is tapasztalta -, a kormányzat gyengeségnek tekintik a meghátrálást.

Lapunk másik kérdésére, hogy mit szólnak Tarlós 10 ezer új fát Budapestre! programjához, alapvetően mindkét megszólaló örömét fejezte ki, Tömöri a Greenpeace részéről azonban aggodalmát fejezte ki, hogy van-e hosszútávon pénz az új fák fenntartására is, Bardóczi szerint azonban elsősorban kommunikációs húzásról van szó, a következő években 1600 fa elültetése mondható biztosnak, ami a pótláshoz is kevés, hiszen a különböző nagyprojekteknek akár 3500 fa is áldozatul eshet.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!