Tíz év populista önszabotálás után lépett a kormány, és mentőövet dobott a rezsicsökkentéssel elsorvasztott víziközmű cégeknek. A társaságok most már nem csak a túlélésért küzdenek, megint tudnak tervezni is, de ez még mindig nem elég ahhoz, hogy az újrainduló felújítások úgy javítsanak a hazai csőhálózaton, ahogy kéne. És akkor a rendszerek bővítéséről még nem is beszéltünk, pedig sok településnek az hozhatna nyugalmat.
Túl vagyunk a ciklon legrázósabb részén, így, míg az elmúlt napokban a brutális viharok sorozták meg az országot, belátható időn belül ismét a kánikula adja majd a gyomrosokat, ez pedig újra előtérbe tolja majd azt az örökzöld problémakört, ami szélesebb körben mindig csak a nyári hőségben tudatosul az emberekben:
mennyire rossz állapotban van a hazai ivóvízhálózat.
A hőségben megugró vízfogyasztás és a csőrendszer hiányosságai már eddig is több helyütt okoztak masszív vízhiányt a nyáron. Keszthelyen, Vonyarcvashegyen és Gyenesdiáson, valamint Nyergesújfalun, Lábatlanban és Süttőn is csőtörések miatt maradtak ellátatlanul a helyi fogyasztók, míg Gödöllő és több környező település magasabbra épült házaiban esténként már alig folyt víz a csapokból, mert a hálózatot kisebb lakosságszámra tervezték, és az már nem bírt megbirkózni az utóbbi években betelepültek plusz igényeivel.
Hogy idáig jutottunk, az nagy mértékben a kormánynak köszönhető: előbb 2011-ben kicsavarták az önkormányzatok kezéből az árszabás jogát, és meghatározták, hogy évente csak nettó 2,6 százalékkal lehet emelni a vízdíjakat, majd 2013-ban jött Orbán Viktor egyik legsikeresebb politikai terméke, a rezsicsökkentés, mely 2009-es szintre lökte vissza a beszedhető pénzeket. Arról, hogy a víziközmű társaságok bevételei drasztikusan megcsappantak, a csőhálózatnak senki sem szólt, az amortizálódott tovább, míg a cégeknek ettől fogva már nem igazán maradt lehetősége, hogy a szolgáltatásaik színvonalának fejlesztésére koncentráljanak,
az elmúlt több mint tíz évben többségük egyszerűen azért küzdött, hogy ne vérezzen el.
A csőrendszer egyre durvább állapotromlását egybehangzóan tükrözik különféle tanulmányok, összesítések. A Víz Koalíció tavasszal publikált, a 2023-as állapotokat összegző szövege rámutatott, hogy abban az évben országos átlagban óránként 10-11 csőtörés történt, és a vízvezetékekbe táplált 5 liter vízből átlagosan 1 elveszett, ám volt olyan víziközmű cég, amelynél ez az arány közel 50 százalék volt. A Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz) ezen kiadványának összesítése szerint abban az évben 617,7 millió köbméter ivóvíz került a hálózatba, melyből a víziközmű cégek 466,6 millió köbmétert értékesítettek a felhasználóknak – a veszteség tehát 151,1 millió köbméter volt. Az pedig a Központi Statisztikai Hivatal tavaly novemberi összesítéséből derült ki, hogy 2010 óta közel 2,3 milliárd köbméter ivóvizünk folyt el a semmibe.
Érdemi megtakarítást lehet elérni megfizethető, régi ingatlanban is alkalmazható okoseszközökkel. A csúcs a mindent integráló rendszer, bár ez inkább új otthonoknál célszerűbb.
