Egyre-másra nyílnak az újabb és újabb alternatív iskolák, mert "nagyon nagy a szülői nyomás, a fővárosban és az agglomerációban élők menekülőre fogták" -  mondja Horn György, az Alapítványi és Magániskolák egyesületének elnöke.

Menekülésre többféle módszer létezik: a szimpla magántanulóság, a magántanulói csoport, az már a legextrémebb, ha valaki egy iskolát „gründol”.

A magántanulói csoport létrehozása nem túl bonyolult, technikai feltételei nincsenek, engedélyekre sincs szükség - mondja Rózsa Ildikó szülő, a szeptemberben indult Mars-program szakmai vezetője, magyar- és drámatanár. A szülők döntöttek úgy, hogy a gyerekeik magántanulók lesznek, de közösségben taníttatnák őket.

"Mi magunk tanítjuk a gyerekeinket, minden szülő beleadja a saját munkáját a tanulócsoport működésébe."

A programban négy tanár és egy pszichológus vesz részt, kilenc gyereket oktatnak egyéni tanrend szerint. A félévi vizsgákat befogadó iskolákban teszik le.

Rózsa Ildikó azt mondja, nem tervezik a magániskolává válást. Kapnának ugyan némi költségvetési támogatást, de ezt többszörösen felemésztenék az adminisztrációs és tantervi kötelezettségek.

Fülöp Máté

Van, akit ez nem tántorít el

Dechertné Gelencsér Anna, az idén szeptemberben elindult Budai Gyermekszem.Pont Általános Iskola igazgatója azt mondja, 15 évig dolgozott felnőttoktatásban, de alapvetően elégedetlen szülőként fogalmazódik meg leggyakrabban az ember fejében, hogy valami másra volna szükség.

A harmadikos lánya már szorongott, hogy a többiek jobbak matekból, az viszont nem érdekelte az iskolát, hogy a gyerek ügyesen mozog vagy jó a kézügyessége. Attól félt, ha nem talál ki valamit, a lánya elveszti a motivációját, mert nincs sikerélménye és a középszerű kategóriába sorolják. Kerestek alternatív iskolát a gyereknek a környéken, de nem talált olyat, ahová fölvették volna. Amúgy is alig van hely, magasabb évfolyamra becsatlakozni még nehezebb.

Egy Vekerdy Tamás-interjúból nyert ihletet az iskolaalapításra – amelyben a népszerű pszichológus arról beszélt, ha nem jó az iskola, vegyék ki a gyereket –, ám a szülői felháborodás nem elég motiváció. Az ötlet végigviteléhez kellett az is, amit a felnőttoktatásban tapasztalt – és amit amúgy a PISA-eredmények is visszatükröznek –, hogy érettségizett emberek egyre rosszabb képességekkel érkeznek, a csoportmunkát nem tudják értelmezni, önálló tanulásra képtelenek, normális motivációs levelet és önéletrajzot sem tudnak írni.

„Lutri az egész”

4-5-en álltak neki a munkának, első lépésként egy alapítványt hoztak létre. Iskolát civil szervezet, bevett egyház, forprofit szervezet és magánszemély is alapíthat, különbség az állami hozzájárulásban van. Az alapítványi iskolák ugyanazt az átlagbér alapú támogatást kapják a pedagógusok után, mint az állami intézmények, ezért választották ezt a formát. 11,8 diákonként finanszíroz az állam egy tanárt, az más kérdés, hogy náluk több van.

Az idővel nagyon jól kell gazdálkodni: ahhoz, hogy szeptembertől működhessen egy iskola, május 31-ig kell beadni a működés iránti kérelmet a kormányhivatalnak.

„Még akkor sem biztos, hogy működhet, csak esély van rá.”

Csak az alapítvány – a leendő iskola fenntartója – bejegyzése tart nagyjából három hónapig, a következő neuralgikus pont a megfelelő épület megtalálása. Ha megvan, az önkormányzattól igazolást kell szerezni arról, hogy az épület nevelési, oktatási feladatok ellátására alkalmas, ezt csatolni kell a kormányhivatalhoz benyújtandó kérelemhez.

„Az egész engedélyeztetési procedúra az épület és a tárgyi feltételek körül forog, a többi kevésbé érdekli a hatóságokat”

– mondja Gelencsér Anna.

