Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid

Már nem csak megbélyegez, hanem a létükben fenyegeti a civileket a Stop Soros törvényjavaslat, mondják egyes civil szervezetek, miután tanulmányozták a szöveget, amely túl képlékeny meghatározásaival az önkénynek ágyaz meg. A 70-es években jobb volt a szabályozás, mint ez a törvény – amely elfogadása esetén erős nemzetközi tiltakozóhullámot hozhat el.

Nem látnak a döbbenettől a hvg.hu által elért civil szervezetek a Stop Soros törvénytervezet láttán, pedig nem lehet mondani, hogy túlzott naivitással álltak volna az ügyhöz. A Magyar Helsinki Bizottság már a társadalmi vita alatt megfogalmazta elítélő álláspontját, de a szervezet úgy látja, a törvénytervezet minden előzetes várakozást alulteljesít. A Stop Soros törvénytervezetben már nem is az illegális bevándorlás megakadályozása a cél, ami egyébként a konzultációban szerepelt, hanem homályos nemzetbiztonsági kockázatok szerepelnek csak a törvény indoklásában, mondja Zádori Zsolt, a MHB munkatársa. Ezért hazug ez a tervezet.

Önkényes azért, mert a belügyminiszter korlátlan felhatalmazást kap arra, hogy eldöntse, ki lehet "engedélyes" szervezet, ahogy a törvény fogalmaz, a kormány szempontjából ki a jó és ki a rossz. A nemzetbiztonsági szakszolgálatok nem szakhatóságként vesznek részt ennek eldöntésében, hanem csak véleményező jogkörrel, azaz minden a belügyminiszter személyére van bízva. A döntés bírósági kontrollja, jogorvoslata is elég gyenge: nagyon hamar, nyolc napon belül be kell nyújtani a kérelmet, csakis az eljárási szabályok „lényeges megsértésére” hivatkozással, és azonnali jogvédelemre a civileknek nem lesz módja.

Az pedig még a létező szocializmus gyakorlatán is túltesz, hogy a miniszter maga döntheti el, ki adhat jogi tanácsot valakinek, ki nem, ki tájékoztathat embereket, ki nem. "Ennek a látszatára még az 50-es években is ügyeltek", de a 70-es évek joggyakorlata ezen a téren jobb volt, mint amit ez a törvénytervezet kimond.

És végül kártékony is a törvénytervezet, mert olyan szervezeteket bélyegez meg, szankcionál, amelyek alkotmányba foglalt alapjogok érdekében dolgoznak, ilyen például a menedékjog vagy a szociális biztonsághoz és az egészséges élethez fűződő jogok is.

Ezért aztán Zádori azt gondolja, nincs olyan komolyan vehető jogorvoslati fórum az Alkotmánybíróságtól a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán és az EU luxembourgi bíróságáig, amelyen átmenne ez a javaslat. "Előbb-utóbb" megsemmisítik tehát azt, ha a javaslatból törvény lesz, de addig is jóvátehetetlen károkat fog okozni a civil szférának.

A kormány menekülőutat is hagyott azért magának, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény módosítását, amely kétharmados. Erről szavaznak majd először, és ha itt nem lesz senki sem partnere a kormánynak, akkor lehet, hogy az egész törvénytervezetet elveti a kormány, ámde mutogathat a "nemzetietlen" pártokra, és sorosozhat. De akár tovább is szavazhat a torzóban maradt törvényről.

Az sem világos, hogy kire vonatkozik a törvény, a szövegből ez nem derül ki egyértelműn, ami a normavilágosság fontos jogi kritériumnak adott sallernek is értelmezhető. De ez akár szándékos is lehet, a MHB nem gondolja, hogy ennyire slendrián lenne a kormány kodifikációs munkája. A homályosság épp az önkényességnek ágyaz meg. Ugyanígy tág a migrációt támogató viselkedés kategóriája, ha valaki (egy szervezet) kitett 3 éve egy menekültpárti posztot a Facebookra, simán belefér a törvény hatálya alá.

A kormány ezzel a törvénytervezettel tovább építi a látszatot, hogy a civilek okozzák a legnagyobb gondokat az országnak. És ez csak az első lépés, a kormány nagyon hamar kitalálhatja, hogy a korrupcióellenes vagy a Paks II.-t firtató civilek is csak rosszat akarnak az országnak.

A Menedék Egyesület igazgatója, Kováts András is azt emeli ki, hogy a törvény, amelyet jelenleg is tanulmányoznak, nem határozza meg egyértelműen azok körét, akikre vonatkozik. Ezért hatósági önkényre ad alapot, megbélyegző, kártékony és felesleges, és egész biztosan nem garantálja a jogbiztonságot.

Az Amnesty International közleménye szerint a Stop Soros életveszélyes, tulajdonképpen a magyar civil szervezetek elleni nyílt, jogellenes támadása. Ez a szabályozás a megbélyegzés helyett már kifejezetten a civilek létét fenyegeti. „Ha elfogadják, a kormány biankó felhatalmazást kap, hogy a legátlátszóbb ürügy alapján célba vegye a civileket. A törvény diszkriminatív, és hazug módon fel akarja osztani a magyar civil társadalmat „jó” és a „rossz” civil szervezetekre. A valóságban a javaslatcsomagnak semmi köze a nemzetbiztonsághoz vagy a schengeni határok védelméhez, a valódi célja, hogy szájkosarat tegyen azokra, akik a kiszolgáltatott emberek érdekében dolgoznak, és még fel merik emelni a szavukat”, mondja Iván Júlia, az Amnesty igazgatója. A szervezet felkéri az EU-t, hogy lépjen fel határozottan, és a nemzetközi Amnesty társszervezetek is tiltakozni fognak, felemelik a hangjukat.