Róka fogta csuka helyzetébe lavírozta az LMP-t a saját alapszabálya a párt szombati etikai bizottsági ülésén történtek után.

A testület – ahogy arról beszámoltunk – a párt visszalépett képviselőinek fegyelmi ügyét tárgyalta volna, amikor az országos elnökségének titkári pozícióját betöltő (a visszalépettek ellen eljárást kezdeményező) Sallai R. Benedek rátámadt Hadházy Ákos társelnökre, aki a székével eldőlve beverte a fejét. A politikushoz mentőt kellett hívni, az ülés, illetve a meghallgatások pedig félbeszakadtak – Hadházy azóta feljelentést tett.

Az incidens után Szél Bernadett társelnök titkári posztjáról való azonnali lemondásra szólította fel Sallait, aki azonban közölte, hogy erre nem hajlandó. A párt elnöksége pedig hiába próbálja azóta is felfüggeszteni pozíciójából, az alapszabály szerint ugyanis a titkár dönti el, hogy milyen indítványok kerüljenek az elnökség elé.

MTI / Kovács Attila

A titkár hatáskörével kapcsolatos problémák már a választások előtt felszínre kerültek az LMP-ben. Bár a nyilvánosság előtt Hadházy Ákos először csak április 9-én, a voksolás másnapján beszélt arról, hogy Sallai R. Benedek milliós kártérítési perrel fenyegette meg a párt visszalépő, illetve visszalépni készülő jelöltjeit, az LMP elnöksége valójában már hetekkel korábban küzdött azzal, hogy Sallai miatt nem tudta szavazásra vinni a saját állásfoglalását arról, hogy nem kell pertől tartaniuk a visszalépőknek.

Ki nyer ma?

A per vagy nem per vitát ugyanis már márciusban megnyitotta Sallai, aki már a visszalépésekről szóló távoli, még hipotetikus megbeszélések kezdetén pedzegetni kezdete az esetlegesen visszalépők kártérítési felelősségét. Mivel az elnökség több tagja vitatta ezt, a képviselő a Schiffer András ügyvédi irodájában dolgozó Pálvölgyi Miklóstól kért erről jogi szakvéleményt (emiatt mondhatta Hadházy Ákos múlt hétfőn, hogy Sallai mellett Schiffer fenyegette a visszalépőket), amely alátámasztotta az érveit. Hadházy Ákos viszont az LMP-frakció jogászától kapott egy ezzel ellentétes állásfoglalást, amit – a jelöltek félelmét eloszlatandó – szeretett volna az elnökséggel is hitelesíttetni.

Csakhogy a szakvélemény nem kerülhetett az elnökség elé, mert Sallai nem volt hajlandó felterjeszteni szavazásra. (Ezért mondta Hadházy a Fidesz-kétharmadért az LMP-t hibáztató felvetésekre, hogy a Sallai-féle fenyegetések miatt nem volt több visszalépés.)

De nemcsak a szakvéleményt, hanem magukat a visszalépésekről szóló döntéseket sem engedte a titkár az elnökség elé, a visszalépett jelöltek így groteszk módon csak az elnökség informális támogatását tudták maguk mögött, de pro forma, jogi oldalról nézve a saját szakállukra léptek vissza.

Baloldal = lepra?

Sallai R. Benedek a hvg.hu-nak hétfőn azt mondta: nem arról van szó, hogy magánakcióként obstruálta ezeket a szavazásokat, hanem arról, hogy az alapszabály szerint nem terjeszthet szavazásra magasabb jogszabályba ütköző előterjesztéseket, ugyanis titkárként állítása szerint az a feladata, hogy jogszerűen működjön az elnökség:

„Márpedig, ha a kongresszus azt mondja, hogy minden jelöltünknek állnia kell, egy elnökségi tag pedig azt, hogy mégse legyen valaki jelölt, akkor azt én nem tehetem fel szavazásra, mert a magasabb szintű pártszerv – és egyébként a párt szintén elnökség felett áll politikai tanácsa is – ezzel ellentétes döntést hozott” – érvelt a hvg.hu-nak Sallai, hangsúlyozva, hogy Hadházy Ákos egyoldalúan, felhatalmazás nélkül győzködött mindenkit a visszalépésekre.

