Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A budaörsi önkormányzat nem akar belenyugodni abba, hogy erején felül fizessen be az államkasszába, abba viszont ne legyen befolyása, hogy milyen színvonalú oktatás folyik cserében az iskoláiban. A helyhatóság ezért perre meg a jogalkotó ellen. Az érvei erőseknek tűnnek.

Nagy horderejű per kezdődött pénteken a Fővárosi Törvényszéken. Budaörs városa perelte be az államot, mert szolidaritási hozzájárulás címen elvont a várostól 255 millió forintot, és ezen felül követel 200 millió forint kártérítést is. Az ügy több témát érint: felveti az Országgyűlés amúgy is sokat bírált jogalkotási gyakorlatát, az ezáltal keletkező károk kérdését, illetve az egyeztetés és hatástanulmányok hiányát.

Budaörs város önkormányzatának épülete
©

A per tárgyát képező szolidaritási hozzájárulás az iskolák államosításával függ össze. A folyamat két lépcsőben zajlott: először, 2013-ban az állam átvette az iskolafenntartói szerepet bizonyos településeken, másutt az iskola működtetője az önkormányzat maradt. Az iskolaépületek tulajdonjogát megtartották a helyhatóságok – ez Budaörsön, amelynek 30 ezer lakosa van, nyolc épületet jelentett.

Aztán 2017-ben az állam átvette a működtetői szerepet is, az államosítás teljessé vált, bár az ingatlanok az önkormányzatoknál maradtak. Ehhez a tulajdonhoz már nem társultak jogok, a törvény tiltja, hogy a település az épületet elidegenítse, bérbe adja, vagy arra hitelt vegyen fel. A területileg illetékes Klik vált a vagyonkezelővé.

Éjjel becsempészett módosító

A kormány a működtetési jog átvételével együtt bevezette a szolidaritási hozzájárulás kötelezettségét is – méghozzá a 2016. június 24-én kihirdetett költségvetési törvény részeként. A törvény úgy indokolja a szolidaritási hozzájárulás bevezetését, hogy az iskolák állami fenntartását csak önkormányzati források igénybe vételével képes az ország biztosítani. A jogszabály mellékletében a kormány 21,32 milliárd forint bevételt irányzott elő, és így jött ki a matek: azon önkormányzatok fizetnek, amelyek tehetősebbek, vagyis ahol az egy lakosra jutó adóerő-képesség meghaladja a 32 ezer forintot. A kormány sávokat határozott meg. Minél nagyobb az adóerő-képesség, annál többet kell fizetni.

Az intézkedés váratlanságára jellemző részlet, hogy a költségvetési törvény eredeti tervezetében még nem szerepelt ez a hozzájárulás, csak egy módosítóval került bele. Az illetékes bizottság ülését megelőző éjszaka, 23:30-kor küldték meg a képviselőknek a jogszabályt, másnap tárgyalták, négy nappal később, május 30-án a bizottság már el is fogadta a módosítókat. Ekkor vált nyilvánossá, hogy ez a pénzügyi teher jön, és hogy hogyan kell kiszámolni, és mekkora összeget remélnek belőle.

Az intézkedés ráadásul ellentétben állt azzal, amit addig mondtak. Palkovics László, az Emmi államtitkára korábban egyértelműen tagadta, hogy az önkormányzatokra tolnák az államosítás költségeit. Aztán megtették mégis anélkül, hogy tárgyaltak volna bárkivel. Elmaradt az egyeztetés az érintett önkormányzatokkal, és mindenfajta hatásvizsgálat is.

A képviselők azt sem tudták, mit fogadnak el

A Budaörsöt is lehetetlen feladat elé állító hozzájárulást a város fideszes országgyűlési képviselője, Csenger-Zalán Zsolt sem tudta megvédeni. A település képviselő-testületi ülésen azt mondta,

"mikor elfogadtuk, senki sem tudta, hogy egyáltalán kit érint és milyen mértékben".

