Balavány György
Balavány György
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Akinek nincs vallása, az gazember? Hát akinek van, és mégis az? (Balog Zoltán észrevételeivel.)

Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke a napokban azt találta mondani, hogy akinek nincs vallása, annak identitása sincs, és előbb vagy utóbb gyilkossá válhat. Hagyjuk most e mondás egyéb zöngéit:

Kövér szerint a nem-vallásos ember gazember.

Nem tette hozzá, melyik vallásra gondol, a kormány megnyilatkozásaiból egyértelmű: a kereszténységről van szó, ha nem is teológiai értelemben. Amit kereszténység alatt értenek, merőben és nyersen politikai: nem a hitet, hanem a hatalommal kollaboráló egyházszervezeteket jelenti. Az Isten képzete („az emberek szívében élő isteneszmény,” ahogy Kövér fogalmazott)  itt a legkevésbé sem transzcendens és személyes: kollektív-immanens üdvtanról van szó. Ez a régi-új szemlélet evilági üdvösséget ígér. Azt, hogy az egyház és az állam frigyéből új világrend születik.

Ez az üdvtan a közös „értékrendet” vallók győzelméről szól a sötét oldal (liberálisok, ateisták, evangéliumi hívők, kisfelekezetek, civilszervezetek és Soros) felett.

Politikailag, természetesen, a kormány nem kalkulál rosszul. A népszámlálási adatok szerint a magukat valamely történelmi felekezethez tartozónak vallók a lakosság mintegy ötven százalékát teszik ki. Az egyházak mozgósító ereje, főleg kampányban, nem kicsi.  Hát persze, hogy a kormány csúcsra járatja a kényeztetést, olyannyira, hogy kvázi-teokráciát kezd kiépíteni. (Teokrácia az, ha vélt vagy valós egyházi tanítások alapján alkot törvényeket az állam.) Nagyszabású – ám, Istennek hála, besült  – kísérlet volt e szempontból a tavalyelőtti vasárnapi boltzár; mindössze az okozta a kudarcát, hogy nem találkozott a vallásos közönség valódi igényével. Ők is  vásárolni akartak a hetedik napon.

Idén viszont a kormány minden eddiginél radikálisabb vallásos intézkedéseket tett. Szeptemberben Orbán személyesen irányított át a közszférában dolgozók béremelésére szánt pénzből 900 millió forintot az egyházak javára. Az év elejétől teljes fokozatra kapcsolt a harc a menekülő emberek és mindazok ellen, akik szánalomra indulnak irántuk.

Így a 2017-es esztendőben konszenzus alakult ki arról, hogy Orbán sokkal inkább védelmezője a keresztény Európának, mint a pápa. Sőt, új jelenségre lehettünk figyelmesek: a harsány, konzervatív-katolikus pápagyalázásra.

Itt megint élesen elválik, sőt szembekerül a teológiai és a politikai aspektus. A katolikus hittan nagy hangsúlyt fektet a Szent Péter székében ülő püspök primátusára; a pápa nemcsak közmondásosan, de hitelvek tekintetében is Krisztus helytartója, „vicarius Christi”, és az ellene való lázadás Isten ellen való lázadás. De ahol a politikai eszme az első, ott nem csak a pápa, de maga az Isten is le van szarva.

Aztán: miközben özönlenek felénk a potenciális, jobbára valószínűleg muzulmán menedékkérők, a kormánykommunikációban hirtelen megjelent, hogy „a kereszténység ma a legüldözöttebb vallás”, mégpedig  „Afrikában és a Közel-Keleten” – Orbán Viktor szavaival élve. Hát kétségtelen: van keresztényüldözés a világban. De addig is volt, amíg a magyar kormány ezt nem regisztrálta. A legerőteljesebb keresztényüldözés történetesen a Távol-Keleten zajlik, például Kínában, de ezt elhallgatta kormányfő, mivel jóban van az ottani nagykutyákkal.

Második lépésben a kormány közölte, hogy különleges elbánásban részesíti a hazánkba érkező, keresztény vallású menekülteket. Márciusban megjelent a határozat a Magyar Közlönyben, hogy egymilliárd forintot ad a kormány az adófizetők pénzéből a Közel-Kelet üldözött keresztényeinek.

Az idei őszön pedig a Szent István Bazilikában maga Balog Zoltán emberierőforrás-miniszer ölelgetett 72 idemenekült keresztény fiatalt, és ezt mondta nekik: „Mi, magyar keresztények nagy szeretettel üdvözlünk titeket, várunk benneteket közösségeinkbe, örömmel ajánljuk nektek papjaink lelkipásztori segítségét bármilyen élethelyzetben.” Halljuk ezeket a szavakat? Papjaink, mondja a miniszter. Aki – amúgy törvényellenesen – református lelkész is egyben. És aki a legnagyobb katolikus templomban szanzsen felajánlja az elvileg független egyházak szolgálatait.