Horn György szerint is az épület lehet a súlyos elakadási pont, miután a működésre hosszú távon kell garanciát vállalni:

„Egy bérelt önkormányzati épület esetében ezt különösen nehéz megtenni, hiszen az önkormányzat hosszú távon ritkán köt szerződést bárkivel és 5 évente választások vannak.”

Fazekas István

Gelencsérék egy magántulajdonban lévő épületet találtak, amely korábban felnőttoktatási intézmény volt. Szerencsések voltak, csak kisebb felújítást kellett végezni, 15-20 millióért. Enélkül ugyanis nincs engedély, viszont lutri az egész: a végén mondhatják ugyanis, hogy az épület nem megfelelő, így oda a befektetés.

Azt mondja, sok állami tulajdonban lévő épületet is megnéztek, de azok rettenetes állapotban vannak, 100 milliókat kellene rákölteni. Ezért sokan azzal próbálkoznak, hogy egy meglévő oktatási intézményhez társulnak be, nem pedig egy önálló épületet vesznek ki.

Igazolások tömkelege

Miután megkapták az önkormányzattól a használatba vételi engedélyt, jött a következő kör: a működési engedély beadásához már rendelkezni kell a személyi, tanári állomány 70 százalékával, vagy legalább egy szándéknyilatkozattal tőlük. Csatolni kell az ütemtervet – hogy hány évfolyamot indítanak, hány gyerekkel –, a pedagógiai programot is a pedagógusok végzettségével, erkölcsi bizonyítványával és a minisztérium által leokézott intézményvezető megnevezésével együtt. Miután most 1-3-5. osztályt indítottak, amíg fel nem töltődik az iskola, minden évben újabb engedélyezési kör vár rájuk. Annyiból szerencsés ez az eljárás, hogy egyik engedély vagy dokumentum sem jár le, így legalább emiatt nem csúsznak ki a határidőből.

Ha minden papírt leadtak, jön a 60 napos ügyintézési határidő, mikor a katasztrófavédelem, a népegészségügyi szolgálat és adott esetben az oktatási hivatal szakembere helyszíni szemlét tart az induláskészre felszerelt iskolában, és vagy megadja az engedélyt, vagy nem. Nekik pótolniuk kellett bizonyos hiányosságokat – például a rajzszertárban nem volt megfelelő burkolat –, de azért megkapták az engedélyt.

„Sokan riogattak minket, hogy majd mennyien fognak keresztbe tenni, de a kormányhivatal nagyon készséges volt. Nem éreztem semmi olyat, hogy bárki akadályozott volna bármit, csak mert ez alternatív iskola lesz. Komoly, de valójában jogos és szükséges elvárásokat támasztanak.”

Márciusban kezdték az eljárást, július 20-án kapták meg a működési engedélyt.

Fülöp Máté

A kormányhivatali jóváhagyáshoz költségvetési tervet is be kell nyújtani, amelyben garanciát vállalnak az iskola hosszú távú működéséért. Ide be lehet írni az állami vagy a szülői támogatásokat is. Az államtól nemcsak pedagógusbérre jár támogatás: további támogatásért lehet kötni köznevelési megállapodást, amellyel körzetes iskolának számít az alapítványi is, de sajátos nevelési igényű gyerekek oktatása után is jár plusz pénz.

Ritka a teljesen új tanterv

Pedagógiai program tekintetében ők az egyszerűbb utat választották, alternatív kerettanterv helyett az államiból dolgoznak, csak máshogy, csoportos munkával, közösen oldják meg a feladatokat, illetve az úgynevezett tükrözött technikát is bevetik: a gyerek elolvassa előre a következő óra elméleti tananyagát, így már tud előre bizonyos dolgokat:

„Ez olyan, mintha a leckét bent írnák az iskolában, a tananyagot meg otthon tanulják meg.”

Horn György azt mondja, viszonylag kevés iskola áll elő új programmal, ennek a szabályozás az oka. Nincs világosan leírva, hogy a miniszter milyen elemek léte vagy nem léte esetén hagyja jóvá vagy utasítja el a tantervet, így az alapítók zöme inkább biztosra megy, és a már engedélyezett alternatív tantervek közül választ, ahelyett, hogy nekiállna kialakítani egy újat.

Csak úgy nem lehet bevezetni semmit, a tanterv átvételéhez az adott tantervi program tulajdonosától kell engedélyt kérni. Azt azonban a miniszter dönti el, hogy a tulajdonos a kért engedélyt megadhatja-e vagy sem.