Hogy mennyi az annyi? A számítások alapján Budaörsnek 2017-ben 2,125 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást kellene fizetnie, az első részlet, az összeg 12 százaléka januárban volt esedékes: 255 millió forintot, utána pedig havonta 170 millió forintot. A keresetlevélben olvasható, hogy a követelt hozzájárulás a háromszorosa annak, amit a város addig az iskolái működtetésére fordított évente, és megfelel a település költségvetése 16 százalékának.

Pedagógusok egy nagyméretű kockás zászlóval a Budaörsi Herman Ottó Általános Iskolában a pedagógusok egész napos, országos sztrájkjának napján 2016. április 20-án.
©

Ez az összeg kétszer akkora, mint amennyit a város az összes feladatához kap hozzájárulásként az államtól – ezt a pénzt a költségvetési törvény szerint Budaörs elbukja, a különbözetet havi bontásban vonja le az állam. Így a város a költségvetés nettó befizetőjévé válik. A keresetlevél szerint emiatt összeomlott a település költségvetése, veszélybe került az önkormányzati feladatok ellátása, elúszhatnak a tervezett beruházások. Ezzel párhuzamosan semmi és senki nem garantálja, hogy az állam ugyanazt a szintű szolgáltatást nyújtja az oktatási intézményeinek, amit azok Budaörstől megkaptak.

Budaörs a per azt is el akarja érni, hogy függesszék fel az összegek lehívását a jogi eljárás lezárulásáig. Ezt a bíróság elutasította, ahogy azt is, hogy visszafizessék az eddig levont összegeket.

Kötelezhető-e kártérítésre az állam – érvek pró és kontra

Budaörs komplex érveléssel áll a bíróság elé a "jogalkotással elkövetett károkozással" kapcsolatosan. Az állam velük szemben az immunitással érvel: bár az állam károkozása vizsgálható a bíróságon, a bíróság nem veheti át a jogalkotói szerepet, és a jognak alárendeltség ténye is megmarad. Az állam azzal is érvel, hogy a magyar bírói gyakorlat eddig elzárkózott az állami által jogalkotással okozott károk megtérítésének megítélésétől.

Wittinghoff Tamás polgármester az önkormányzat közgyűlésén a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének kétórás sztrájkja alatt a budaörsi városházán 2016 júniusában.
©

Érvel a kereset a visszaélésszerű jogalkotással is, ez akkor történik, ha a jog a társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul. Jogalkotási probléma is felvethető:

a költségvetési törvény azokat az önkormányzati bevételeket vonja el, amelyekről az önkormányzati törvény rendelkezik, azt pedig csak kétharmaddal lehetne megváltoztatni.

És a joggal való visszaélés ténye is felvethető. A túlzott adómérték egyébként a felperes szerint sértheti az Emberi Jogok Európai Egyezményét (bár ezt olykor mi nem tartjuk magunkra érvényesek, lásd a bangladesi menekültek ügyében hozott strasbourgi ítélet). Budaörs szerint már az is kérdéses, hogy egyáltalán adó-e a szolidaritási hozzájárulás, illetve lehet-e adóalany egy önkormányzat. Ha adóként minősíthető az új fizetési kötelezettség, akkor viszont számon kérhetőek vele szemben a szokásos jogalkotási követelmények: nem lehet ellehetetlenítő mértékű, nem sértheti a közteherviselés elvét, nem lehet diszkriminatív, a tényleges és nem fiktív jövedelemhez kell, hogy igazodjon.

Amint azt Budaörs tudatta a hvg.hu-val, az első tárgyalási napon a bíróság kötelezte a magyar államot, hogy írásban fejtse ki, mire alapozza, hogy a jogalkotással okozott károk tekintetében immunitással rendelkezik, azaz nem vonható polgári jogilag felelősségre; a szolidaritási hozzájárulásként történő elvonás miért nem sérti a Helyi Önkormányzatok Európai Chartaját; illetve elvárhatóan járt-e el a törvény előkészítés során, pl. kikérte-e az önkormányzatok véleményét. A következő tárgyalási nap június 9-én lesz.