szerző:
László Éva Lilla

A temetkezési szertartások menete felekezeti és anyagi szempontból eltérő lehet. A hvg.hu utánajárt, hogyan zajlik a légi temetés, illetve a végső búcsú egy katolikus és egy ortodox zsidó közösségben, mindemellett az eddig kevéssé ismert, „negyedik” típusú – hamvasztásos - temetkezési módról is szót ejtünk.

Sorozatunk első részében utánanéztünk a budapesti sírhelyáraknak és temetési költségeknek. Az elhunytat végső akaratától vagy a család döntésétől függően polgári vagy egyházi szertartás keretében búcsúztathatják. A polgári szertartás tizennégyezer forintba kerül, ezért az összegért a hozzátartozók azt is eldönthetik, hogy versben, kórus- vagy akár zenekari kísérettel emlékezzenek meg szerettükről.

Paskesz Tamás
© Stiller Ákos
„A temetési szertartásnak nálunk nincs előre megszabott ára, a hitközségi díj befizetésével mindenki kivívja a jogot, hogy méltó búcsúzatásban részesüljön – avatott be kis közösségük alapelveibe Paskesz Tamás, a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség tagja. Az immáron 140 éve fennálló közösség életében - mely napjainkban mindössze 60 tagot számlál - az izraelita törvények szerint zajló temetés fontos szerepet tölt be. A szertartás megszervezésével a hitközség Szent Egylete, a Chevra Kadisa foglalkozik, lebonyolítását pedig a közösség egy tagja - mondjuk a rabbi is végezheti. Míg a keresztény szertartás szerinti búcsúztatásra általában a halálesetet követő első vagy második héten kerül sor, addig az zsidó szokások szerint a halottat minél előbb, lehetőleg még elmúlása napján el kell temetni. „Amíg ugyanis a testet nem helyezik méltóképpen nyugalomra, addig a lélek sem talál megnyugvást”- magyarázta Paskesz Tamás.

A hitközség tagjait ma már egyetlen fővárosi temetőben, Rákoskeresztúron temetik. Hogy valóban békében nyugodjanak, arról a törvények gondoskodnak: ezek szerint ugyanis a sírhely örökre szól. „ Ennek természetesen  ára van, de ha a hitközség által kért összeget valaki sokallja, akkor is eltemetjük az elhunytat ”– tájékoztatott Paskesz Tamás. Szerinte a nyughely megváltásánál nagyobb gondot jelent, hogy akadnak olyanok, akik csak azért akarnak haláluk után zsidó temetőben pihenni, mert felmenőik ott fekszenek, nem pedig azért, mert hitbéli meggyőződésük ezt diktálja.

A fővárosban számtalan nagy múltú, patinás zsidó temető rejtőzik, ezek döntő többségében azonban már – helyhiány miatt - nem temetnek. A Csörsz utcai ortodox zsidó sírkert a XX. század derekáig a fővárosi izraelita „elit” közkedvelt temetkezési helye volt, itt nyugszik sok más tiszteletben álló polgár mellett Reich Jaakov Koppel ortodox főrabbi is. Ezzel szemben a Dohány utcai zsinagóga udvarán a második világháború idején több ezer halottat helyeztek közös sírba.

Méltó búcsú az izraelitáknál (Oldaltörés)

Napjainkban is működik

- Kozma utcai zsidó temető (amelybe már 1700-ban is temettek)
- Óbudai
- Farkasréti
- Rákoskeresztúri
- Rákoshegyi
- Rákospalotai
- Rákosszentmihályi
- Pestszentlőrinci
- Pestszenterzsébeti
- Kispesti
- Csepeli
- Cinkotai izraelita temető,
- Gránátos utcai ortodox zsidó sírkert

A temetési ceremóniának a zsidó törvények szerint kötött tartalmi és formai elemei vannak, emellett azonban  a  helyi szokások is meghatározóak lehetnek.  Hitközségenként változik például, hogy a halottat a rabbi búcsúztatja vagy a rokona (a Neológ Hitközségben), esetleg barátja, illetve a közösség egy tagja.  Törvények írják elő, hogy milyen imákkal kísérik utolsó útjára a halottat, ahogy azt is, hogy jeles ünnepekkor — mint az újhold napja — nem tarthatnak a temetésen külön beszédet. 

