Riba István
Riba István
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az ellenzéki képviselőknek nem csak a szemléltetőeszközök használatát tiltotta meg, más alapvető jogaikat is nyesegeti Kövér László házelnök.

Szintet lépett Dömötör Csaba, a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára. Történt ugyanis, hogy az LMP-s Demeter Márta – élve a képviselőket megillető, a kormány fölötti ellenőrzés jogával – kérdést bátorkodott intézni valamennyi minisztériumhoz a letelepedésikötvény-biznisz nemzetbiztonsági kockázatai felől érdeklődve. Dömötör a megszólított tárcák nevében egymondatos válasszal intézte el a dolgot, mondván:

„Egy olyan reménytelen helyzetben lévő pártnak, mint az LMP, kétségbeesett politikai akciójával nem foglalkozunk.”

A válasz tételesen szembemegy az Országgyűlésről szóló törvénnyel, a házszabállyal, s alkotmányos kérdéseket is felvet.

A parlamenti képviselők – legyenek kormánypártiak vagy ellenzékiek – különleges jogokat élveznek. Nem azért, mintha törvényen felül állnának, hanem hogy a választások útján nyert felhatalmazásuk révén ellenőrizhessék a végrehajtó hatalom működését. Ennek egyik eleme, hogy interpellációkat nyújthatnak be, kérdéseket intézhetnek a kormány tagjaihoz, az állami szervek vezetőihez. Azoknak pedig – ahogyan az országgyűlésről szóló törvényben is áll – kötelességük válaszolni, tehát „a képviselőket megbízatásuk ellátásában támogatni, és részükre a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni”. Különösen fontos eszköz ez az ellenzéki képviselők esetében, akik sok esetben csak így juthatnak a munkájukkal kapcsolatos fontos információkhoz. Ha ettől az eszköztől megfosztják őket, az a parlamenti ellenőrzési jog kiüresedését jelenti.

A letelepedési kötvénybiznisz ellen töltakozó jobbikosok. Kitérő válaszok
©

A képviselőknek ezt a tájékozódási jogát eddig egyetlen kormány idején sem vonták kétségbe. A kérdésekre adott válaszok többségében informatívak voltak, legfeljebb nem bontották ki az igazság minden részletét. Azt minisztériuma válogatta, hogy megelégedtek-e az  információnyújtással, vagy hozzátettek némi politikai csipkelődést is. A teljes egészében megtagadott válasz viszont eddig nem volt gyakorlat. Az LMP-nek például újabban „írásba adják” a minisztériumok, hogy csodálkoznak Ron Werber leszerződtetésén, de valamilyen választ az éppen aktuális kérdésre azért korábban még rendszeresen leírtak.

Az persze előfordul, hogy nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva elfutnak egy-egy kérdés megválaszolása elől, s az is megtörtént, nem is egyszer, hogy „félreértettek” valamit. Ennek egyik példája is Demeter Mártához köthető, hiszen ő többször érdeklődött arról, hogy a jelenlegi Abu Dhabi-i magyar nagykövet, a jordániai származású Oszama Naffa átment-e a nemzetbiztonsági átvilágításon, illetve hányadik nekifutásra. Az első kérdésre meg is kapta a választ – igen, Naffát átvilágították –, a másodikat viszont a megkérdezettek elengedték a fülük mellett.

A képviselők élhetnek azzal a jogukkal is, hogy bármely közintézménybe beléphetnek, s dokumentumokba betekintést kérhetnek. Eddig ezt nem túl sokszor gyakorolták, holott érdekes dolgok derülhetnek ki. Legutóbb Demeter éppen így tudta meg, hogy a negyedszázada Magyarországon élő Zaid Naffát (Oszama Naffa testvérét), Jordánia magyarországi tiszteletbeli konzulját, aki többször látta már vendégül budai lakásán Orbán Viktor miniszterelnököt, a Terrorelhárító Központ nemzetbiztonsági kockázatnak minősítette, Áder János köztársasági elnök pedig ezután elutasította állampolgársági kérelmét.

