Európában kihirdetett vészhelyzetről, a liberális mainstream támadásáról, a demokrácia bajnokainak zsarolásáról, fegyelmezett, nem osztogatáson alapuló magyar gazdaságpolitikáról is beszélt Szijjártó Péter szombaton az MCC Feszten.

Szijjártó az elején felmondta a háborúval kapcsolatos kormányzati álláspontot: elítéli a katonai agressziót, az áldozat oldalán áll, az ukránok területi szuverenitása mellett, de a kormánynak a magyar emberek érdekeit kell nézni. Meg kell akadályozni, hogy belesodródjon az ország a háborúba, és nem fizettethetik meg annak árát a magyarokkal. Ez az oka, hogy fenn kell tartani az oroszokkal a kapcsolatot.

A béke Szijjártó szerint a „tragikus helyzet minden aspektusára megoldást jelentene”. Ehhez szerinte orosz-amerikai megállapodásra van szükség. Minél előbb jön el a béke, annál kevesebb embernek kell teljesen értelmetlenül meghalnia – fogalmazott.

Az oroszpártiság vádjával kapcsolatban felhozta az ukrajnai menekültek fogadását, amiről elmondta: „Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akcióját hajtjuk végre, 860 ezer menekültet fogadtunk eddig Ukrajnából”. Emellett Kárpátalját is támogatni kell, és feldicsérte a kárpátaljai kormányzót, Viktor Mikitát, aki egy „kiváló ember”.

A brüsszeli szankciókkal kapcsolatban elmondta: a nyugat-európai politikusok tavasszal kijelentették, hogy függetlenedtek a gáztól, most pedig az energiaügyekért felelős miniszterek találkozóján mindenki óriási bajokról beszélt. Szijjártó szerint a szankció lényege, hogy annak fájjon jobban, akire kiszabták azokat. „A vészhelyzetet egyelőre Európában, és nem Oroszországban hirdetik ki” – mondta a külügyminiszter.

Az olajat érintő szankciók esetében is megismételte azt a korábban többször is felmondott állítást, hogy más országok nem mernek felszólalni a saját érdekeikért, Magyarországtól várják azt, mert „nem elég erős a kormány, mert nincs kétharmad, vagy nagykoalíció, kisebbségi kormány, öt párt van egyszerre, és könnyen meg lehet gyengíteni külső befolyással, vagy nagyon tartanak a liberális sajtótól vagy az NGO-któl”.

Bírálta a földgázfelhasználás EU-ban tervezett, 15 százalékos csökkentését is. „Miért jó, ha nekünk ott a gáz, de nem adhatjuk oda az embereknek” – tette fel a költői kérdést Szijjártó. Igaz, a rezsicsökkentés részleges kivezetésével a gázzal fűtő lakosság egy jó része most épp azt számolgatja, hogyan tudna 15 százaléknál többet is lefaragni a fogyasztásából, de ezt a magas labdát a műsorvezető ugyanúgy nem csapta le, mint a többit sem.

A hosszútávú orosz gázszerződésről is megkérdezték, amire elmondta, hogy szívesen vásárol mástól is gázt, de jelenleg a török-bulgár-szerb vonalon haladó Déli Áramlat a megmegbízhatóbb forrás. Szerinte lehetne másképp is, hiszen „kedves amerikai barátaink” szeretnék, ha Magyarország diverzifikálná a forrásait. Erre megemlítette a romániai tengeri gázmezők kitermelését, amit az Exxon és az OMV végzett volna közösen. „Hét éven keresztül tárgyaltam az Exxon vezetőivel, hitegettek: néhány hónap, néhány hét” – fogalmazott Szijjártó.

A kormány 3 milliárd köbméterre kötött velük szerződést, 2023-tól kellene érkeznie a gáznak, a magyar és román kormány a vezetékeket is kiépítette, de az Exxon végül felmondta a szerződést, mert „nem jött ki a matek”. Ezért azt kérdezte az ellenzéki újságíróktól (hogy miért pont tőlük, az homályban maradt): „mivel fogunk fűteni, ha én nem veszek gázt az oroszoktól?”

Szerinte mivel nyugat-európai országok is tudnak még gázt venni, az azt jelenti, hogy minden kijelentésük ellenére rubelben fizetnek, csak a helyi liberális sajtó ezt segített elfedni, de „a mi esetünkben ez nem kellett, mert nem vágytunk a segítségre”. Ez egyébként technikailag nem így van, mert az energiacégek a Gazprombanknál kötött, úgynevezett K-számlára eurót utalnak, az átváltást már a bank végzi az orosz jegybanknál.

Arra kérdésre, hogy mit szól Olaf Scholz német kancellár július közepi kijelentéséhez, miszerint el kell törölni az EU-tagállamok vétójogát, ha az EU hallatni akarja a hangját a világ nagyhatalmai között, Szijjártó azt vetette ellen, hogy az EU működése szerződéseken alapul, amitől „sokszor elvonatkoztatnak a demokrácia bajnokai”. Az EU szerves részét képezi az, hogy mindenki egyetért bizonyos döntésekben. „Különben az EU átmegy olyan intézménnyé, hogy a nagyok megmondják, hogy mit csináljanak azok, akik nem olyan nagyok”.

Magyarországot mindenért támadják szerinte, aminek az a magyarázata, hogy a liberális mainstream, ami uralja a globális diskurzust, képtelen megemészteni, hogy van egy olyan a keresztény-konzervatív megközelítés, ami sikeres tud lenni. „Ezért állnak belénk minden egyes ügyben, ezért zsarolnak, ezért nem adják oda az európai pénzeket” – mondta Szijjártó, miközben az EU a jogállamiságot érintő konkrét problémái vannak, ami miatt befagyasztotta a pénzeket.

A globális minimumadó kapcsán is érdekes okfejtésbe kezdett, amit azzal kezdett, hogy Magyarország versenyelőnye az alacsony társasági adó. „Alacsony adót csak az az ország tud bevezetni, ahol a költségvetési fegyelem magas szintű, ahol az állami újraelosztás szintje alacsony, és ahol fegyelmezetten gazdálkodnak. Ez politikailag nehezebb, mint osztogatni, és kockázatosabb is. Azok az országok tudják megengedni maguknak, ahol a kormányzati politika nem népszerűséget hajhász osztogatásra alapul”.

Akik pedig ezt nem tudták meglépni, azok „kommunisztikus javaslattal” előírnák, hogy egy adókulcs legyen mindenkinek, márpedig az adópolitika nemzeti hatáskör.

A végén még beszólt a kinevezett amerikai nagykövetnek, David Pressmannek. Azt mondta először, hogy szívesen várjuk, a kölcsönös tisztelet talaján akarunk együttműködni vele és az Egyesült Államokkal. Aztán hozzátette, ő nem helytartóként küldi a nagyköveteket, hogy belebeszéljenek a célállomás belpolitikai. viszonyaiba. Kikérjük magunknak, hogy beleszóljon abba, hogyan alakuljanak a dolgok - mondta, szerinte tiszteletben kell tartani az emberek vélményét, és újabb kétharmadot, senki ne nézze hülyének a magyarokat. „Elég volt abból, hogy minket hülyének nézzenek, lekicsinyeljenek.” – tette hozzá zárszóként.