"Távlati cél a szakközép- és szakiskolai képzésben részt vevők arányának növelése és a gimnáziumi létszám korlátozása" – mondta még 2014-ben Czomba Sándor akkori államtitkár. A résztvevők aránya azonban önmagától láthatóan nem nő, sőt: az idei tanév után jelentkezett a legkevesebb nyolcadikos szakmát tanulni, 10-ből hat hely üresen maradt.

Az Oktatási Hivatal 10 évre visszatekintő adatsorából látszik, továbbra is a gimnázium a legnépszerűbb – a hat- és nyolcosztályos verzió népszerűsége csúcsokat dönt –, a szakgimnázium (korábbi nevén szakközépiskola) nem sokkal van lemaradva, míg a most szakközépiskola néven futó korábbi szakiskolát a diákok ötöde választja. (Az iskolatípusokat 2016-ban nevezték át, hogy vonzóbb legyen, de ez sem használt.)

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara más számokkal dolgozik – ők az iskolákban tanulók arányát nézik –, de ott is világosan látszik a folyamatos csökkenés. Az alelnök, Bihall Tamás 2016-os prezentációja szerint a 2015/16-os tanévben már csak a diákok 18 százaléka járt szakközépiskolába – három évvel korábban ez 22 százalék volt –, a szakgimnáziumba járók aránya az elmúlt években nem mozdult 40-41 százalékról, a gimnáziumoknál viszont pár százalékos, de folyamatos növekedés látható: 37-ről 41 százalékra emelkedett az arány.

Nem az iskolából hiányoznak igazán a diákok

Bár drámaian hangzik, hogy a meghirdetett helyek 60 százalékát nem sikerült feltölteni (50 769 helyre 18 168 diák jelentkezett), valójában tavaly sem volt már rózsás a helyzet. Ahhoz képest pedig idénre csak 700 diákkal csökkent a szakközépiskolások létszáma. Így nem kell tanárokat elbocsátani – sőt, inkább bizonyos területeken hiány van –, de az előfordulhat, hogy a diák nem ott, esetleg nem azt tanulja, amit eredetileg kigondolt.

Egy szakmai csoport létrehozásához ugyanis minimum 6 diák kell, ha ennél kevesebb tanulót vesznek fel – a példa kedvéért – asztalosnak, akkor a következő megoldások jöhetnek szóba Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke szerint:

• A felvett tanulók másik iskola ugyanolyan szakképzéséhez csatlakoznak, ami lehet saját centrumon belül vagy azon kívül, másik megyében. Ez a megoldás az utazások miatt drága lehet, utóbbi pedig kicsit bonyolult is.
• Egyéni tanrenddel külső helyszínen tanulják a szakmát, kapnak egy mentortanárt, a többi tárgyat idegen osztállyal tanulják. Erre a törvény lehetőséget ad.
• Más szakmát választanak.

Minden iskola keresi a jó megoldást arra, hogyan tudja kiszolgálni az intézménybe érkezett diákokat, de a megoldásokra generális szabály nincs

Tóth szerint a 700 diák – amennyivel tehát kevesebben tanulnak szeptembertől szakmát – nem is annyira a szakképző centrumokból hiányzik, hanem a gazdaságból. Az más kérdés, hogy szakemberek szerint "papír alapján" lehetne elég szakember, csakhogy sokan dolgoznak külföldön, vagy magasabb bérért más munkát találtak.

Megbukott, de ki azt nem mondanák

A szakképzés átalakításának meghatározó alakját, az érettségiző diákokat kivárni nem tudó MKIK elnököt, Parragh Lászlót péntek óta üldözzük telefonon, hogy kommentálja a számokat, azonban minduntalan azt mondja, "hívjon kicsit később" vagy "majd holnap".

