szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Magyar diplomaták a megfigyelői státusznál aktívabb szerepet vállalnak egy új menekültelosztási mechanizmus kidolgozásában – állítja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A német lap által megszerzett részletes terv szerint a kelet-európaiak többsége által is elfogadható terv kidolgozásában a szlovákok vállalták a döntő szerepet. És igen, aki nem fogad be kellő számú menekültet, az anyagilag rosszul jár.

Az Európai Bizottság hivatalnokai reménykedtek, hogy a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság döntésével a kvótakérdés egyszer és mindenkorra megoldódik – tapasztalta a FAZ. Az várható volt, hogy a bírák az előzetes jogi szakvéleményt követve Szlovákia és Magyarország keresetét el fogják utasítani. Brüsszelben úgy számoltak, hogy a döntést az érintett országok (a pert kezdeményezőkön túl Csehország és Lengyelország) elfogadják majd. Robert Fico mutatta is, hogyan reagál egy jogállam, az Orbán-kormány azonban követhetetlen kommunikációs csatába kezdett. A kormányfő ugyan a sorok között elismerte a kvótadöntés jogszerűségét, de továbbra is elzárkózik attól, hogy egyetlen menekültet is befogadjon.

Európában döbbenten figyelik, ahogy Magyarország és Lengyelország visszautasítja a bíróság jogerős döntését. Az egész unió a jogállami alapokra épül, ha valaki nem tartja be a neki nem tetsző ítéleteket, akkor kiiratkozik ebből az értékközösségből. Főleg az ottani választási kampány hajrájában nyilatkozó német politikusok követelnek büntetést. Ez rendre két formában jelenik meg: kapjon kevesebb pénzt Budapest és Varsó, vagy veszítsék el szavazati jogukat.

Az Európai Bizottság bízik benne: büntetés helyett találnak jobb megoldást
©

A bizottság azonban ellenzi a büntetőeljárásokat, mert a Brexit-tárgyalások során csak Nagy-Britanniának kedvezne, ha egy belső harc miatt meggyengülne a 27-ek szövetsége. És van egy másik oka is: az elmúlt egy év alatt olyan intézkedési csomag kidolgozásához jutott közel Európa, amely minden érdeket figyelembe venne a menekültválság kezelése szempontjából.

Szlovákia vezette a tárgyalásokat

Meglepő módon a megoldás kidolgozását épp a kvóta ellen perlő egyik állam vállalta magára – írja a FAZ. Szlovákia az EU soros elnökeként vezette a tárgyalásokat, és ajánlotta a Visegrádi Négyek elképzelését a többiek számára is. "Magyar diplomaták is részt vettek. Bár megfigyelőknél elmondások szerint többek voltak, ám ha érveltek, mindig jogi fogalmak mentén maradtak" – írja szó szerint a német konzervatív napilap. Egyedül Lengyelország zárkózott el teljesen a megbeszélésektől.

Uniós csúcs Pozsonyban a szlovák EU-elnökség alatt
©

Még nincs kész akcióterv, amelyről az uniós belügyminiszterek szavazhatnának, de több részlet is kiderült a lehetséges kompromisszumról. A FAZ saját állítása szerint betekintést nyert a tárgyalás jelenlegi állásába.

Sokat tanulhat általa az ember arról, hogy szívós, látszólag feloldhatatlan érdekkülönbségek hogyan válnak Brüsszelben cseppfolyóssá, míg a kompromisszumok lehetségessé nem válnak

– értékel a cikkíró. Szerinte olyan megállapodáshoz került közel az unió, amely azoknak is megfelel, akik a 2015-ös kvótadöntés ellen szavaztak (emlékeztetőül Magyarország, Szlovákia, Románia és Csehország belügyminiszterei tettek így).

Akkor rohamtempóban elfogadták, hogy egy meghatározott kvóta szerint a többi tagállam vegyen át menekülteket az érkezők súlya alatt összeroppanó Görögországtól és Olaszországtól. A programot két évre szánták, a hónap végén fut ki. (Arról vita van, hogy az államok kötelezettsége szűnik meg, vagy a frissen érkezők esélye, hogy a programban részt vehessenek.) A sebtében összehozott programot nyugodtan nevezhetjük csődnek. Eddig 28 ezer menekültet vettek át tagállamok, és ezeknek egy része is még az elbírálási fázisban van. A Visegrádi Négyek által beszélt flexibilis megoldást vetette ezért fel Szlovákia.

A keletiek varázsszava: rugalmasság

A "rugalmas szolidaritás" címszó alatt a V4-csoport azt érti, hogy minden tagállam saját tapasztalata és teljesítőképessége alapján dönti el, milyen konkrét formában tud hozzájárulni a megoldáshoz.

Integetnek Európának
©

Lehetne tehát választani, melyik ország:

  • vesz át menekülteket,
  • segíti a külső határok védelmét,
  • támogatja anyagilag a menekülteket befogadókat,
  • vállalja az elutasított menedékkérők költséges hazaszállítását.

