A Budapest Világörökségi Alapítvány (BVA) szerint jogsértő a Rózsadomb Panoráma Project létesítéséhez kiadott határozat, amelyben a Pest Megyei Kormányhivatal kimondta: nem szükséges környezeti hatásvizsgálatot lefolytatni, mivel a beruházásnak nincs jelentős környezeti hatása. A BVA úgy véli, a helyszín számos szempontból védett, például az ott fakadó meleg vízű gyógyforrások, a Molnár János-barlangnak a telek egyharmadát érintő védőterülete, illetve felszínmozgás veszélye miatt – sorolja Korompay Katalin az alapítvány főépítésze.

Lebontják, hogy visszaépítsék

Túry Gergely

A hatásvizsgálat tehát különösen indokolt lett volna. A korábbinál is magasabbra tervezett épület miatt az UNESCO Világörökségi Központjának igazgatója is aggodalmát fejezte ki az alapítványnak. Nem áll fenn az a korábbi érvelés sem, miszerint „rendbe kell tenni a torzót”, ha már itt van. A beruházó ugyanis időközben az 1971-ben felhúzott épülettorzó teljes elbontásáról döntött, lényegében csak az épület alapozását hagyva meg – magyarázza Korompay Katalin.

Egy új épület készül, erre a helyzetre sem a kerületi, sem a fővárosi szabályozások nem tartalmaznak előírást, hiszen ezek a korábbi félkész ház lehetséges átalakítását vették alapul. Az új helyzetben új döntést kellett volna hozni, amelynek alapja a városképnek mint közérdeknek kellene lennie, nem pedig egy pártállami antidemokratikus döntést kellene fenntartani

– mondja a szakértő. Új épületként semmiképpen nem indokolt a fővárosnak a Gellért-hegy és a Várhegy utáni harmadik legmagasabb dombján is „várat” emelni, főként nem a várost alkotó legközönségesebb funkciót indokolatlanul kiemelve, lakóházként – mutat rá a városvédő, aki a közelmúltban a Kopaszi-gáthoz tervezett MOL-toronyház ellen is szót emelt. Az alapítvány éppen ezért per indítását fontolgatja Budapest világörökségi látképének veszélyeztetése miatt a rózsadombi beruházás ügyében.

Precedens van a beruházó pechjére

A SZOT-szálló helyére tervezett Wáberer-beruházás látványterve

Beruházó

Márpedig ez nem csekély fenyegetés, amit a torzó átépítését korábban tervező Pro Hill Kft. esete is bizonyít. A cég ugyanis hiába kapta meg már 2006-ban a II. kerülettől és a Fővárosi Közigazgatási Hivataltól az építési engedélyeket, a BVA megtámadta ezeket. A hatóságok elutasították az alapítvány kérelmét, de a Fővárosi Bíróság végül a civileknek adott igazat, az átépítését kifejezetten környezetvédelmi ügynek értékelte, és az Aarhusi egyezmény értelmében érdekelt féllé nyilvánította az alapítványt.

A bíróság döntése nyomán az alapítvány évekig húzhatta volna az engedélyezési eljárást, ezért a Pro-Hill lemondott a SZOT-szálló 21 méteresről 32 méteresre magasításáról. De az ezek után újratervezett projektet már nem tudta megvalósítani, mert a kivitelező és finanszírozó CIB Bank türelme 2009-re elfogyott. Az ingatlan a hitelező pénzintézet tulajdonába került, amely évekig kísérletezgetett az eladással.

Holott a 22 780 négyzetméteres Vérhalom utcai telek Budapest egyik legjobb adottságú ingatlana. De hosszú évekig így sem akadt vevője. A korábban kiadott építési engedély 2012 szeptemberében lejárt. Az önkormányzat tavaly márciusban a Népszabadságnak még azt mondta, hogy kívánatosnak tartaná, ha az új tulajdonos a városképre gyakorolt hatása miatt minél szélesebb körű szakmai konzultációt folytatna majd az épület „legkedvezőbb esztétikai megjelenéséről”. Nem egészen ez történt.

Némi előjáték után tavaly a szállítmányozási cégéről ismert üzletember, Wáberer György vette meg az ingatlant. Az első hírek még arról szóltak, hogy a logisztikai kormánymegbízott az épület teljes lebontása után Zoboki Gábor tervei alapján húzna fel négy lakóingatlant a domboldalba. Azután másként döntött.

Vargabetűkkel rajzolt tervek

A beruházó Rózsadomb Panoráma Kft. – a cég a W-New Holding Kft. közbeiktatásával Wáberer György tulajdonában van – tavaly ősszel országos tervpályázatot írt ki az épület arculatának megújítására. Első díjat nem osztottak ki, de több pályamunkát is megvettek. Köztük az Építész Stúdió tervét, amely a jelenlegi elképzelések szerint is meghatározza az épület külső megjelenését. A kiviteli tervek elkészítésére azonban nem őket, hanem a CÉH Zrt.-t kérte fel a projekttársaság. A CÉH vezetője, Tóth Attila korábban az Építészfórum szakportálnak ezt azzal indokolta, hogy „már vagy huszonöt éve foglalkoznak az épülettel, és a tervpályázat kiírásakor is ismert volt a pályázók számára, hogy ők fogják majd az engedélyezési tervet készíteni. Tervpályázat pedig azért volt, mert azt a rendezési terv előírta erre a területre.”

