szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Magyar diplomaták a megfigyelői státusznál aktívabb szerepet vállalnak egy új menekültelosztási mechanizmus kidolgozásában – állítja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A német lap által megszerzett részletes terv szerint a kelet-európaiak többsége által is elfogadható terv kidolgozásában a szlovákok vállalták a döntő szerepet. És igen, aki nem fogad be kellő számú menekültet, az anyagilag rosszul jár.

Az Európai Bizottság hivatalnokai reménykedtek, hogy a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság döntésével a kvótakérdés egyszer és mindenkorra megoldódik – tapasztalta a FAZ. Az várható volt, hogy a bírák az előzetes jogi szakvéleményt követve Szlovákia és Magyarország keresetét el fogják utasítani. Brüsszelben úgy számoltak, hogy a döntést az érintett országok (a pert kezdeményezőkön túl Csehország és Lengyelország) elfogadják majd. Robert Fico mutatta is, hogyan reagál egy jogállam, az Orbán-kormány azonban követhetetlen kommunikációs csatába kezdett. A kormányfő ugyan a sorok között elismerte a kvótadöntés jogszerűségét, de továbbra is elzárkózik attól, hogy egyetlen menekültet is befogadjon.

Európában döbbenten figyelik, ahogy Magyarország és Lengyelország visszautasítja a bíróság jogerős döntését. Az egész unió a jogállami alapokra épül, ha valaki nem tartja be a neki nem tetsző ítéleteket, akkor kiiratkozik ebből az értékközösségből. Főleg az ottani választási kampány hajrájában nyilatkozó német politikusok követelnek büntetést. Ez rendre két formában jelenik meg: kapjon kevesebb pénzt Budapest és Varsó, vagy veszítsék el szavazati jogukat.

Az Európai Bizottság bízik benne: büntetés helyett találnak jobb megoldást
©

A bizottság azonban ellenzi a büntetőeljárásokat, mert a Brexit-tárgyalások során csak Nagy-Britanniának kedvezne, ha egy belső harc miatt meggyengülne a 27-ek szövetsége. És van egy másik oka is: az elmúlt egy év alatt olyan intézkedési csomag kidolgozásához jutott közel Európa, amely minden érdeket figyelembe venne a menekültválság kezelése szempontjából.

Szlovákia vezette a tárgyalásokat

Meglepő módon a megoldás kidolgozását épp a kvóta ellen perlő egyik állam vállalta magára – írja a FAZ. Szlovákia az EU soros elnökeként vezette a tárgyalásokat, és ajánlotta a Visegrádi Négyek elképzelését a többiek számára is. "Magyar diplomaták is részt vettek. Bár megfigyelőknél elmondások szerint többek voltak, ám ha érveltek, mindig jogi fogalmak mentén maradtak" – írja szó szerint a német konzervatív napilap. Egyedül Lengyelország zárkózott el teljesen a megbeszélésektől.

Uniós csúcs Pozsonyban a szlovák EU-elnökség alatt
©

Még nincs kész akcióterv, amelyről az uniós belügyminiszterek szavazhatnának, de több részlet is kiderült a lehetséges kompromisszumról. A FAZ saját állítása szerint betekintést nyert a tárgyalás jelenlegi állásába.

Sokat tanulhat általa az ember arról, hogy szívós, látszólag feloldhatatlan érdekkülönbségek hogyan válnak Brüsszelben cseppfolyóssá, míg a kompromisszumok lehetségessé nem válnak

– értékel a cikkíró. Szerinte olyan megállapodáshoz került közel az unió, amely azoknak is megfelel, akik a 2015-ös kvótadöntés ellen szavaztak (emlékeztetőül Magyarország, Szlovákia, Románia és Csehország belügyminiszterei tettek így).

Akkor rohamtempóban elfogadták, hogy egy meghatározott kvóta szerint a többi tagállam vegyen át menekülteket az érkezők súlya alatt összeroppanó Görögországtól és Olaszországtól. A programot két évre szánták, a hónap végén fut ki. (Arról vita van, hogy az államok kötelezettsége szűnik meg, vagy a frissen érkezők esélye, hogy a programban részt vehessenek.) A sebtében összehozott programot nyugodtan nevezhetjük csődnek. Eddig 28 ezer menekültet vettek át tagállamok, és ezeknek egy része is még az elbírálási fázisban van. A Visegrádi Négyek által beszélt flexibilis megoldást vetette ezért fel Szlovákia.

A keletiek varázsszava: rugalmasság

A "rugalmas szolidaritás" címszó alatt a V4-csoport azt érti, hogy minden tagállam saját tapasztalata és teljesítőképessége alapján dönti el, milyen konkrét formában tud hozzájárulni a megoldáshoz.

Integetnek Európának
©

Lehetne tehát választani, melyik ország:

  • vesz át menekülteket,
  • segíti a külső határok védelmét,
  • támogatja anyagilag a menekülteket befogadókat,
  • vállalja az elutasított menedékkérők költséges hazaszállítását.