A temetés formáját tekintve lehetnek eltérések az egyes közösségeknél. Van, ahol a temetés természetes velejárója a virágdísz és a tetszés szerint választott koporsó. Ennek pont az  ellenkezője érvényesül a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközségben, amelynek  minden tagját egyszerű koporsóban, külsőségektől mentesen helyezik végső nyugalomra. „Az elhunyt közösségben betöltött szerepére nem a temetési szertartás minőségéből lehet következtetni, hiszen az nagyjából mindenkinél egyforma, sokkal inkább mérvadó, hogy mennyien jöttek el a búcsúztatására és milyen sírkövet állítanak neki” – mondta a hvg.hu-nak Paskesz Tamás.

Járulékos költségek
A keresztény közösségekben, az  egyházi búcsúszertartásért  minden esetben ki kell fizetni az egyházfenntartási járulékot, ezen felül a pap búcsúbeszédéért az egyházközösség által megállapított díjat.  Az egyik fővárosi református közösségnél az egyházfenntartási járulék évi hatezer forint, a temetési szertartás ára pedig a temetés mindenkori összkölt-ségének tíz százaléka. Ez az összeg egy egyszerű, szórásos temetés esetében hozzávetőlegesen 
tizenötezerre rúg, míg egy hagyományos koporsós temetésnél - például a Farkasréti vagy a Fiumei úti sírkertben – mindez elérheti a százezer forintot is.
Ahhoz, hogy a hozzátartozók méltóképpen búcsúzhassanak szerettüktől, nem kell feltétlenül exkluzív megoldásokhoz ragaszkodniuk. Széles körben elterjedt, és egyre nagyobb népszerűségnek örvend a légi temetés, amely amellett, hogy gazdaságos, leveszi a sírgondozás terhét a gyászolók válláról.

„Gyakori, hogy az idősek nem akarnak szégyenben maradni, amiért sírjukat senki sem látogatja, ezért kérnek szórásos, esetenként légi temetést” -  magyarázta Dr. Lipp László, ismertebb nevén László Atya. 

A Gazdagréti Szent Angyalok Templomának szervező lelkésze képzett pilótaként 1996 óta végez légi temetéseket. A ravatalozásra általában a Budaörsi Repülőtér várójában kerül sor, amelyet e célra ilyenkor megfelelően átalakítanak. A szertartás után, amit az elhunyt vallási hovatartozása szerinti lelkész végez, két légikísérő viszi ki a hamvakat a repülőgéphez.

Levegőből csontkamrába (Oldaltörés)

László Atya
© hvg.hu
Az Air Church – légi templom – járatán két pilóta teljesít szolgálatot. Az elhunyt hamvait a Duna vizét 100 méterre megközelítve, a 1654-1652 folyamkilométer közötti, törvényben előírt szakaszon  az urnával együtt engedik el.  Vélhetően a sodrásirány miatt jelölték ki szórásra ezt a helyet. Ebben a pillanatban az utastérben kigyullad a fénytábla a következő szöveggel: „Isten Veled. A Mindenség az otthonod. Találkozunk...”

„Télen- nyáron, havonta átlagosan három-négy légi temetés adódik. Azoknak, akik otthonosan érzik magukat a levegőben, ez egy természetes közeg, és teológiailag sincs gond vele, hiszen miután Jézus elküldi apostolait, hogy kereszteljék meg a népeket, fölemelkedik a Mennybe, és felhő takarja el” - tájékoztatott László Atya. 

A légi temetés olcsóbb a hagyományos, koporsós változatánál, ára nagyjából megegyezik a szóróparcellában végzett temetések díjával, vagyis 120-150 ezer forint. Ezért az összegért a búcsúszertartást követően a pilóták és a légikísérő mellett nyolc gyászoló családtag is elkísérheti az elhunyt földi maradványait.