Wáberer György

Túry Gergely

A beruházó szerint nem a fenti kötelezés miatt, hanem a nagyobb merítés okán írták ki a tendert. Az pedig bevett szokás a piacon, hogy kiviteli tervek elkészítését más cégre bízzák. A döntést az üzleti érdekek mellett bizalmi, tapasztalatai és kapacitásbeli tényezők is befolyásolják. A CÉH az Építész Stúdiónál jelentősen több információval rendelkezett az épületről – magyarázta a HVG-nek Erdélyi Gábor, a fejlesztésért felelős RED Real Kft. ügyvezetője.

Az ismertté vált tervek, illetve a fővárosi kormányhivatala I. kerületi hivatala által idén januárban kiadott építési engedélye szerint a korábbi szerkezetkész épület teljes elbontása után új, 100 lakásos lakóépületet húznak fel, amelyben 144 parkolóhelyet alakítanak ki. Az ötemeletes társasház így az eredetinél csaknem hat méterrel magasabb lesz, 26,85 méter, igaz, ez némileg elmarad a 28 méteres lehetséges maximumtól.

Baj lett volna a 230 centis belmagassággal

A hivatal HVG-nek küldött válaszában kiemeli: a helyi építési szabályzat lehetővé teszi a korábbinál magasabb épület építését, ehhez II. kerületi önkormányzat is hozzájárult településképi véleményében. Azt is rögzítik, hogy az épület elmarad a megengedett 20 százalékos beépítési maximumtól, mivel nettó alapterülete 26 ezer négyzetméter. A hivatal szerint a Molnár János-barlanggal se lesz gond, mivel az arra gyakorolt hatásokat előzetesen vizsgálták a szakhatóságok.

A látványterv

Beruházó

A ház a legszigorúbb környezet- és természetvédelmi előírásoknak is megfelel, ráadásul a telek 70 százalékát zöldfelület borítja majd, mivel a beépítés tervezett mértéke nem éri el a 15 százalékot – teszi hozzá Erdélyi Gábor. – A beruházó az összes szükséges hatósági szakvéleményt beszerezte. A tervezett épület alatt pedig nem húzódik ismert barlangjárat, így az építkezés nincs hatással a barlangrendszerre, de a beruházó folyamatosan együttműködik a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal. Az épületet magasságának növelését csaknem hat méterrel pedig azzal indokolják, hogy a korábbi 230 centiméteres belmagasság a mai kor követelményeinek már nem felel meg. Különösen luxuslakások esetében.

Nemcsak az épület tervezését, hanem a kivitelezést is bizalmi cégre, a Market Építőre bízták.

Wáberer György egy másik ingatlanfejlesztésben is közösködik Garancsi „Orbán kötélbarátja” Istvánnal. Az Alkotás és a Csörsz utca sarkán 22 ezer négyzetméteres irodaházat építenek Hillside Offices néven. A volt SZOT-szálló helyén épülő luxustársasház lakásainak értékesítését még nem kezdték meg, mivel az átadás várható határideje 2019 második fele. Ez csupán azért különös, mert Wáberer György idén júniusban a Világgazdaságnak még azt mondta, hogy a lakások eladásából származó bevételt is befolyatnák az építkezésbe.

A húszmilliárd forintos beruházást – Wáberer korábbi közlése szerint – részben másik vállalkozása, a Waberer’s International értékesítéséből, részben bankhitelből állják.

.

Történelmi visszatekintés

Túry Gergely A kádári szocializmus szimbolikus épületének számító gyógyszállót 1971-ben adták át, de a rendszerváltozást nem élte túl. Az ingatlan felújítása és fejlesztése érdekében az üdülőingatlanok kezelésére létrehozott Hunguest Nemzeti Üdülési és Vagyonkezelő Rt. 1997-ben közös céget hozott létre a Globex Holdinggal Hotel Rózsadomb Rt. néven. A Globex hozta volna az átépítéshez szükséges egymilliárdot, a Hunguest az ingatlant, de csak a bontásig jutottak. 1998-ban ugyanis a Globex csődbe ment, az ingatlant pedig Sopron önkormányzata szerezte meg 3,5 milliárdos kára fejében. Csakhogy mások is igényt tartottak volna az épületre, így perek sorozata indult. Sopron végül egymilliárdért lemondott az ingatlanról, amely az egykori Agrobank börtönt is megjárt vezetőjének, Kunos Péternek a résztulajdonában álló Pro-Hill Kft.-hez került. A cég luxusapartmanokat épített volna a hegytetőn, a Budapest Világörökségéért Alapítvány azonban pert indított, és bár a felek 2006-ban kiegyeztek, a Pro-Hill addigra már sehol sem volt. Egy ciprusi cég után kötött ki az ingatlan a CIB-nél, amely az első, sebtiben tartott árverésen még 24,4 millió eurós (mai áron mintegy 7,5 milliárd forintos) ajánlatot kapott rá.