szerző:
T. R.

Miután az ELTE dékánjáról kiderült, visszaélt a hatalmával, kirúgták Mikonya Györgyöt. De mennyire elterjedt ez a magyar egyetemeken, és hová fordulhat az áldozat? Megkerestünk több intézményt is, sok válaszra sem méltatott, amelyik igen, ott nem tudnak olyanról, hogy egy tanár visszaélt volna hatalmával.

Mikonya Györgyről, az ELTE Tanító- és Óvóképző Karának – immár volt – dékánjáról november elején írtuk meg, hogy kirúgták. A hivatalos indoklás szerint a panaszossal szemben visszaélt vélt vagy valós hatalmi helyzetével, megsértette emberi méltóságát és az egyenlő bánásmód követelményét, valamint megsértette az egyetem jó hírét. „A folyamatos és megengedhetetlen testi közeledés, a szexuális tartalmú verbális és fizikai megnyilvánulások (anélkül is, hogy azok kifejezetten erőszakosak lettek volna) a panaszosban félelmet és szégyenérzetet kelthettek” – írta az ELTE.

Mikonya György
©

A Mikonya-eset után levelet küldtünk több magyar egyetemnek is. Azt kérdeztük, tapasztaltak-e hasonlót, illetve mit tud tenni egy áldozat, ha erőszakos közeledés, zaklatás áldozata lett.

Hallgatóknál már vizsgálták, dolgozóknál még nem

A kérdés és a remélt adatok azért fontosak, mert bár a gólyatábori botrányok után olyan felmérés már készült az ELTE-n, hány hallgatót ért zaklatás, az egyetemi dolgozókat nem vizsgálták még. Ami a hallgatókat illeti, 4500-uk megkérdezése után az derült ki, hogy a nők  10 százaléka és a férfiak 8 százaléka szenvedett el szexuális jellegű visszaélést/nem kívánt közeledést más hallgatóktól egyetemi évei megkezdése óta. Nemi alapú megkülönböztetést oktató részéről a nők 12 százaléka, férfiak 10 százaléka tapasztalt már. A felmérésben akkor úgy fogalmaztak, körülbelül 250 diák esett áldozatul szexuális zaklatásnak, és 140-re becsülik a szexuális erőszak elszenvedőinek számát.

Az egyetemi dolgozókra vonatkozó kérdéseinkkel egy héttel ezelőtt e-mailben kerestük meg a BME, a Corvinus, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a CEU, a pécsi, a szegedi, a debreceni egyetemeket, valamint a Semmelweis Egyetemet és a Színház- és Filmművészeti Egyetemet.

A kilenc felsőoktatási intézményből négy válaszolt megkeresésünkre, a Heti Válaszban pedig interjú jelent meg a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektorával, bár ebben nincs pontos válasz kérdéseinkre, de elhangzik benne néhány releváns információ. A kiküldött levelekben azt kérdeztük, tapasztaltak-e az érintett egyetemen olyat, hogy egy tanár vagy dolgozó visszaélt vélt vagy valós hatalmával más tanárral vagy dolgozóval szemben, illetve megkérdeztük, ilyen esetben milyen fórumhoz fordulhat a tanár vagy egyetemi dolgozó, ahonnan segítséget remélhet.

Nem tudnak ilyenről, nem volt fegyelmi

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem válaszában azt írta, az intézményben Etikai Bizottság működik, ahhoz kell fordulni ilyen ügyekben, azonban a bizottsághoz ilyen jellegű bejelentés még nem érkezett.

A szexuális bántalmazással kapcsolatos ügyek kezeléséről a CEU átfogó szabályzatot dolgozott ki. A dokumentum részletesen szabályozza az esetlegesen előforduló szexuális és egyéb bántalmazások kezelését. Az egyetemtől megtudtuk, hogy a szabályzat 2014 óta van érvényben, előtte a CEU Etikai Kódexe volt az irányadó. Nincs adatunk a benyújtott panaszok számáról, viszont azt meg tudjuk erősíteni, hogy nem történt olyan eset, amely formális fegyelmi eljárást eredményezett volna – írta az egyetem sajtóreferense.