A jövő hónaptól egy új, „negyedik típusú” temetkezési forma is beivódik a köztudatba, amelyet a Fővárosi Temetkezési Rt.-vel együttműködve tervezünk – mesélte László Atya.  A hamvakat fehér gyolcsba csomagolják, arany szalaggal átkötik és névkártyával ellátva egy speciális urna ledobó-rendszer segítségével az Angyalok altemploma alatt meghúzódó közös tárolóba, úgynevezett csontkamrába, vagyis osszáriumba juttatják. Ez vélhetően olcsóbb lesz, mint a temetés hagyományos vagy urnás változata. „A sírhely 50 ezer forintba kerül, és nem évül el. Emellett itt is bármely felekezet papja elvégezheti a búcsúszertartást” - összegezte az új lehetőség előnyeit a lelkész. „A csontkamrában 300 ezer elhunyt számára van hely, akiket soha nem lehet innen eltávolítani - áthelyezni vagy kivenni” - tette hozzá. Hogy némi személyes vonatkozása is legyen a dolognak, a későbbiekben a folyosón elhelyezett, több évre megváltható kis bronzlevélre írják föl az altemplomban nyugvók nevét.
 
A katolikus egyházi szertartás menete minden temetésnél ugyanaz, formáját azonban a hozzátartozó választja. „Igyekszem emberhez méltóan lebonyolítani a szertartást” – mondja László Atya. „Elhárítom viszont azokat a kéréseket, amelyek az elhunyt számomra ismeretlen értékeinek megemlítésére irányulnak, de mindig bátorítom a családot, hogy a halott érdemeit inkább egy munkatárs, jóbarát vagy akár egy családtag méltassa."

Közösségi szellem

A Gazdagréti Szent Angyalok Templom alapkőletételére 1990-ben került sor, de az építkezés csak négy évvel később kezdődött. A templom jelenlegi formáját Koppányi Imre álmodta meg. Az építkezés 1994 óta folyamatosan zajlik a rendelkezésre álló anyagi erők adta ütemben. 
 Az altemplom, a bejárat fölötti mottó útmutatása szerint: „A világon szétszóródott magyarok végső nyughelye”, amely a tervek szerint júliustól fogadja az elhunytak hamvait.

A gazdagréti közösség 1989-ben alakult. „Ekkor miséztem először a közösségi házban”- emlékszik vissza a kezdetekre László Atya. A közösségi házat a gyülekezet hamar kinőtte, ettől kezdve a Mechatronikai Gimnázium és Szakközépiskola aulájában folyt az istentisztelet. Elmondása szerint a közösség lélekszáma jelenleg háromezer, annak ellenére, hogy tíz év alatt a lakótelep lakosságának hetven százaléka kicserélődött. A templomhoz szervesen kapcsolódó terem és Sportpálya ad otthont a közösségi élet eseményeinek – itt találkoznak egymással az ifjúság tagjai, itt ülik meg az esküvőt követően a lagzit, vagy a temetés után a halotti tort. Mindez László Atya közreműködésével valósul meg, aki vallja: „Életem legnagyobb ajándéka, hogy pap lehettem. A papság hozott ki belőlem mindent,  erőt és kitartást a templomépítéshez is, - még azokat a másodlagos tevékenységeket is, hogy pilóta vagyok és a papi focicsapat kapitánya.”

„A fővárosban évente 28 ezer temetés van, abból mi ötszázat szeretnénk elvállalni” - tette hozzá László Atya, rávilágítva arra a tényre, hogy többszáz éves befektetésről van szó, amely a közösség következő - templomépítő - nemzedékének anyagi gondjait hivatott megoldani.

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!
László Éva Lilla Vállalkozás

Mennyiért nyugodhatunk békében? - temetkezési körkép

A halál továbbra is jó üzlet, a végső búcsúnak felekezeti hovatartozástól függetlenül borsos ára van. A gyászolók igényeik – és pénztárcájuk – szerint a többszázezer forintos „olcsó” temetéstől a nem ritkán milliókra rúgó exkluzív búcsúztatásig, szolgáltatások tömkelegéből válogathatnak. A hvg.hu utánajárt, hány temetkezési szolgáltató közül választhatnak a hozzátartozók, és mennyiért. Sorozatunk első részében kivesézzük, hogyan alakulnak a budapesti temetőkben a sírhelyárak, és miért olyan népszerű hazánkban a szórásos temetés.