Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid

Politológusok magyarázták el, miért figyelemre méltó a Momentum Mozgalom eredménye és belépője a közéletbe, milyen veszélyek és lehetőségek állnak előttük, illetve hogy a Fidesz és a baloldali ellenzék hogy reagálhat minderre.

A Momentumot magát is meglepte a nolimpiás aláírások óriási száma. Minek köszönhető a szervezet sikere, mi következik ebből az ellenzékre és a Fideszre nézve, és mi lenne az eredménye egy népszavazásnak, ha mégis megtartják? Erről beszélgettünk politológusokkal.

A pénzszórás szimbólumává vált az olimpia

Mikecz Dániel, a Republikon Intézet munkatársa szerint a Momentum előnye abban áll, hogy volt hitelességük: fiatalok, amely egyfelől ártatlanságot jelez, "ők még nem loptak". Másrészt az is jól jött nekik, hogy a kormánykritikus média egyöntetűen melléjük állt. Harmadrészt pedig a szervezettség: régóta készültek az akcióra, szervezetet építették, az aktivisták kitartottak mellettük, nem vesztették el a lelkesedésüket.

Mikecz Dániel
©

A politológus szerint most létrejött az a magyar politikai életben igazán ritka pillanatok egyike, amikor az emberek megmozdulnak, kiállnak valamiért, nem pedig lehajtott fellel vesznek tudomásul valamit. A Momentumnak Mikecz tudomása szerint 1600 aktivistája volt, és voltak előzmények, amelyekre lehetett építeni: a Kétfarkú párt többször is sok pénzt tudott összekalapozni ellenplakátkampányra, azaz a társadalomban vannak erők, amelyek megmozdulnak egyes ügyekért.

László Róbert, a Political Capital választási szakértője szerint régóta közismert, hogy sokan elégedetlenek a kormány teljesítményével, a Momentum bizonyult azonban az elsőnek, amelyik képes volt ezt becsatornázni. Találtak egy olyan témát, amely érthető, szimbolikusan is jól megragadja a kormány iránti ellenszenv egyik fő eredőjét, a mértéktelen korrupciót. Egy ideje már nem a nemzeti dicsőség és siker, hanem a pénzszórás szimbólumává vált a budapesti olimpiarendezés.

Ilyen ígéretes belépője még soha nem volt egy pártnak sem, mint a Momentumnak, mondja László. Abban hoztak újat, hogy nekiálltak a hálózatépítésnek, és másfél éve szisztematikusan dolgoztak azon, hogy legyen tagságuk és aktivistáik. És most sem tűnik úgy, hogy hátradőlnének, hanem proaktívan politizálnak, továbblépnek, 45 nap alatt felkeresik a megyeszékhelyeket, és a helyi problémákat tervezik feltérképezni.

Hányan haragudnak majd, hogy elúszik az olimpiai álom?
©

A kormány úgy próbálja gyengíteni a Momentumot, hogy azzal vádolja: az olimpia ürügyével politikai célokat akar elérni, de a Momentum egyáltalán nem tagadja, hogy politikai szervezet volna, sőt.

Végre nem egy királyfi fehér lovon az ellenzéki oldalon

A Momentumot több támadás is érte, például hogy nincs programjuk, de Mikecz szerint ez Donald Trumpot vagy Orbán Viktort sem akadályozta abban, hogy győzzön a választáson, nem ez volt a lényeg. A baloldalon az figyelhető meg, hogy épp azok álltak be leghamarabb a NOlimpia mögé, akikre és akiknek a szavazótáborára elvileg a legnagyobb veszélyt jelenti a Momentum: az LMP, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt és az Együtt.

A Mikecz szerint kevésbé fenyegetett DK és MSZP jóval később és viszontagságosabb úton, kevésbé lelkesen állt be a NOlimpia mögé, pedig hitelességet nyerhettek volna. Most viszont a Momentumnak ki kellene használnia a Momentumot, és nem hagyni, hogy a párttá alakulás rosszízű bélyege elvigye a lendületet, ahogy ez történt az LMP-vel 2011-ben, amikor az új párt helyett a Milla szervezett nagy tömegtüntetéseket.

László Róbert

Jó dolog Mikecz szerint, hogy a Momentum kiemeli, hogy politikai szervezet, politikai céljai vannak, és ezzel mérsékeli az antipolitikai attitűdöt, ami a magyar társadalomban erős. Az ellenzékben a pártok és a szavazók szintjén is van egy "majd a civilek közül jön egy megmentő, mennyből az angyal", aki majd megoldja a problémákat, erről Pukli István tudna többet mesélni. A többi ellenzéki párt számára jelenti a legközvetlenebb veszélyt a Momentum, mondja László; ha a Fidesznek nem is válik 2018-ig kihívójává, az ellenzéki térfelet akkor is átrendezheti.