És itt két dolgot még jegyezzünk meg. Az egyik: szemenszedett hazugság, hogy a kormány segít a menekülő keresztényeknek. A szíriai menekültek jelentős része keresztény. (Szíriában relatíve vallásszabadság volt a háború előtt.)  Humanitárius szervezetek munkatársaitól tudom, hogy sokan azok közül, akiket a magyar hatóság tavaly kitelepített a bicskei menekülttáborból – a legkeményebb fagyban – sátrakba, történetesen keresztény hívők voltak. Számosan vannak azok közül is, akiket idén a magyar hatóságok a biztos halálba toloncoltak vissza.

De a másik: ha igaz lenne, amit Balog állít, az volna a baj. Mert az azt jelentené, hogy menekült és menekült között vallási alapon tesz különbséget a politikai vezetés.

Ami sem teológialag, sem erkölcsileg, sem sehogy nem elfogadható.

Kövér Lászlónak meg azt üzenném, hátha eljut hozzá: nem kell ahhoz vallástalannak lenni, hogy valaki gazember legyen.

De a vallásos gazembernél undorítóbbat tényleg nehéz elképzelni.

Balog Zoltán helyreigazítást kért

Helyreigazítást kért lapunktól Balogh Zoltán miniszter jogi képviselője. E szerint:

Valótlanul állítottuk, hogy Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere törvényellenesen református lelkész is egyben. Ezzel szemben a valóság az, hogy a két tisztség egyidejű betöltése nem ütközik törvénybe.

 

Nem vitatjuk, közjogi értelemben lehet valaki miniszer és lelkész is egyszerre.

 

Ám lenne pár megjegyzésünk:

1. Itt van például a Magyarországi Református Egyház Törvénytára -  2014 (2014. szeptember 1-jei állapot), amely így fogalmaz:

79. § (1) A lelkész politikai párt tagja nem lehet. Amennyiben mégis politikai párttagságot vagy országgyűlési képviselőséget vállal, a jelöltként történő nyilvántartásba vételétől fogva, az érintettsége tartamára a lelkészi szolgálatát szüneteltetnie kell.

(2) Ha a lelkész meghatározott idejű egyéb főállású belföldi közszolgálatot, polgármesterséget vállal, köteles lelkészi szolgálatának szüneteltetését kérni, attól az időponttól, amikortól jelöltté minősítették.

 

Ami tehát azt jelenti, hogy közjogi értelemben nem sért ugyan törvényt Balog Zoltán, ha miniszter és lelkész is egyben, saját egyháza törvényét azonban feltétlenül. Márpedig a helyreigazítási kérelemben az ügyvéd azt írja: a két tisztség nem összeférhetetlen egymással, azok egyidejű betöltése nem ütközik egyetlen törvénybe sem.

Hát, ha saját egyháza törvénye nem törvény egy lelkésznek, akkor valóban nem.

 

2. Az említett törvényt egyébként Balog Zoltán ismeri. Jöjjön egy újabb idézett, ezúttal a miniszternek a kormany.hu-n megtalálható életrajzából:

 

A 2006-os országgyűlési választásokon, országos listán szerez mandátumot. Ezt követően bejelenti, hogy a Magyarországi Református Egyház törvényeinek megfelelően országgyűlési képviselősége idejére, „lelkészi jellege” fenntartásával, lelkészi szolgálatát szünetelteti. Ennek megfelelően a „lelkészi” címet sem használja. Természetesen amennyiben erre felkérést vagy meghívást kap, igehirdetői és egyéb szolgálatot végez.

 

Vagyis: Balog tudja, hogy nem lehet lelkész és miniszter is; ezért mondja, hogy nem is lelkész, hanem csak „lelkész jellege” van. De akkor miért nem erre hivatkozik? Ezt a kérdést tettük fel magunknak, azt sejtve, hogy a miniszter, aki nem lelkész, és a lelkészi címet sem használja, viszont lelkészi jellege van, mégis csak működik lelkészként is.

És valóban, itt a Németajkú Református Egyházközség oldala, ahol a programok pontnál bizony durván kéthetente Balog Zoltánt találjuk a prédikáló lelkészek között. Sőt, a prédikációk menűpontnál vissza is hallgathatjuk beszédeit – volt bőven, tavaly is nagyrészt kéthetente, de karácsonykor például annál is sűrűbben. (És nem a vendég igehirdetők között.)

Mindent összevetve tehát: közjogi értelemben valóban nem sért törvényt az, aki egyszerre miniszter és lelkész is, egyháza törvényeivel azonban szembe megy. És Balog Zoltán a tevékenysége alapján nagyon is lelkésznek, és nem csak lelkész jellegűnek tűnik.

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!