szerző:
Gergely Zsófia

Olyan betegszállítók viszik nap mint nap az embereket, akik első adandó alkalommal elmennek bútorszállítónak, annyira kevés a fizetésük a nehéz munkához képest. Kitálalt egy bennfentes forrásunk, miután nemrég óriási botrányt generált, hogy egy trombózisveszélyes beteggel az autóban mentek ételt és cigit venni egy közpénzből fizetett privát betegszállító alkalmazottai. A cég azóta a családnak annyit nem reagált, hogy "bocs". Az állami egészségügyi alap pedig előbb kifizeti a bepanaszolt szolgáltatást, és csak utána kezdi kivizsgálni.

„Ahogy viselkedtek, arra nincs mentség. Viszont magyarázat van rá: a pénz. Mégis ki jön el betegszállítónak minimálbérért, vagy maximum havi bruttó 200 ezer forintért? Miközben egy Tesco-kiszállító nettóban keres ennyit, és nem kell egész nap beteg embereket emelgetnie” – keserűen kijózanító kommentár az idős beteggel az autóban hamburgerért és cigiért megálló betegszállítók esetéhez. Ráadásul egy olyan szakmabeli látja így, aki évtizedek óta ezen a területen, egy privát betegszállítással foglalkozó cégnél dolgozik, és nemcsak a finanszírozási oldalra, hanem a mindennapi munkára is rálát. Forrásunk vállalta, hogy részletesen beszél a hazai betegszállítás jelenlegi helyzetéről, ugyanakkor az óriási botrányt kavaró eset hullámaitól tartva csak nevének feltüntetése nélkül. Szerinte még a belső szakmai körükben is felzúdulást váltott ki a szeptemberi eset, de ideje tisztázni, miért tart itt az állami pénzből fenntartott betegszállítás.

Egy hónapja hoztuk nyilvánosságra, hogy az AMS Mentőszolgálat éjjel fél kettő és három óra közt szállított át egy idős beteget a Szent János Kórházból egy dél-pesti kórházba úgy, hogy a trombózisveszély miatt kizárólag fekve, hordágyon szállítható asszonynak magának kellett beszállnia az autóba. Utána is szabálytalanul, végig ülve vitték, és még meg is álltak ételt és cigit venni, majd végül Jahn Ferenc Kórházban otthagyták a folyosón.

A miértről több körben kérdeztük az érintetteket: mivel a cég az ügy 30 napon belüli kivizsgálását ígérte, először szerettük volna megtudni a vizsgálat eredményét. Azonban totálisan elzárkóztak a nyilatkozattól, még azt is megtiltották, hogy név szerint említsük a választ megtagadó vezetőt. Korábbi cikkünkben még megszólaltak, elismerték, hogy valóban „nem megfelelő testhelyzetben szállították a beteget”, de a túlterheltséggel magyarázták, hogy a délután kettő körül kiadott szállítást miért 11 órával később hajtották végre. Abban viszont semmi kivetnivalót nem láttak, hogy két munkatársuk elment ételt venni, miközben több beteg, köztük a trombózisveszély miatt kizárólag fekve szállítható páciens a járműben ücsörgött. Így a két érintett kolléga megúszta egy figyelmeztetéssel.

©

Egy multi ügyfélszolgálata is visszaírt volna annyit, hogy elnézést

A 73 éves asszony szerencsére megúszta a nem éppen betegbarát bánásmódot, jobban van, azóta egy másik intézményben gondoskodnak róla – tudtuk meg lányától, Sebestyén Zsókától. A család azonban mostanáig semmilyen visszajelzést nem kapott, hiába tettek panaszt nemcsak az AMS-nél, hanem az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkáránál is, hiszen ezt a szolgáltatást az állami Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő finanszírozza.

„A történtek után legalább annyit vártunk volna, hogy válaszra méltatnak, mondjuk csak annyit írnak, hogy ’sajnáljuk, és kivizsgáljuk’. Ennyit még egy bank ügyfélszolgálata is rutinból reagál, ha valamit kifogásol az ember” – mondta.

