„A Szabolcs utcai hajléktalangondozó központ mostani átadásával olyan szociális programot teljesítettünk, amelyre nyugodtan mondhatjuk: egész Európában nincsen rá példa” - ezekkel a szavakkal adta át Tarlós István korábbi budapesti főpolgármester azt az intézményt, aminek megmaradása most bizonytalanná vált. Nemcsak a főváros korábbi, kormánypártok támogatta főpolgármester szólalt azonban fel a 2012 októberi megnyitón, hanem Kontrát Károly államtitkár is, aki példaértékűnek nevezte az amúgy 345 millió forintból (egy összesen egymilliárd forint értékű, a fővárosi hajléktalanellátáson javító program részeként) végrehajtott beruházást, és kijelentette, "Ezzel is biztonságot, törvényességet és élhető körülményeket teremtünk a főváros lakosságának és a hajléktalanoknak egyaránt.”

Kontrát Károly és Tarlós István

Túry Gergely

A kormányzat azonban mára elfelejtette, milyen büszke volt a beruházásra, ahogy azt is, hogy az akkor még támogatásukat élvező fővárosnak egy éven át kellett küzdeni a beruházást ellenző, azt változtatási tilalommal, és különböző hatósági kifogásokkal gáncsolni igyekvő XIII. kerületi önkormányzattal, csak, hogy végre beköltözhessenek a lakók. Hogy aztán alig nyolc évvel később, amikor letelt a fővárossal kötött szerződésbe foglalt felmondást tiltó időszak, az ingatlan tulajdonjogát gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. felmondja a bérleti viszonyt.

A jó pár hónappal ezelőtti lépésről csak az érintett felek tudtak, egészen múlt péntekig, amikor Karácsony Gergely főpolgármester a nyilvánosság elé állt vele. Ezután meg is indult az adok-kapok a főváros és a kormány (pontosabban az MNV-t felügyelő Mager Andrea tárca nélküli miniszter) között. Utóbbi tétlenséggel vádolta a főpolgármestert, hiszen hónapjai lettek volna megoldani a helyzetet, aki pedig “az együttműködés az együttérzés és a belátás” hiányával a kormányt, és kijelentette, a kórházat akkor sem ürítik ki, ha lejár az MNV által februárban április 30-ig, majd - miután az ügy a nagy port vert fel, - most szerdán még tovább, június 30-ig kitolt kiköltözési határidő.

"Tavaly óta folyamatosan jeleztük az állam felé, hogy rossz döntés a hajléktalankórház megszüntetése" - mondta Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes a hvg.hu-nak, akit arról kérdeztünk, hogy miért csak napokban álltak a nyilvánosság elé, és mit tettek a tavaly nyári felmondás óta eltelt időben. Kiss szerint már a második hullám előtt is látszott, hogy a Szabolcs utcai intézmény fontos része a járvány elleni védekezésnek, a fővárosnak viszont nincsen olyan infrastruktúrája, amiben el tudnák helyezni.

“Több miniszterrel levelezett, beszélt és egyeztetett a főpolgármester, én magam több államtitkárral beszéltem, leveleztem és egyeztettem eredménytelenül, és most látszott, hogy ki kell állnunk a nyilvánosság elé, mivel nem akarjuk mások rossz döntéseiért magunkra venni a felelősséget” - mondta.

Szavait alátámasztja az a Karácsony Gergely által szerdán nyilvánosságra hozott hat levél, amiket Mager Andreának, Pintér Sándor belügyminiszternek, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek, illetve Orbán Viktor miniszterelnöknek címzett. A levelekből kiviláglik, hogy a főpolgármester valóban jelezte már tavaly júniusban, hogy nem tudják a rendelkezésre álló idő alatt máshol elhelyezni a kórházat, és kérte a felmondás felülvizsgálatát, különös tekintettel a koronavírus további hullámai okozta, akkor még ismeretlen kockázatokra.

Kiss Ambrus szerint azonban hiába a levelek, hiába az egyeztetések a Belügyminisztériummal, a Miniszterelnökséggel, a nemzeti vagyont felügyelő tárca nélküli miniszterrel és hivatalával, eredmény nem lett, noha a főváros eleinte “észlelt nyitottságot és megértést”. Sőt szavai szerint a kormányzati szereplőktől kapott korábbi visszajelzésekben még szerepeltek esetleges csereingatlanra vonatkozó utalások is. A főváros maga is javasolt állami kezelésben lévő üres kórházi épületeket, de mindről kiderült, hogy már más célra szeretné hasznosítani a kormányzat, ugyanakkor volt, hogy az állam részéről is jelezték, lenne két, konkrétan meg nem nevezett ingatlan. Azt azonban már hiába várták a városházán, hogy megérkezzen Mager Andrea miniszter ezekről szóló, Kiss Ambrus szerint korábban beígért levele.