Ha a Momentum most a vidéket veszi célba, és a helyi ügyeket akarja bevonni a tevékenységébe, olyan helyi emberekkel kell felvennie a kapcsolatot, akik be vannak drótozva, információk vannak a helyi kérdésekben. Vidéken más a politikai élet, mondja Mikecz, kevesek foglalkoznak a közélettel, kicsi a merítési lehetőség, és más a politikai cselekvés módja is, az egyéni kijárás stratégiája fontosabb. Erősen él a "jó király" kép a fenti hatalmasokról, akik ezt nem is nagyon bánják, sőt táplálják. Ezeket a Momentumnak figyelembe kell vennie.

Mit tehet a kormány most?

Látványkonyha
©

Mit okozhat, ha a kormány kihátrál az olimpia mögül véglegesen, okafogyottá teszi a népszavazást? Mikecz úgy látja, a Republikon Intézet felmérései is azt támasztják alá, hogy a kérdést mára a társadalom beigazította a kormánypárti-ellenzéki tengelyen. Korábban megoszlott a kérdés, pl. a jobbikos szavazók 60 százaléka még támogatta az olimpiarendezés ötletét, mára ez 10 százalékra esett vissza. A választók ilyen értelemben reszponzívak, követik a pártjaikat – nemcsak nálunk, az egész térségben.

A kormány konzultációt indít, ami próbálkozás arra, hogy ismét a kormány határozza meg a közbeszéd témáit. Ez most a harmadik alkalom, hogy a kormány kezéből kicsúszott a közélet tematikus irányítása, legutóbb két éve, ami után elindult a migránsozás gőzhengere.

László Róbert szerint a kormánypárti szavazók nem fognak fennakadni, ha a kormány elengedi az olimpia ügyét. A kormány ki akar menekülni a számára kínossá váló témából (ennek első jele, hogy máris Tarlós Istvánra tolták a felelősséget), és megpróbálják majd visszavenni a kezdeményező szerepet. A vasárnapi boltzár témáját könnyen le tudták zárni, de akkor még meg sem kezdődött az aláírásgyűjtés, és máris visszavonták a törvényt. Most viszont még 2-3 hónapig mindenképp terítéken lesz az ügy a jogi procedúra természetéből adódóan.

Ez azért is fontos, mert míg az MSZP nem tudott profitálni a boltzár eltörléséből, a Momentum még napirenden tarthatja az ügyet. Ha a Fővárosi Önkormányzat kiírta, akkor már csak a Kúrián lehet a megváltozott körülményekre hivatkozva megtámadni a népszavazást, mondja László.

Ritkán van olyan pillanat, hogy a kormány meghátráljon. A netadó esetében a kormány három megnyert választás (országgyűlési, helyhatósági, EP) után úgy érezte, bármit megtehet, őket is meglepte a tüntetés mértéke – de azt maguknak csinálták. A boltzáras esetben sikerült a kármentés, azonnal beindult a migránsellenes kampány. Most is tesz majd erőfeszítéseket a kormány, elkezdik a civilellenes, sorosozós témát gyúrni, de László szerint nem fogják már tudni kiradírozni a nyilvánosságból a Momentumot.

A Fidesz talán jobban járna, ha megtartaná a népszavazást

Milyen eredmény várható, ha létrejön a népszavazás? Mikecz úgy látja, 2014-ben a baloldali Összefogásra 350 ezren szavaztak Budapesten, ennyi igent kéne összeszednie a NOlimpia-népszavazásnak. Ez nagy szám, nem lehetetlen persze az összegyűjtése, de ha a Fidesz nem mozgósít, akkor könnyen lehet, hogy nem lesz meg az érvényességi küszöb.

A népszavazás eredményét, már ha lesz egyáltalán, egyelőre megsaccolni sem lehet. Függ attól, hogy mikor kerülne rá sor (egy forró nyári napon vagy szeptemberben), attól, hogy beleáll-e a kormány a kampányba vagy megpróbálja agyonhallgatni (abban a reményben, hogy érdektelenségbe fullad). A kormány bizonyára szondázza a közvéleményt, és a mérések láttán fogja eldönteni László szerint, mitévő legyen – most az a kevésbé valószínű, hogy beleállnak, inkább az várható, hogy elengedik a kérdést.