Szabó Tímea egy Áder Jánost ábrázoló bábbal a köztársasági elnök eskütételén
©

A kormányt faggató ellenzéki képviselők kitartó munkája nagy segítség a nyilvánosság számára is, hiszen ha ők jól kérdeznek, akkor számos olyan információ napvilágra kerülhet, amelyek például a sajtó számára elérhetetlenek. Ehhez persze kell a mindenkori tisztviselők lojalitása is, azaz hogy érezzék a súlyát annak, ha egy parlamenti képviselő kérdezi őket. Ezt akadályozza a Dömötör-féle eljárás, de újabban már Kövér László házelnök is próbálja megakadályozni, hogy egyes kérdéseket fel lehessen tenni.

Különösen a letelepedési kötvények ügyében Rogán Antalnak feltenni szándékozott kérdések zavarják Kövért, aki ezeket eleve visszautasítja. Szerinte olyan vállalkozásokat érintenek, amelyekhez a minisztériumoknak nincs közük.

Kövér elnöksége óta amúgy is egymást érik a nyilvánosságot érintő szigorítások. Eleinte ez csak a sajtót érintette, korlátozva, hol, mikor lehet egy képviselőnek kérdést feltenni a Parlamentben.

A szigor magukat a képviselőket is sújtja. Fizetésmegvonás jár például transzparens magasba emeléséért, még akkor is, ha a büntetés jogsértő voltát – mint történt az LMP-s és PM-es képviselőkkel – utóbb nemzetközi bíróság is megállapítja. De Kövér szerint az sem járja, ha a képviselők tegeződve szólítják meg a köztársasági elnököt, mint történt az a CEU-törvénynél a „Ne írd alá, János!” táblák felemelésekor. Elvileg ezeknek a cselekményeknek a megítélése a házelnök mérlegelési jogkörébe tartozik, Kövér azonban egyre kérlelhetetlenebb. A 9/2013. számú házelnöki rendelkezést például, amely a parlament épületébe való belépést és ott-tartózkodást szabályozza, négy év alatt 176 ponton módosították vagy egészítették ki, nem a nyilvánosság javára.

Miközben Kövér szerint az nem sérti a tisztelt Ház méltóságát, hogy a köz hivatalnokai nem hajlandók válaszolni egy képviselő kérdéseire, ő maga szívesen oszt ki másokat a pulpitusról. Rászólt már képviselőre, hogy: „Dugulj el!” Vagy hogy: „Ne óbégass!”

A kérdések visszautasítása mellett már odáig is eljutott, hogy nem fogadott be törvényjavaslatot. A szocialista ellenzéki frakció adott be módosító javaslatot a lex CEU-hoz, amit Kövér arra hivatkozva nem volt hajlandó tárgysorozatba vetetni, hogy a házszabály szerint a házelnök visszautasítja azt az irományt, amelyik az Országgyűlés tekintélyét sérti. A szocialista képviselők hiába keresték igazukat a parlament igazságügyi bizottságánál, annak fideszes többsége a házelnök mérlegelési jogára bízta magát.

Nem volt mindig ilyen elzárkózáspárti a Fidesz. 2008 karácsonyát azzal tette emlékezetessé az akkor még ellenzéki Fidesz-frakció a minisztériumi dolgozók számára, hogy 1300 kérdést nyújtott be 15 napos válaszadási határidővel. Amikor ezt az akkori kormánypártok szóvá tették, Szijjártó Péter kifejtette azt a közhivatalnokok által követendő egyszeregyet, amely szerint

„a házszabály rögzíti a parlamenti képviselőknek azt a jogát, hogy írásban tehetnek fel kérdéseket a tárcavezetőknek, akiknek kutya kötelességük válaszolni”.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!