„Nekem meg azzal teltek miatta heteim, hogy próbáltam hatástalanítani a jelöltállításunk szétbombázását. Volt olyan napom a kampányban, hogy 11 embert győztem meg, akit előzőleg – a haza érdekére hivatkozva persze – rábeszélt a visszalépésre”.

A felvetést, hogy az LMP további visszalépései csak a fővárosban további hat körzetben akadályozhatták volna meg a Fidesz győzelmét, és vele a kétharmadát, Sallai R. Benedek „teljes fikciónak” nevezte, és olyan fél tucat olyan példát sorolt, ahol a visszalépett jelölt nélkül is nyert a baloldal, majd fél tucat olyat is, ahol a visszalépés ellenére sem.

MTI / Kovács Attila

„Miért gondolja bárki a jelöltjeinkről, hogy csereszabatosak? Komolyan gondoljuk, hogy egy konzervatív kerület lakói (Budapest 3-as, II-XII. kerületet magában foglaló választókerületéről van szó, ahol kevesebb mint kétezer szavazattal nyert a fideszes Gulyás Gergely – a szerk.) a több ciklus óta polgári, konzervatív értékeket valló önkormányzati képviselő Hajdú Mária helyett komolyan szavaztak volna a Gyurcsány Ferenc pártja által jelölt Bauer Tamásra? – kérdezett vissza a politikus, aki szerint a teóriával nemcsak az baj, hogy két jelölt ideológiailag olyan messze van egymástól, hanem hogy a baloldal elutasítottsága, minden egyes négy évben tovább nőtt Magyarországon.

„Ezzel a baloldallal – amelyet a 2002-2010 közötti kormányban részt vevő pártok és politikusok képviselnek – egyszerűen nem lehet legyőzni a Fideszt. Én elhiszem, hogy vannak a soraikban rendes emberek,

de ennek ellenére olyanok, mint a leprások, ha közel megyünk hozzájuk, mi is elveszítjük minden esélyünket.”

Visszalépő, fizess!

Az elnökség titkára állítása szerint bízik abban, hogy – akárhogy is végződik az ellene szombaton indult fegyelmi eljárás – a párt megindítja és lefolytatja a polgári peres eljárásokat azzal a hat visszalépett jelölttel (és a visszalépésekre felbujtó Hadházy Ákossal) szemben, akik ügyében ő maga korábban az etikai eljárást is megindította.

A kártérítéseknél állítása szerint ugyanakkor külön kell választani a jelöltenként járó 1 millió 25 ezer forintos kampánytámogatást, illetve azt a 150 millió forintot, amelytől a pártoknak járó kampánytámogatás sávos meghatározása miatt az első jelölt visszalépésével azonnal elesett az LMP, noha előzőleg ugyanekkora összegű hitelt kellett felvennie, hogy a kampányolást egyáltalán el tudja kezdeni.

Fülöp Máté

Az egymilliót Sallai szerint mind a hat jelöltnek vissza kell fizetnie, a 150 milliónál viszont „belső mérlegelés tárgya kell legyen”, hogy vajon az első visszalépőé, Kassai Dánielé-e a felelősség, hiszen miatta ugrott a pénz (Sallai később azt elismerte, hogy ez nem lenne túl fair, hiszen a budapesti 15-ös választókerület jelöltje csak technikailag volt első, valaki mindenképp az lett volna), vagy a hat visszalépett jelölté együtt, de szerinte arról is érdemes beszélni, hogy esetleg egyedül Hadházy Ákos álljon helyt, hiszen ő volt szerinte a legfőbb felbujtó a visszalépésekre.

„Nem várhatják, hogy az LMP közössége álljon helyt ezekért az egyoldalú és felelőtlen döntésekért, amiket meghoztak” – érvelt Sallai R. Benedek, nyomatékosítva, hogy ameddig ő az országos elnökség titkára (márpedig a fent vázolt helyzet miatt egyelőre ő az, sőt egymaga képviseli az LMP-t a bíróság előtt), meg fogja indítani a kereseteket az elúszott pénzek visszafizetésére.