A főpolgármester-helyettes szerint ráadásul korábban volt egy olyan pillanat is, amikor úgy tűnt, az állam fontos eszköznek tekinti a járvány elleni küzdelemben a Szabolcs utcai kórházat. Pár hete kaptak egy - általa közelebbről meg nem nevezett - miniszteri szintű megkeresést, hogy az intézmény vegyen át a kórházaktól tünetmentes hajléktalan fertőzötteket. “Mi mondtuk is, hogy nagyon szívesen, és azonnal létrehozunk egy Covid-részleget.” A mentők a politikus szerint szinte már el is indultak a kórházak felől, azonban a kormány egy hétvége alatt meggondolta magát, és mégsem vitt oda egyetlen beteget sem.

Reviczky Zsolt

A főváros nem tartja jó megoldásnak, hogy bezárják az intézményt, de nem zárkózik el a költözés elől, ha találnak erre megfelelő helyet. Ennek viszont semmiképp sem a pandémia idején kellene megtörténnie - mondta Kiss Ambrus, aki azt is jelezte, hogy az épületben található további hajléktalan-ellátási funkciókat - átmeneti szállás, utcai gondozószolgálat, 24 órás ügyeletet adó háziorvosi szolgálat - szükség esetén némi kapacitás-csökkenéssel el tudják helyezni máshol, de az 50 fős krónikus belgyógyászati, és a 23 fős lábadozó fekvőbeteg-ellátást nem.

“A kórházi szakellátáshoz megfelelő személyzetre és legfőképp kórházi infrastruktúrára van szükség, ezt nem akarjuk feladni.” Addig viszont, amíg nem találnak megnyugtató megoldást a kórházi szolgáltatás számára, a többi is marad a Szabolcs utcában. A főpolgármester szerdai, harcos hangvételű posztja értelmében akár június 30-ig meghosszabbított haladék után is maradnak, ha a járványhelyzet veszélyt jelent az ellátottakra, vagy a kormány nem ajánl fel “alkalmas és méltó” csereingatlant.

Engem baromira nem érdekel, miféle „költségvetési szervet” akar a kormány a kórház helyére költöztetni. Nem érdekel, hogy az OGYÉI-t, amely alól Habonyék áron alul kivásárolták az irodaházat, a kórház épületébe, vagy a kórház épülettömbjébe akarják-e elhelyezni, de azt biztosan nem fogom engedni, hogy fideszes oligarchák ingatlanmutyijának kiszolgálása veszélyeztesse egy kórház működését, ahol a legkiszolgáltatottabb embereket látják el

- írta pár napja Karácsony. Az ingatlanmutyival arra utalt, hogy az OGYÉI belvárosi irodaházát 2017-ben nagyon furcsa körülmények között értékesítették, és korábban a Magyar Nemzet tudni vélte, hogy az épületbe az OGYÉI fog költözni. Ezt azonban Mager Andrea szerdán cáfolta. A hvg.hu szerdán e-mailben megkereste a miniszter hivatalát, hogy megtudjuk,

• ha nem az OGYÉI, akkor pontosan melyik hivatal számára nézték ki az ingatlant,
• nem tartja-e pazarlásnak a pár éve százmilliókból kialakított intézmény felmondását,
• valóban felmerült-e, hogy felajánlanak csereingatlanokat, azok melyek voltak, és végül miért nem ajánlották fel őket. Ha válaszolnak, frissítjük a cikket.

BMSZK

De mi történik, ha a főpolgármester beváltja fenyegetését, és a meghosszabbított határidő után sem költözteti ki a kórházat az ingatlanból?

Olyan esetben, amikor a bérleti jogviszony megszűnt, és nem lett, vagy a jelek szerint nem lesz új szerződés, a bérlőnek a jog szerint vissza kell szolgáltatni a használatában lévő tárgyat vagy ingatlant - mondta a hvg.hu-nak Nagy Zoltán ügyvéd, akit a kialakult helyzet jogi vonatkozásairól kérdeztünk. Az ügyvéd a bérleti szerződés pontos részletei ismeretének hiányában általánosságban beszélt, és jelezte, ebben az esetben nem kimondottan tipikus bérbeadói-bérlői viszonyról van szó.

A bérbeadó – jelen esetben az állam – mindenesetre joggal követelheti azt, hogy a berlője költözzön ki, és ha nem teszi meg, akkor joggal érvényesítheti a szerződésben szereplő szankciókat – amennyiben vannak ilyenek, például kötbér vagy kártérítés. Ha pedig nem sikerül konszenzusra jutniuk, akkor joggal kényszerítheti ki a bérlemény kiürítését. Utóbbit azonban nem teheti meg önhatalmúlag, mert azzal a jogszerűtlenség – tettlegesség esetén akár a büntetőjog – talajára is lépne, ezt nem is feltételezi az államról Nagy Zoltán.