A Pécsi Tudományegyetem Rektori Hivatalától megtudtuk, nincs tudomása olyan esetről, amilyet a kérdésben megfogalmaztunk. Az egyetemen van úgynevezett Kommunikációs és magatartási kézikönyv, ez felel meg az etikai kódexnek. “Ebben olvasható az eljárásrend, hogy az etikai normák megsértése esetén ad hoc bizottságot kell felállítani, és haladéktalanul ki kell vizsgálni az esetet” – áll a válaszban.

Hosszan válaszolt a Semmelweis Egyetem is, leírja, hogy etikai kódexe minden egyetemi polgár számára lehetővé teszi panasz benyújtását munkahelyi szexuális zaklatás esetén. Az elmúlt években azonban nem került olyan ügy az Egyetemi Etikai Bizottsághoz, amely kimerítette volna a büntetőjogi kategóriát, sőt, tavaly egyetlen bejelentés sem érkezett etikai ügyben.

A SOTE Elméleti tömbje
©

A dokumentum szerint mind szóban, mind írásban tehető panasz az egyetem vagy a karok vezetőinél, a szervezeti egységek vezetőinél, a hallgatói képviseleti szerveknél, valamint az egyetemen működő közalkalmazotti érdekképviseleti szerveknél. A panaszt – hallgatókat érintő ügyekben – első fokon az illetékes Kari Etikai és Fegyelmi Bizottság, másodfokon pedig az Egyetemi Etikai Bizottság bírálja el, munkavállalók esetén a beadványt az Egyetemi Etikai Bizottság vizsgálja meg.

Az egyetemen 2017. júliusában hatályba lépett Esélyegyenlőségi Szabályzat V. fejezete alapján az etikai eljárást megelőzően az esetleges zaklatás áldozatainak lehetőségük van arra, hogy az intézményi koordinátorhoz tett bejelentésüket a munkáltatói jogkör gyakorlója, hallgató esetén a kar dékánja által felállított háromtagú testület (pszichológus, orvos vagy jogász részvételével) vizsgálja meg. A testület feladata a tényállás felderítése és javaslat tétele a munkáltatói jogkör gyakorlója vagy a kari dékán felé további intézkedés (például: etikai eljárás kezdeményezése) megtételére. Ha egy bizonyos esetben bebizonyosodik, hogy a jogszabályok szerint etikai normasértés történt, lehetőség van munkajogi felelősségre vonásra és büntetőfeljelentés tételére. A munkáltatói jogkör gyakorlója etikai eljárás nélkül is intézkedhet a munkajogi intézkedés megtételéről, a szexuális zaklatások áldozatai pedig az egyetemi eljárástól függetlenül is kezdeményezhetik a jogi felelősségre vonást – írta a Semmelweis Egyetem kommunikációs igazgatósága.

Amit a nem válaszolókról tudni

Nem válaszolt megkeresésünkre a BME, a Corvinus, a szegedi és a debreceni egyetem, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem sem, de a rektorral készült – már említett – interjúból tudjuk, hogy egy próbán lehet azt mondani, vedd le a pólód, és ülj az ölébe, de a próba végeztével nem kérhetem, hogy ülj az ölembe. M. Tóth Géza rektor-rendező úgy fogalmazott, nem fél attól, hogy ő is össztűz alá kerül, ha elmondja véleményét a zaklatási ügyekről, amelyeknél szerinte az elkeseredés és a felháborodás nem visz előre. Azt nem tudta megmondani, hol tart az etikai vizsgálat Marton László ügyében, mert nem tagja a bizottságnak. Azt pedig az egyetem működési szabályzatából tudjuk, hogy az etikai bizottság az általános rektorhelyettesből, valamint az intézetek, a doktori iskola, a hallgatói önkormányzat és a közalkalmazotti tanács által delegált tagból áll.