„A sötétben tapogatóznak, azt szoktam javasolni, hogy indítsák el az iskolát normál tantervvel, utána adjanak be kérvényt az alternatív kerettantervre. Fordítva ugyanis nagyon elhúzhatja a folyamatot” - magyarázza Horn.

Bár így nem tűnik egyszerűnek a folyamat, Horn nem hallott negatívumokat, azt mondja, kifejezetten rugalmasan működik a rendszer, új iskolákat a különböző engedélyek miatt nehéz megteremteni ugyan, de a létüket nem akadályozzák.

Gyereket is menet közben toboroznak

„Gyereket az engedélyeztetési eljárás alatt kell már toborozni, de ők is a lutrihoz csatlakoznak” – mondja Gelencsér Anna.

Az elsősöknek ugyanis minden év április közepéig kell beiratkozniuk, ők tehát a tervezés közben nem tudtak tanulói jogviszonyt adni, így mindenki a körzetes iskolába iratkozott, majd mikor lehetett, átiratkozott.

Túry Gergely

Minden bizonytalanság ellenére 2 és fél hét alatt összejött egy leendő első osztálynyi gyerek, egy-két ismerősön kívül vadidegenek íratták hozzájuk a gyereküket. Volt, aki beszállt az induláshoz szükséges 15-20 milliós költségbe is, illetve együtt újították fel az épületet.

Törvényileg előírt minimum gyereklétszám esetükben nincs, az iskolájuk nagyjából 100 gyerek fölött rentábilis úgy, hogy havi 45 ezres működési hozzájárulást kérnek a szülőktől. Ezt idénre vállalták, később lehet, hogy emelnek.

Amire viszont nem figyeltek eléggé, az az, hogy kiderítsék, miért akarja hozzájuk vinni a szülő a gyerekét. Egy induló iskolánál ugyanis még sok minden alakul, így a szülőktől is nagyobb türelemre van szükség, nem várhatja el azt, amit egy 80-120 éve működő iskolánál tapasztal, a másik probléma, amire menet közben jöttek rá, hogy olyan gyereket is beirattak, akinek nem alternatív, hanem speciális iskolában lenne a helye.

„Minden kétséget kizáróan az alternatív iskolába is érkeznek problémás gyerekek, hiszen az ő ellátsuk a hagyományos iskolarendszerben nem kellőképpen megoldott, ám bizonyos problémáknál nem elég egy alternatív iskola, hiszen egy súlyos magatartászavaros vagy hiperaktív, esetleg autista gyerek számára gyakran kizárólag a speciális iskola jelent megoldást."

Van, aki középiskolán töri a fejét

Czike Klára szociológus szülőtársakkal egy középiskola alapításán gondolkozik, mert nem látja, hogy egy alternatív általános iskola után hol tudna hasonló közegben továbbtanulni a gyereke, a program ugyanis középfokon nem folytatódik. A jelenleg működő alternatív gimnáziumok nem csak hogy nagyon drágák, de a túljelentkezés miatt bekerülni is nagyon nehéz, van olyan iskola, ahol licitálni kell az üres helyekre a szülőknek.

Ők azon ritka kivételek közé tartoznak, akik – a többi középiskola tapasztalatát felhasználva - egy teljesen új kerettantervvel vágnának neki az oktatásnak, egy olyan iskolát képzelnek el, amely együttműködésre tanít és valódi integrációt tűz ki célul. Bár komoly szakértői csapat áll a háttérben, nem könnyű megfelelő pedagógust találni, hiszen a hazai tanárképzés elsősorban a lexikális tudás fejlesztésére épít.

Egyelőre a tervezés fázisában vannak – reálisan 2018 szeptemberi kezdéssel kalkulálnak -, épületet keresnek, többféle fenntartói formát mérlegelnek, és számolgatnak, hogyan lehet működőképes egy olyan iskola, ahol legfeljebb havi 30 ezret kérhetnek a szülőktől. Egy kutatásuk szerint ugyanis nagyjából ennyit lennének képesek fizetni ezért a szülők. Kalkulációjuk szerint egy gyerek tanítása – bérrel, intézményfenntartással együtt – évente 1 millióba kerül, ezt kell(ene) előteremteni pályázatokon, állami támogatásból és a szülői befizetésből.