szerző:

A kormány betartotta ígéretét: törvényt írt a civil szervezetek megfegyelmezésére. A 444 által megszerzett dokumentumot átolvastuk a hvg.hu jogi szakértőjével, és nem találtuk benne egyértelmű gyilkos szándékot. A jogszabály jelen formájában kellemetlen és dehonesztáló, de nem lehetetleníti el alapból a szervezeteket. Az ugyanakkor árulkodó, mi nem esik hatálya alá: a kormány, az egyházak és a sportegyesületek.

A civilek megrendszabályozását célzó törvényjavaslat a 444.hu által megszerzett formában még csak tervezet, nem az Országgyűlésnek benyújtott jogszabály. Vagyis sokat változhat még. Azonban első megállapításokat tehetünk a szöveg alapján.

Gyorselemzésünk szerint

a törvény célja jelen formájában a szemétkedés és sértegetés, miközben gyakorlatilag nem túl veszélyes.

Amnesty: pusztító hatású
A kormány – a kiszivárgott tervezet alapján – az orosz és az izraeli civil törvényt másolja, amiről már több nemzetközi fórumon kimondták, hogy súlyosan sérti az egyesülési jogot és a véleménynyilvánítás szabadságát – mondja Demeter Áron, az Amnesty International emberi jogi szakértője a hvg.hu kérdésére.

A szemétkedés a preambulumban és az általános indoklásban szerepel, a politikai befolyásolás és "önérdek"-követés vádjától a terrorizmussal összefüggésbe hozásig. Ezeket joggal lehet felháborító megjegyzéseknek nevezni. Jellemző ugyanakkor, hogy a törvény a vallási és sportszervezetek kihagyja a jogszabály hatálya alól. Érdekes kitétel, hogy az EU-támogatás is bevallandó lesz a jövőben, amennyiben nem magyar költségvetési szerven keresztül érkezik a címzetthez. (Vagyis a kormány adhat következmények nélkül uniós pénzt civiljeinek, maga az EU egyik szerve közvetlenül nem).

Felvetődött bennünk, kényszeríti-e a javaslat a szervezeteket pazarlóan drága bürokrácia fenntartására, amely elszívja a pénzt a valódi tevékenységükről? Vagy állít-e olyan nehéz adminisztrációs követeléseket, amelyekbe könnyen bele lehet kötni? A hvg.hu jogi szakértői nem látták ezeket az aggodalmakat megalapozottnak a törvény elemzése után.

©

Amit a szervezetektől a törvény megkövetel ugyanis,

azt nagyjából most is teljesítik: bevallást készítenek arról, kitől mennyit kaptak.

A "külföldről támogatott szervezet" megjelölés szakértőnk szerint nem olyan megbélyegző, mint ha ügynököknek kellene nevezniük magukat az így megleckéztetett szervezet munkatársainak. De természetesen azt az érintettek sokkal pontosabban tudják, mit éreznek megalázónak. A kategória megnevezése közben nem kicsit röhejes, hiszen külföldről Magyarországon nagyon sok szervezetet támogatnak. Az például jól körül van bástyázva a szövegben, hogy a kormányt ne kelljen külföldről támogatott szervezetként bejelenteni. Pedig az...

A Helsinki Biztottság vezetője, Pardavi Márta a sajtó előtt
©

Nagyon fontos, ami nincs benne: a vezetők vagyonbevallása. Ez lett volna az igazán alamuszi játék. Nem gondoljuk, hogy a szervezetek vezető munkatársainak titkolni valójuk lenne, de persze a magyarországi vitában az áltagbérnél valamivel jobb fizetést is képesek mantraként használni kormánypárti politikusok és sajtótermékek.

Fontos azonban megismételni: egy ilyen tervezet még a valódi benyújtásig is sokat változhat, a parlamentben pedig kormánypárti "egyéni" módosítók által, amelyeket aztán felkarol az igazságügyi, majd a törvényalkotási bizottság, rengeteg dolog belekerülhet, ami most nincs benne. És akkor a jóságos kormány mondhatja, hogy ő egy enyhe javaslatot készített, dehát a képviselők kikényszerítettek egy szigorúbb változatot,

sorry, ilyen a demokrácia.

 

Hasonló állásponton volt a Transparency International Magyarország; megkeresésünkre azt közölték, hogy fenntartásokkal kezelik a kiszivárgott dokumentumot, ameddig nem derül ki, hogy az a kormány hivatalos álláspontja-e.

Értékelésük szerint a törvénytervezet nem jelentene igazi többletterhet a TI számára. Honlapjukon jelenleg is feltüntetik bevételeiket, támogatóikat. Ennek ellenére a törvénytervezetben megfogalmazott szabályozást szükségtelennek és barátságtalannak tartják.

"Igaz, hogy a működésünket nem lehetetlenítené el, de süt belőle a rosszindulat, különösen abból a rendelkezéséből, ami előírja, hogy minden sajtóközleményünket azzal kezdjük: 'külföldről finanszírozott szervezet' vagyunk"

- tették hozzá válaszukban.

A kiszivárgott szabályozást ugyanakkor értelmetlennek is gondolják, mert az Európai Uniót külföldnek, az uniós forrásokat pedig külföldi finanszírozásnak tekinti. A norvég civil támogatási alap ellen intézett kormányzati támadást felidézve (a norvég államtól származó, a magyar költségvetésen nem keresztülfolyó támogatásokat belföldi, magyar közpénznek minősítette a kormány) azt írták, hogy "a kormány kénye-kedve szerint változtatja a jogértelmezést."

A hírek szerint így néz ki a törvényjavaslat

A tervezetet a 444.hu szerezte meg, összefoglalásuk szerint a következőket rendeli el a jogszabály:

  • Ha egy egyesület vagy alapítvány évente legalább 7,2 millió forintnak megfelelő támogatást kap külföldről, akkor 15 napon belül köteles ezt bejelenteni a bíróságon, és a tranzakciót részleteznie is kell. A bejelentéssel az adott szervezet külföldről támogatott szervezetté válik.
  • Az új besorolás megjelenik az állam által működtetett Civil Információs Portálon.
  • A szervezetnek is közzé kell tennie a minősítést a honlapján, és ettől fogva fel kell azt tüntetni az általa kiadott mindenféle sajtótermékben, kiadványban, szórólapon.
  • Ha egy szervezet ezt elmulasztja, bírságot kaphat, majd az ügyészség akár törölheti is a nyilvántartásból. Ez a megszüntetéssel egyenértékű.
  • A listáról csak az utolsó külföldi utalást követő öt év végeztével lehet lekerülni.

A hírportál a törvényjavaslat teljes szövegét ismerteti indoklással együtt. Ez az általuk kirakott dokumentum.