Megkerestük a szakképzésért felelős Palkovics László innovációs és technológiai minisztert, nem érzi-e úgy, hogy a rendszer megbukott – kívülről ugyanis nagyon úgy fest –, illetve mit terveznek az arányszámok módosítása érdekében, de tőle sem kaptunk választ.

Az RTL Klub vasárnapi megkeresésére is csak számokkal dobálóztak, közölték, mindenhol sok a férőhely, így sem lehet feltölteni azokat, a diákok többsége pedig oda jutott be, ahová szeretett volna.

Bevezetése óta bírálják

Palkovics ugyan miniszterjelöltként a bizottsági meghallgatásán utalt arra, változtatni kell a képzésen, de ezt akkor sem fejtette ki bővebben. Pedig feladat lenne bőven, a szakképzési rendszer átalakítása óta a szakértők folyamatosan sorolják a kifogásaikat:

• túl kevés a közismereti órák száma, így a diákok nem tanulnak meg gondolkodni, tanulni, képtelenek lesznek a technológiai fejlődést követni, netán szakmát váltani;
• az összevont természettudományos tárgyak és a képzések specifikálása miatt a gyereknek 14 éves korában el kell döntenie, mi akar lenni, később nem tud évvesztés nélkül váltani;
• nehezebb lett a továbbtanulás bizonyos szakmákban.

Pár hónapja pedig a Magyar Tudományos Akadémia is nekiment a kormány számára nagyon fontos területnek, a többi között azt írták,

a közoktatás elsődleges feladata az élethosszig tartó tanulás képességének a kialakítása és nem a naprakész munkavállalók kibocsátása a gazdaság szereplői számára,

és javasolták a közismereti, természettudományos tárgyak arányának újragondolását.

Indul egy kísérleti program, de nem verték nagy dobra

A parlamentnek benyújtott, de még el nem fogadott, a költségvetést megalapozó törvénytervezetben bukkantunk rá arra a módosításra, amely lehetővé teszi, hogy a szakközépiskolákban előkészítő évfolyam induljon az első év előtt. A törvénytervezet indoklása szerint ezt egyelőre a gödi szakképzőiskolában vezethetik be, a speciális oktatási modellt a Piarista Rend Magyar Tartománya dolgozta ki. Az indoklás szerint a modell központi eleme az ősztől induló orientációs év, amely „az egyéni tanulási utak pedagógiáján, az egyéni és csoportos kísérésen, a készség- és képességfejlesztésen, tehetséggondozáson, a személyes pályaorientáción és az életpálya-tanácsadáson keresztül tervezi megújítani” a rendszert. A kormányzati várakozások szerint ezzel növelni lehetne a tanulók iskolai sikerességét és csökkenteni a lemorzsolódást.

A szakképző intézményt is magába foglaló gödi piarista „jelenlét szerzetes-vezetője”, Valaczka János Pál SchP (piarista atya) a hvg.hu-nak azt mondta, „olyan képzés fejlesztésén dolgoznak, amely meghozhatja a szakképzés teljes megújítását, ezért a cél, hogy a programot bárhol adaptálhassák”. A szaktárcák munkatársaival is együtt dolgoznak, partnerségben egyetemi szakemberekkel, oktatáskutatókkal és -fejlesztőkkel, a régió vállalataival és az ipar szereplőivel. A program és a tesztidőszak eredménye a szakmai képzés végén látszik majd, vagyis 4 év múlva. Tapasztalata szerint minden szakmára kevés a jelentkező diák, a lemorzsolódás is magas.

Hopp, egy gyomros

Azt tapasztalják, hogy az általános iskolából érkező tanulók – a szüleikkel együtt – gyakran nem tudják, milyen szakmát szeretnének tanulni, mik szeretnének lenni. A program első szakaszában ezért a pályaorientációra helyeznek nagy hangsúlyt, bemutatják a lehető legtöbb szakmát. A diákok kompetenciafelmérést, egyéni fejlődési tervet és személyes kísérést, mentort kapnak. Így egy év alatt el tudják dönteni, merre szeretnének továbbtanulni. Az alapkészségek fejlesztését – együttműködés, csapatmunka, kritikai gondolkodás, digitális kompetenciák – is kiemelten fontosnak tartják, így ugyanis „a diákok egész életükben képessé válhatnak a tanulásra”.