Az egyetem a Marton-ügy kirobbanásakor rövid közleményben ítélte el az emberi méltóság bárminemű megsértését, a hatalommal való visszaélés és a bántalmazás minden formáját. “Meggyőződésünket és az egyetem fennállása óta folytatott gyakorlatunkat is tükröző Etikai Kódexünkben megfogalmazottak szerint minden eszközt igénybe veszünk a visszaélések megakadályozására” – írták akkor. A 24.hu közérdekű adatigénylésére egy hónapja az SZFE azt válaszolta, nyilvántartása szerint “a Színház -és Filmművészeti Egyetemen, illetve jogelőd intézményében, a Színház- és Filmművészeti Főiskolán az elmúlt harminc évben nem fordult elő szexuális zaklatás.”

Országos kitekintés

Az Index és a Závecz Research friss közvélemény-kutatásából kiderül, a magyar nők nyolc százalékát, azaz hozzávetőlegesen 350 ezer nőt molesztáltak élete során szexuálisan. Másfél millióan vannak azok, akikkel saját bevallásuk szerint előfordult már, hogy kéretlen szexuális tartalmú megjegyzéseket, beszólásokat kaptak, amikről úgy érezték, nem helyénvalóak. A nők negyedét zaklatták már telefonon, 15 százalékuk után pedig leskelődtek már.

Cikkünk megjelenése után, november 20-án megkaptuk a Corvinus levelét is, amit változtatás nélkül közlünk:

A Budapesti Corvinus Egyetem elkötelezett abban, hogy összes polgárát és a Campusainak területén tartózkodó külső személyeket megóvja a testi vagy lelki bántódástól. Az Egyetem ezért az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű megfélemlítő, ellenséges, megalázó, sérelmet okozó magatartások ellen megelőző és jelzőrendszert alakított ki.

A megelőző rendszer általános eleme, hogy az Egyetem vezetése minden rendelkezésére álló eszközzel érvényt szerez Magyarország jogszabályainak. Ezt, illetve az egyetemi közösség egymás tiszteletén alapuló, felelős együttműködését szolgálja az Egyetem Szenátusa által elfogadott Etikai Kódex, amely minden egyetemi polgárra nézve kötelező érvényű, és amelynek megsértése etikai eljárást von maga után. Az Etikai Kódexben foglaltak szerint az Egyetem „minden egyetemi polgárától megköveteli a hatályos jogszabályok betartását, az emberi méltóság és az alapvető emberi jogok és szabadságok feltétlen tiszteletét (…)”. A Kódex szerint: „[e]tikai vétséget követnek el azok, akik kollegáikra vagy hallgatóikra sértő megjegyzést vagy erőszakos megnyilvánulást tesznek. (…) Etikai vétséget követnek el azok is, akik megsértik mások személyiségi jogait és visszaélnek mások személyes adataival.”

A jelzőrendszer alapelve az, hogy a rendszert a helyzetek sokrétűségéhez alkalmazkodva kell működtetni. Egyúttal figyelembe kell venni azt, hogy a sérelmet elszenvedőnek bármely hivatalos eljárás folyamata további megterhelést jelenthet, biztosítani kell tehát számára olyan környezetet és szakembert, aki iránt bizalmat érezhet, akitől hozzáértő támogatást kaphat. Ezért az Egyetem minden polgárától, vezetőitől pedig különösen elvárja, hogy a vele bizalmasan megosztott információt felelősen, az egyetemi etikai szabályzatnak és a jogszabályoknak megfelelően kezelje, valamint, hogy a megfelelő hivatalos, illetve támogató fórumokkal való kapcsolatfelvételt elősegítse, szükség szerint megtegye.

Az egyetemi jelzőrendszerben kiemelt szerepe van az Egyetem Diáktanácsadó Központjának, ahol ingyenes, tapasztalt szakemberek által nyújtott mentálhigiénés tanácsadás is rendelkezésre áll, illetve az Egyetem esélyegyenlőségi referensének, aki az esetek felismerésében, megelőzésében és a segítségnyújtásban egyaránt támogatást nyújt.