szerző:
G. M.
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Orbán Viktor valósággal dominálja Sebastian Kurz osztrák kancellár hosszú interjúját a Der Standarddal. A magyar kormányfőt tizenháromszor említik, Macront tízszer, Merkelt hatszor. Nagyobb baj lehet Orbán szempontjából, hogy Kurz a nézeteltéréseiket domborítja ki, és a problémák száma a jövőben csak gyarapodni fog.

Igazán kimerítő interjút adott Sebastian Kurz, ifjú osztrák kancellár a Der Standard bécsi napilapnak. A liberális újság igyekezett a konzervatív politikust sarokba szorítani, és ehhez két témát tartott alkalmasnak: az új koalíciós kormány környékén felbukkant antiszemitákat és náci szimpatizánsokat, valamint Orbán Viktor barátságát. Kurz ezeket nem "álhírt" kiáltva utasította vissza, hanem igyekezett megmagyarázni bizonyítványát.

Mint elmondta, az antiszemitizmust Kurz soha sem fogja tolerálni, eddig is és a jövőben is határozottan fellép ellene. Azt is elmondta, hogy populista koalíciós partnere jobban tenné, ha külső szakértőkkel vizsgáltatná ki múltját a náci kötődés tekintetében.

Ezt követően áttértek Kurz uniós politikájára, amelynek fokmérője a jelek szerint az Orbánhoz fűződő viszony.

Egyértelmű, mire megy ki a játék, amikor az ellenzék azt állítja, hogy Orbán Viktor volt az első állami vendégem. Szándékosan ferdítenek, hogy egy jól kijelölt irányban helyezzenek el

– mondja Kurz, és tisztázzák az újságíróval, hogy az első vendég a liberális Mark Rutte holland kormányfő volt Bécsben, és Orbán előtt a kancellár már megjárta Brüsszelt, és vendégeskedett Macronnál, valamint Merkelnél. Orbánnal csak egy órát beszélgetett, míg a tárgyalás Rutte és közte lényegesen hosszabb volt, derül ki az interjúból. Rutte kapcsán Kurz hangsúlyozza

a liberális holland kormányfővel "nagyon, nagyon, nagyon sok" kérdésben közel van egymáshoz az álláspontjuk.

"Azért azt jó volna megválaszolni, hogy érdekel-e még valakit az igazság, vagy a cél mindössze annyi, hogy engem a jobboldal szélére helyezzenek, bármi is legyen a valóság" – panaszkodik Kurz. Felhívja a figyelmet, hogy szociáldemokrata elődje, Christian Kern is fogadta Orbánt, és jól is tette. A szomszédságpolitika nagyon fontos, az unió lehúzhatná a rolót, ha nem működnének együtt tagállamai – mondja Orbán miatt szinte védekezve Kurz. (Az külön humoros, hogy Orbán úgy állítja be a Kern-kormányt magyarellenesnek, hogy annak külügyminisztere a felmagasztalt Kurz volt – a szerk.)

Az új osztrák tandem: Kurz és populista alkancellárja, Strache
ROLAND SCHLAGER / APA / AFP

A Standard ezt követően megjegyzi: Orbán bécsi látogatásán az volt az érzésük, hogy több az ellentét Ausztria és Magyarország kormánya között, mint az egyetértés.

Érdekes lenne, ha akkor erről írnának az újságok

– mondja Kurz az újságírói értékelést fél mondattal sem tagadva. Ezt követően a beszélgetőpartnerek végigveszik, mely témában kivel ért egyet az osztrák kormány. A honvédelem terén azokkal vannak, akik a semlegességre tesznek, az uniós büdzsé kérdésében a nettó befizetők a szövetségeseik. Magyarország NATO-tagállamként, valamint az uniós támogatások legnagyobb egy főre jutó kedvezményezettjeként egyik témában sem Bécs oldalán áll.

Igen, a határvédelemben az osztrák kormány ugyanazt gondolja, mint Budapest, de ez igaz a Macron által vezetett Franciaországra is, ahogy az interjúban olvashatjuk. Az atomenergia viszont újabb terület, amelyben a szomszédok nagyon mást gondolnak.

Azt sem olvashatják a magyar kormányban örömmel, ahogy Kurz megdicséri Jean-Claude Junckert, amiért jelentősen csökkentette a Brüsszel által kiadott előírások számát. Az interjúban hosszan tárgyalnak arról, hogyan lehet az uniót megreformálni úgy, hogy a hatalmi szintek közötti munkamegosztást újraszervezik. Kurz szerint erről szól majd az unió soros elnöksége, amelyet Ausztria nyáron vesz át. A kancellár úgy tapasztalta, hogy a reformok kérdésében nem is állnak olyan messze egymásról az exszocialista Macron, a konzervatív Merkel és Orbán.

Orbán a Standardot már nem olvasná ilyen jókedvvel
Facebook

Az adófizetők pénzével szűkmarkúbban kell bánnunk – mondja Kurz. Szerinte különösen igaz ez a Brexit utáni, vékonyabb EU-ban.

Jelenleg nagyon sok pénz folyik Kelet-Európába, miközben sok tagállam még csak nem is elégedett a juttatásokkal. Megkérdőjelezik sokan, hogy a pénz a megfelelő címzetthez jut egyáltalán, miközben Nyugaton arra panaszkodnak, milyen antidemokratikusak a keletiek. Erre gombot kéne varrni

– mondja Kurz. Ez azt jelenti, hogy Magyarország és Lengyelország kevesebbet kap? – kérdezi a Standard.

Lehet, hogy valakinek ez nem tetszik, de ebben a kérdésben erős nézetkülönbség van köztünk Orbán Viktorral

– bizonygatja Kurz, hogy annyira nem is nőtt össze a magyar kormányfővel. A kancellár hozzáteszi: nem ő dönt az EU költségvetéséről. De Rutte kormányfővel és másokkal azért fognak nyomást gyakorolni, hogy spóroljanak az adófizetők pénzével.

Kurz szerint erről beszéltek is Orbánnal. Az pedig természetes, hogy a nettó befizetők és a kedvezményezettek álláspontja soha sem lesz azonos. A Standard felveti, hogy Orbán mutathatna több kompromisszumképességet más kérdésekben, ha továbbra is meg akarja kapni az eddigi pénzt, valamint hogy Kurz lát-e jeleket arra, hogy visszafogottabb lesz magyar vendége. Kurz erre csak annyit felel:

Ezt kérdezze meg tőle.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!