Sallai R Benedek újra megerősítette, hogy lemondani nem fog és a pártból sem lép ki önszántából:

„Ez elvi kérdés, én ennek a közösségnek az alapításában részt vettem, érzelmileg kötődöm hozzá. Szél Bernadettnek nincs hatásköre, hogy erre felszólítson az arra jogosult testületek helyett, ráadásul a sajtón keresztül üzengetve, ami az MSZP módszere.”

A politikus ugyanakkor azt mondja, felkészült rá és el is tudja fogadni, ha kizárják:

„Ha a közösségnek jobb, ha én nem vagyok ott, akkor tudomásul veszem. Nyilván nincs, aki azt mondaná, hogy az erőszak bármilyen formája elfogadható, hiszen én magam sem gondolom ezt.”

Az érem másik oldala

Bár Sallai R. Benedek a hvg.hu-nak azt mondta: minden LMP-s jelölt aláírt egy nyilatkozatot, hogy csak a párt megfelelő hatáskörrel bíró testülete utasítására lép vissza, ellenkező esetben minden felelősséget vállal, a hétfőn elért LMP-sek egybehangzóan állították: nem írtak alá ilyen papírt. Sőt, éppen hogy egy ellentétes tartalmút, amely arról szólt, hogy ha az elnökség kéri, visszalépnek. Ez utóbbiban viszont szó sem volt szankciókról, hiszen az állításuk szerint nonszensz – a demokrácia megcsúfolása – is lenne, ha egy képviselő megüthetné a bokáját csak azért, mert önálló döntést hozott.

Fülöp Máté

Az elnökség és a titkár közötti, illetve a fegyelmi eljárások és a kilátásba helyezett perek körül kialakult (patt)helyzetre a megkeresett LMP-sek szerint egy előrehozott tisztújítás, illetve a Sallai ellen szombaton indított fegyelmi eljárás gyors lefolytatása hozhat megoldást.

Így látja egyébként maga Hadházy Ákos is, aki a hvg.hu-nak azzal indokolta a mielőbbi tisztújítást, hogy a botrányok szerinte nemcsak az LMP, hanem a teljes ellenzék hitelességét rongálják.

„Pedig kulcskérdés, hogy maradnak-e az országban olyan emberek, akik még hajlandók politikával foglalkozni. Ilyen megfélemlítő légkörben viszont ez erősen kérdéses”

– mondta az LMP társelnöke.

Hadházy Ákos a hvg.hu-nak amúgy azt mondta: a tisztújításon egész biztosan nem indul majd semmilyen pozícióért, országos listás 2. helye után járó parlamenti mandátumáról azonban várhatóan nem mond le.

Tiszt(új)ítás?

A rendkívüli teljes tisztújítás – a feszültségek mielőbbi rendezése – érdekében információink szerint hétfőn az országos elnökség további két tagja: Ungár Péter és Schmuck Erzsébet is lemondott posztjáról (Hadházy Ákos már a választás másnapján lemondott). Ha többen is követik a példájukat, működésképtelenné válhat a párt, ilyen esetben pedig mindenképp előrehozott tisztújítást ír elő az alapszabály.

Fülöp Máté

Groteszk módon ugyanakkor ennek kiírása is a titkár kezében van: mindössze annyi köti, hogy az elnökségben megürülő hely miatt 30 napon belül újabb 30 napon belülre össze kell hívni a kongresszust. Ez a társelnökségről április 9-én lemondó Hadházy miatt június 9-e lenne, de a titkár most egy május 27-re összehívott tisztújító kongresszust valószínűsített a hvg.hu-nak.

A párt tagjainak 10 százaléka az alapszabály szerint ugyanakkor maga is kezdeményezheti a tisztújítást, illetve a kongresszus összehívását. A hvg.hu-nak nyilatkozó LMP-sek szerint így az sem kizárt, hogy végül így „szerelik le” Sallai R. Benedeket, az új összetételű elnökség, illetve etikai és fegyelmi bizottság pedig várakozásaik szerint nem folytatja majd a visszalépők ellen indult fegyelmiket és esetleges polgári pereket.

A kongresszusnak a megkérdezett LMP-sek szerint egyébként még egy fontos feladata lenne: hogy módosítsa az alapszabályt, amely túl nagy – és mint kiderült, olykor kontrollálhatatlan – hatalmat ad az országos elnökség titkárának.