A kiürítés kikényszerítése praktikusan per indításával kezdődhet. Az ügyvéd szerint ilyen esetekben a bérlőnek nem sok érdemi védekezési lehetősége van. Jogerős ítélet birtokában pedig következhet a végrehajtás. Ekkor akár karhatalmi segítséggel is kirakhatják az utcára azt aki jogszerűtlenül van bent a bérleményben. Nagy Zoltán a törvényi határidők és a bírósági gyakorlat alapján úgy becsülte, hogy ilyen jogerős ítélet alsó hangon is egy év elteltével születhet meg, a végrehajtásig pedig további néhány hónap telhet el.

Ez alapján a hajléktalankórháznak jövő őszig jó eséllyel fizikailag háborítatlanul működhet, ha nem jutnak megegyezésre a felek, és az állam perre viszi az ügyet. Illetve egy módon tehetnek keresztbe a kórháznak anélkül, hogy perelnék és kiraknák az ott lévőket: ha jogerősen visszavonják az egészségügyi szolgáltatás nyújtásáról szóló határozatot. Kiss Ambrus jelezte ez mérföldkő lehet a kórház szempontjából.

Reviczky Zsolt

Pótolhatatlan intézmény

Bár a hajléktalanellátásban alapvetően nem rajonganak az ilyen szegregált megoldásokért, mint a hajléktalankórház, az azt üzemeltető Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) igazgatója, Zakar Gergely megkeresésünkre azt mondta, szerinte nagy jelentősége volt annak, hogy 2012-ben kimondottan erre a célra hoztak létre egy jól felszerelt, kulturált intézményt, ráadásul egy több mint száz éve gyógyítást szolgáló épületben.

Nemcsak arra alkalmas, hogy megfeleljen a hajléktalan ügyfelek speciális igényeinek - rosszabb egészségi állapotban vannak, sokan idősek, pszichiátriai problémákkal, fagyási sérülésekkel, bőrgyógyászati panaszokkal, élősködőkkel küzdenek, és így tovább -, de az egészségügyi, sőt a szociális ellátórendszer tehermentesítéséhez is nagyban hozzájárul.

Az itt található krónikus belosztályon olyan betegeket ápolnak, akiket akut ellátásban már nem látnának el, a lábadozó osztályon olyanokat, akiknek nem létező otthonukban kellene a kórházi kezelést követően felgyógyulniuk, az átmeneti szálláson pedig zömében olyanok lakhatnak szakértő egészségügyi felügyelet közelében, akik különböző bentlakásos szociális intézményekben (pl. idősotthon, fogyatékosok- vagy pszichiátriai betegek otthonában) történő tartós elhelyezésre várnak. Az igényeket jól jelzi az is, hogy az épületben működő 24 órás háziorvosi ügyeletben 2020 során 10 ezer esetet láttak el, és hogy az intézmény teljes kapacitással működik, sőt a BMSZKI saját tagintézményei között is előfordul feszültség, azon, hogy ki tudja bejuttatni ide saját rászoruló ügyfeleit.

Ráadásul az intézmény fontossága egyre nő, mivel a hajléktalanok átlagéletkora emelkedik, egészségi állapotuk pedig romlik. Breitner Péter, a BMSZKI szakmai igazgató-helyettese egy tavalyi Covid-járványhoz kapcsolódó vizsgálatra utalva azt közölte lapunkkal, hogy ügyfeleik több mint ötven százalékánál találtak rizikófaktorokat - 65 év feletti életkor, magas vérnyomás, cukorbetegség, szívelégtelenség, vagy egyszerre többet is közülük.

BMSZK

A két szakember nem győzte hangsúlyozni az intézmény fontosságát: a Szabolcs utca hiába kényszer szülte, mérföldkő a hajléktalanügyben, az 1990-es évektől kialakuló korábbi “tákolt jellegű” hasonló szolgáltatásokhoz képest. “Létrejötte révén két szintet lépett feljebb az egész hajléktalanügy” - mondta Breitner Péter.

Utánunk semmi nincsen, csak az utca, nagyjából mi vagyunk azok, akiknél az utolsó utáni pillanatig lehet lenni, és mindent megpróbálunk megoldani, és segíteni, még akár egy sztómazsákos, utolsó stádiumban lévő daganatos hajléktalan beteg esetében is, aki már nem tud kikelni az ágyból

 - így Zakar Gergely igazgató. “Sok olyan állapot van, amire így is-úgy is reagálni kell, a Szabolcs utca egy nagyon éles kés a fiókunkban azzal, hogy van fekvőbetegellátás.”

Az itt nyújtott egészségügyi szolgáltatások biztosítására a hajléktalanellátás szokásos formái egyszerűen nem alkalmasak, a két szakember szerint pótolhatatlan intézményről van szó.

“A magyar társadalomra különösen jellemző, hogy könnyen hullanak ki az emberek a különböző szociális és egészségügyi szolgáltatások ritka szövésű hálójából, és ők nálunk koppannak. Nagyon nagy baj, ha ez az utolsó felület is szűkül, mi pedig csak nézünk tanácstalanul, hogy ezt hogyan pótoljuk” - mondta Breitner Péter.