„Egyeztettünk egy büntetőjogban jártas jogásszal, aki szerint akár a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés is megvalósulhatott. Hiszen a trombózisgyanú ellenére a mentőbe beszállásra kényszerített, majd ülve szállított édesanyám élete végig veszélyben volt. Ehhez képest aránytalannak tartom, hogy a cég korábbi válaszából úgy tűnik, a betegszállítók megúszták egy ’jaj fiúk, legközelebb ilyet ne’-szintű figyelmeztetéssel” – tette hozzá Sebestyén Zsóka.

Először kifizetik, csak utána vizsgálják

A család Mészáros Jánoshoz, az Emmi területért felelős helyettes államtitkárához fordult, de erre ezek szerint a tárca eddig egyáltalán nem reagált. A hvg.hu minisztériumhoz eljuttatott kérdéssorára végül a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől érkezett válasz: kiderült, hogy a panaszt majd csak azután vizsgálhatják, hogy „adott szolgáltatások finanszírozása megtörtént”, vagyis a cégnek kifizették a botrányos teljesítés díját. Ez novemberben várható, vagyis még csak ezt követően láthat neki a minisztérium „területileg illetékes szervezeti egysége” az ügy orvosszakmai ellenőrzésének. A lehetséges felelősségre vonást is firtattuk, de „bármilyen esetleges további lépés megtételére” csak előbbi sorrendben, a kifizetés, majd az orvosszakmai vizsgálat után van lehetőség.

Azt nem akarták minősíteni, hogy éjjel, 11 óra alatt teljesítettek egy 6 órán belül elvégzendő szállítást két, egymástól kb. 35 percnyi távolságra található kórház között. Ha egy betegszállító cégnek nincs elég kapacitása, akkor „elsősorban a sürgősebb szállítási feladatokat kell teljesíteni” – közölték. Nem mondták ugyan ki, de a daganatos betegség miatt régóta beteg, idős asszony átvitele a lakhely szerint illetékes intézménybe valószínűleg nem számított sürgősnek. Mindenesetre szerintük a szolgáltatónak kell felmérnie, hogy „kapacitása elégséges-e feladatai jogszerű teljesítésére, és ha azt tapasztalja, hogy nem, akkor ezt a betegszállítást irányító Országos Mentőszolgálatnak kell jeleznie”.

Kirúghatják őket, de akkor nehezen találnak helyettük mást

A betegszállításban régóta dolgozó forrásunk szerint a tárca által hivatkozott vizsgálat annyit tesz, hogy az illetékes kormányhivatal erre hivatott egysége bekéri a betegszállítási adatlapot és a jármű GPS-adatait. „A szakmában dolgozóként is azt gondolom, hogy nincs mentség arra, ahogy viselkedtek. De szerintem komolyan felelősségre sem lehet vonni őket. Mert ha kirúgás lenne a vége, akkor könnyen előfordulhat, hogy másnap nincs, aki elinduljon az autóval” – mondta.

A munkaerőre ugyanis valósággal vadászni kell, szerinte a privát betegszállító cégekhez „az jön el dolgozni, aki valamiért máshol nem talál munkát”. Ezért hozta példaként a már említett bútorszállítást vagy az áruházi kiszállítást, de szerinte aki tudott, már visszament ápolónak, mert a bérkorrekcióknak köszönhetően az állami egészségügyben is jobban lehet keresni. A sofőrök után pedig kapkodnak a magas fizetéssel csábító fuvarozócégek, és ott nem kell beteg emberekkel bánniuk/vesződniük.

Szerinte a fővárosban érvényesül leginkább ez az elszívó hatás, ezért hígult fel teljesen a szakma. „Korábban az egészségügyből érkeztek a kollégák, akik szívvel-lélekkel végezték ezt a munkát.

Most sok cégnél egyszerű áruként tekintenek a betegekre”

– jegyezte meg. Ezért csak idő kérdése volt, hogy generálisan kiverje a biztosítékot egy a hamburgeres szállítókéhoz hasonló eset. Volt már panasz például amiatt, hogy a betegszállító dohányzott az autóban, de szerinte túl sokat nem lehet várni az alulfizetett, jobb híján ezt vállaló alkalmazottaktól. „A betegszállítók, a sofőr és a kísérő is általában mindössze egy OKJ-s tanfolyamot végez el, ha komolyabb egészségügyi probléma adódik, nem is tudnák megoldani. Ezért, ha tényleg súlyos trombózisveszély volt, akkor ezt a beteget nem is betegszállítóknak kellett volna vinnie, hanem a mentőknek, ezt hívják őrzött szállításnak” – vetette fel.