A rugalmasság foka sok volt a többi tagállam számára, írja a FAZ, és azt sem tudták elfogadni, hogy legyen olyan tagállam, amely teljességgel elzárkózik menekültek befogadásától. Mégis elfogadták azt a gondolatot, hogy a feladatok egy részét másként is meg lehet osztani. A szlovák tárgyalásvezetők pontosították az ajánlatot. A "rugalmas" helyett a "hatékony szolidaritás" kifejezésére tértek át.

A tervbe a többiek kedvéért bekerült az ösztönzés és elriasztás rendszere. Ezt már az EU soros elnökségét átvevő Málta dolgozta ki.

Így néz ki a matek:

  • Az Európai Unió évente maximum 200 ezer befogadását közös erővel oldja meg.
  • Egy kvóta dönti el, mely államra, hány menekült jut. (Mivel 160 ezer esetén Magyarországra 1294 személy hárult, a maximális menekültszám lehívása esetén is 1600 személy alatt maradna az elvi kötelezettség.)
  • Minden befogadott menekült után 60 ezer eurót fizet a bizottság, ez a jelenlegi összeg tízszerese. A program így évente 12 milliárd eurónál nem kerülne többe.
  • Aki többet vállal a kvótában előírtnál, 60 ezer eurót kap minden egyes menekült után.
  • Aki kevesebbet vállal, minden egyes menekült után 60 ezer eurós levonást kap az EU-pénzekből. (Ez nem lenne ezáltal büntetés, mivel nem kell behajtani.)
  • És a menekültkvóta felét lehet más segítségnyújtással kompenzálni, például a határvédelemmel vagy a kérelmek elbírálásával. (Azon országok, amelyek nem védenek külső határt, küldhetnek hivatalnokot mások tehermentesítésére, ugyanez igaz a menedékkérelmeket elbíráló hivatalok esetében is.)

A FAZ Magyarországot veszi példaként számításához, és abból indul ki a hvg.hu fenti becslésével szemben, hogy 200 ezerből hazánkra 3600 menekült jutna. Ebben az esetben a levonás csak akkor kezdődne, ha 1800 embernél kevesebbet fogadnánk be. Ha azonban 200 határőrt küldünk ki – tegyük azt – Bulgáriába, akkor az elvárás 1600-ra csökken. Ha mindezek után 800 embert befogadunk, akkor nullán állnánk, mivel 800-szor 60 ezret kapnánk, és ennyit is vesztenénk. Ha Magyarország egyetlen menekültet sem fogad be, 48 millió eurót bukik. A FAZ hozzáteszi: azonos idő alatt Magyarország 5 milliárd euróval többet kap az uniótól, mint amennyit befizet.

Az új rendszer elismerné a magyar határvédelmet
©

Ahogy a FAZ megjegyzi, ilyenek a kompromisszumok, amelyeket utána mindenki el tud fogadni: rettentően bonyolultak. És mivel még nem végleges a mechanizmus, jelentősen változhat a hatása a benne szereplő számok megváltoztatásával (mennyi az annyi pénzben, kvótában, maximális kontingensben).

Orbán zárt ajtók mögött kevésbé visszautasító?

Tehát be kell rendezkednünk arra, hogy minden évben megy majd a matek? Nem. Az intézkedéscsomag a diplomaták tárgyalásai alapján három helyzetet ismer:

  1. Normálisnak tekinthető migrációs időkben a dublini eljárás van érvényben. Ahol a menekültet regisztrálták, ott is döntenek sorsáról.
  2. Rendkívüli helyzetben a többi tagállam átvállalja a menekültek egy részét a fent ismertetett metódus szerint. Ennek maximális kerete lehet a 200 ezer fő.
  3. Ha ennél is nagyobb a krízis, új szabályokat kell elfogadni. Akár a keret emelésével. A kérdés csak az, hogy konszenzusos eljárással vagy elegendő a többségi szavazás?

A németek mindenesetre sürgetik, hogy jöjjön létre a megállapodás. Állítólag ők is készülnek egy döntést megelőző "V4-gyel", csak épp a legnagyobb uniós országokra gondolnak: Németországon túl Franciaországra, Olaszországra és Spanyolországra. Mintegy 200 millió emberrel többet képviselnek, mint a V4-ek.

A FAZ úgy tudja, hogy a magyar választások meghatározóak a döntés kapcsán. Azt állítják, hogy Orbán Viktor már jelezte, hogy a határok külső védelmének megoldása esetén hajlandó lenne a menekültek elosztásáról is beszélni. Brüsszelben azt várják, hogy a magyar voksolás után Orbán is kész lehet a kompromisszumokra, ha megmarad a jelenlegi alacsony migrációs nyomás.

Lengyelországgal már nem számolnak Európában, de azt remélik, minden csatakiáltás mellett megnyerhetik maguknak Magyarországot, és olyan elosztási rendet dolgoztak ki Szlovákia vezetésével, amely az Orbán-kormánynak is vállalható.