A rugalmasság foka sok volt a többi tagállam számára, írja a FAZ, és azt sem tudták elfogadni, hogy legyen olyan tagállam, amely teljességgel elzárkózik menekültek befogadásától. Mégis elfogadták azt a gondolatot, hogy a feladatok egy részét másként is meg lehet osztani. A szlovák tárgyalásvezetők pontosították az ajánlatot. A "rugalmas" helyett a "hatékony szolidaritás" kifejezésére tértek át.

A tervbe a többiek kedvéért bekerült az ösztönzés és elriasztás rendszere. Ezt már az EU soros elnökségét átvevő Málta dolgozta ki.

Így néz ki a matek:

  • Az Európai Unió évente maximum 200 ezer befogadását közös erővel oldja meg.
  • Egy kvóta dönti el, mely államra, hány menekült jut. (Mivel 160 ezer esetén Magyarországra 1294 személy hárult, a maximális menekültszám lehívása esetén is 1600 személy alatt maradna az elvi kötelezettség.)
  • Minden befogadott menekült után 60 ezer eurót fizet a bizottság, ez a jelenlegi összeg tízszerese. A program így évente 12 milliárd eurónál nem kerülne többe.
  • Aki többet vállal a kvótában előírtnál, 60 ezer eurót kap minden egyes menekült után.
  • Aki kevesebbet vállal, minden egyes menekült után 60 ezer eurós levonást kap az EU-pénzekből. (Ez nem lenne ezáltal büntetés, mivel nem kell behajtani.)
  • És a menekültkvóta felét lehet más segítségnyújtással kompenzálni, például a határvédelemmel vagy a kérelmek elbírálásával. (Azon országok, amelyek nem védenek külső határt, küldhetnek hivatalnokot mások tehermentesítésére, ugyanez igaz a menedékkérelmeket elbíráló hivatalok esetében is.)

A FAZ Magyarországot veszi példaként számításához, és abból indul ki a hvg.hu fenti becslésével szemben, hogy 200 ezerből hazánkra 3600 menekült jutna. Ebben az esetben a levonás csak akkor kezdődne, ha 1800 embernél kevesebbet fogadnánk be. Ha azonban 200 határőrt küldünk ki – tegyük azt – Bulgáriába, akkor az elvárás 1600-ra csökken. Ha mindezek után 800 embert befogadunk, akkor nullán állnánk, mivel 800-szor 60 ezret kapnánk, és ennyit is vesztenénk. Ha Magyarország egyetlen menekültet sem fogad be, 48 millió eurót bukik. A FAZ hozzáteszi: azonos idő alatt Magyarország 5 milliárd euróval többet kap az uniótól, mint amennyit befizet.

Az új rendszer elismerné a magyar határvédelmet
©

Ahogy a FAZ megjegyzi, ilyenek a kompromisszumok, amelyeket utána mindenki el tud fogadni: rettentően bonyolultak. És mivel még nem végleges a mechanizmus, jelentősen változhat a hatása a benne szereplő számok megváltoztatásával (mennyi az annyi pénzben, kvótában, maximális kontingensben).

Orbán zárt ajtók mögött kevésbé visszautasító?

Tehát be kell rendezkednünk arra, hogy minden évben megy majd a matek? Nem. Az intézkedéscsomag a diplomaták tárgyalásai alapján három helyzetet ismer:

  1. Normálisnak tekinthető migrációs időkben a dublini eljárás van érvényben. Ahol a menekültet regisztrálták, ott is döntenek sorsáról.
  2. Rendkívüli helyzetben a többi tagállam átvállalja a menekültek egy részét a fent ismertetett metódus szerint. Ennek maximális kerete lehet a 200 ezer fő.
  3. Ha ennél is nagyobb a krízis, új szabályokat kell elfogadni. Akár a keret emelésével. A kérdés csak az, hogy konszenzusos eljárással vagy elegendő a többségi szavazás?

A németek mindenesetre sürgetik, hogy jöjjön létre a megállapodás. Állítólag ők is készülnek egy döntést megelőző "V4-gyel", csak épp a legnagyobb uniós országokra gondolnak: Németországon túl Franciaországra, Olaszországra és Spanyolországra. Mintegy 200 millió emberrel többet képviselnek, mint a V4-ek.

A FAZ úgy tudja, hogy a magyar választások meghatározóak a döntés kapcsán. Azt állítják, hogy Orbán Viktor már jelezte, hogy a határok külső védelmének megoldása esetén hajlandó lenne a menekültek elosztásáról is beszélni. Brüsszelben azt várják, hogy a magyar voksolás után Orbán is kész lehet a kompromisszumokra, ha megmarad a jelenlegi alacsony migrációs nyomás.

Lengyelországgal már nem számolnak Európában, de azt remélik, minden csatakiáltás mellett megnyerhetik maguknak Magyarországot, és olyan elosztási rendet dolgoztak ki Szlovákia vezetésével, amely az Orbán-kormánynak is vállalható.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!