Bár az igazi eredmények – például a lemorzsolódás alakulása – négy év múlva látszanak, de

az, hogy jó a program, az indikátorokon keresztül látszik egy év múlva is. Tervezünk a program mellé független külső értékelést, ami követi a gödi diákokat, ugyanakkor ugyanezt tenné néhány kontroll szakképzőiskolában is.

Az idei beiskolázási időszakban azokat a diákokat célozták, akik a szakközépiskolába jelentkeztek. A pontos és részletes kormányzati szándékokról Valaczka János Pál egyelőre nem tud, de azt is elképzelhetőnek tartja, hogy országos szintre kiterjesztve ezt a rendszert a diáknak az orientációs év végén azt mondják: megértett képességei alapján inkább más szakképzőben vagy gimnáziumban folytassa tanulmányait.

És az megvan, hogy nyolcadikban szelektáltak volna?

Miközben itt az amúgy is szakmát tanulókat orientálnák, volt ennél egy sokkal durvább terv is. 2010 után az oktatási államtitkárságon sajtóinformációk szerint felmerült, a 8. osztályban elvégzett kompetenciamérés eredményeit használják fel továbbtanuláskor, konkrétan úgy, hogy a felső egyharmadot engedték volna gimnáziumba.

Szakmai anyagokban előkerült az is – szintén a 2010-es kormányváltás után –, hogy 40 százalékkal vágják meg a gimnáziumi férőhelyek számát. Egyik sem következett be akkor, mindenesetre a 40 százalékkal később bepróbálkozott a kormány, csak „felülről”: az államilag finanszírozott felsőoktatási férőhelyeket vették volna vissza ennyivel, végül ettől a diáktüntetések hatására elálltak.

Az ajtók záródnak

A békeidő azonban várhatóan már nem tart sokáig: jövőre újra hatalmas változások jönnek. Palkovics László még oktatási államtitkárként egy vidéki rendezvényen harangozta be, hogy az új Nemzeti alaptantervvel kötelezővé teszik a központi gimnáziumi felvételit – most a tanulmányi területek 26,6 százalékára lehet bejutni csak az általános iskolai jegyekkel –, amely az egyetemi-főiskolai felvételire hasonlít majd, központilag szabnák meg ugyanis, hányan tanulhatnak tovább gimnáziumban, szakgimnáziumban és szakközépiskolában.

Az elv tehát hasonlónak tűnik, mint az imént említett, elhalt javaslaté, a kérdés csak az, hogy mi lesz a részletes tervben. Erről pedig nagy a csend. Hiába kerestük már bő egy éve is az oktatási államtitkárságot, nem árulták el, milyen arányokat terveznek. Azt mindenesetre többen régóta mondják, gimnáziumba az menjen, aki majd egyetemre is. Utóbbinál is változás lesz: 2020-tól csak nyelvvizsgával lehet bekerülni.

Tóth József szakszervezeti vezető nem feltételez drasztikus lépést kormányzati oldalról, csak azért, hogy megmutassák, mégis lesznek szakemberek. Úgy véli, a középiskolásokat inkább motiválni fogja, hogy 2020-tól kötelező a nyelvvizsga a továbbtanuláshoz. A nagy kérdés inkább szerinte az, hogyan lehetne bent tartani a képzésben a lemorzsolódó fiatalokat.

Rákérdeztünk most is Palkovics Lászlónál, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériumánál, hogy mik a legfrissebb tervek a központi felvételivel és a különböző keretszámokkal kapcsolatban, de nem kaptunk választ. Valószínűleg hamarosan úgyis kiderül.