A fluktuáció és a munkaerőhiány oka ezen a területen is ugyanaz, mint az egész állami egészségügyben: a pénz. Korábbi cikkünkben az érintett AMS Mentőszolgálat is arra hivatkozott, hogy a betegszállítási kassza majdnem 12 éve változatlanul 6 milliárd forint, miközben „a betegszállítások száma nőtt, az üzemanyag ára nőtt, a gépkocsik ára nőtt, a járulékok, fizetések nőttek”.

A taxi ennyiért nem jön ki

Ez egy „felülről teljesen zárt” keret, ezt a havonta nagyjából 510 millió forintot osztják szét a cégek közt a leadott teljesítménynek megfelelően. Bonyolult képletek alapján számolják ki, melyik cégnek mennyit fizetnek ki ebből a teljesítménye alapján. Be van építve több korlát, például úgy van kitalálva a rendszer, hogy ne trükközzenek a betegek összeszedésével, ezért a 2. beülő utas után már jóval kevesebb pénz jár.

Forrásunk szerint a kilométerre vetített díj így az egyik hónapban 106 forintra jön ki, mert több beteget kellett vinni, ha éppen kevesebb dolguk akad, akkor 124 forint körül van. Ezt a nagyságrendet a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő kérdésünkre elismerte, bár szerintük egészen pontosan „az egy hasznos kilométerre kifizetett díj mértéke 108,27 Ft és 129,67 Ft között mozog”.

Csak akkor fizetnek, ha beteg ül az autóban

A legtanulságosabb, hogy mit takar ez a „hasznos kilométer”: csak azt az utat fizetik, amikor tényleg ül beteg az autóban. „Vagyis ha ügyeletben, éjszaka kell valakit hazaszállítani egy vidéki kórházból, akkor az ilyenkor Budapestről induló autó megy oda 60 kilométert üresen, kvázi ingyen. Majd elviszi a beteget 106 forint plusz 250 forint díjért az otthonába, és utána visszajön a fővárosba megint üresen. Mindezt úgy, hogy fizetik a sofőr és a betegkísérő munkabérét, az üzemanyagot, amortizációt és a szokásos egyéb terheket” – sorolta informátorunk. Ez alapján még az is előfordulhat, hogy azért is munka közben kanyarodtak el a hamburgerért, mert nem kellett két szállítás közben, üresjáratban további kilométereket megtenni.

Ezt szerinte csak úgy lehet kigazdálkodni, ha az amúgy profitorientált cégek mindenen spórolnak, nemcsak nagyobb fizetést nem tudnak adni, hanem a járművekre is minimálisan költenek. „Korábban maximum öt évente autót tudtunk cserélni, most az óriási igénybevétel ellenére 8-10 éves járművek futnak, de láttam már átfordult órás betegszállító kocsit is. És ez elsősorban nem azért baj, mert teljesen lepukkant kocsikkal szállítanak embereket, hanem mert ez az üzembiztonságra is kihat” – mondta.

Az egészségbiztosítási alap válaszában arra hivatkozott, hogy 2018-ban az éves keretösszeg 10 százalékkal emelkedik. „Csakhogy az erre szánt keret több mint tíz éve változatlan, azóta csak az infláció több mint húsz százalék volt, és akkor még nem is vettük, mennyivel emelkedett a minimálbér vagy az üzemanyagár” – kontrázott erre azonnal a betegszállítási cég munkatársa. Szerinte ezért lehet  hangoztatni ugyan az emelést, de ez „ahogy mondani szokták, éhen halni sok, de élni kevés, és biztosan nem oldja meg az alulfinanszírozottság évtizedes problémáját”.

Alulfinanszírozott betegszállítás, alulmotivált emberek (képünk illusztráció)
©