Nem jár az evásoknak családi adókedvezmény – adópéldák és fontos kivételek

Az egyik legjelentősebb jövő évi változás az adózásban a jövedelemkorláthoz nem kötött, már az első gyermek vállalását is támogató családi adókedvezmény. Eszerint egy és két eltartott után 62 500 forinttal, három eltartott esetén 206 250 forinttal lehet az összevont adóalapot csökkenteni. Közelebbről is szemügyre vettük a részleteket, s kiderült, hogy nem mindenki örülhet.

Egyes értelmezések szerint januártól egy és két gyermek után havi 10 ezer, három gyereknél gyermekenként 33 ezer forint támogatást kaphat a jogosult. Ám ez a megfogalmazás Angyal József, az Adózóna szakértője szerint megtévesztő. A családi adókedvezmény ugyanis adóalap-kedvezmény, amit csak a közérthetőség kedvéért számítanak adókedvezményre úgy, hogy kiszámítják belőle a 16 százalék adót. Ez a gyakorlatban 62 500 x 0,16 = 10 ezer forint. (1 és 2 gyereknél /fő), háromgyerekesnél 206 250x0,16 = 33 ezer forint/ gyerek/fő.

Fontos különbség, hogy az adóalap-kedvezmény az adójóváírással szemben nem az adót, hanem az adóalapot, méghozzá az összevont adóalapot csökkenti, ez utóbbi miatt nem vonatkozik a családi kedvezmény az osztalékra, az ekhós és az evás jövedelemre sem. Ezek ugyanis a külön adózó jövedelmek, amelyekre januártól nem vonatkozik a szabály. Az evás vagy az ekhós is kaphat családi kedvezményt, ha vállalkozása mellett ingatlan-bérbeadásból is van jövedelme, mivel az 2011-től már az összevont adóalap része.

Szülők, gyermekek, adóalanyok. Számítás kérdése Fotó: hvg.hu

A családi adóalap-kedvezmény egy dologban azonban hasonlít az adójóváírásra, mégpedig abban, hogy senkinek sem jár automatikusan. Már tavaly is problémát okozott az az általános hit, hogy mindenki automatikusan megkapja majd az emelt összegű adójóváírást – mondja Angyal József. Jövőre, figyelmeztet a szakértő, ugyanez ismétlődhet meg a családi adókedvezmény félremagyarázása miatt. Jobb, ha tisztázzuk: ha bárki igénybe szeretné venni a családi kedvezményt, nyilatkoznia kell, és azt is meg kell jelölnie, hogy mekkora összeg után. A nyilatkozat helyes kitöltéséhez nem árt, ha tudja, hogy ez adóalap-kedvezmény, nem a jövedelemre, hanem a szuperbruttósított összegre vonatkozik, amivel az adójóváírás számítása előtt kell számolni. Egy gyerek után az adóalap-kedvezmény 62 500, három vagy több gyerek esetén 206 250 forint gyerekenként.

Így, ha valaki havi 200 ezer forint jövedelmet kap, akkor az adóalapja 200x1,27 = 254 ezer forint. Ez a maximális családi adóalap-kedvezménye, amit érvényesíthet. Egy háromgyerekes családnál, ahol egy gyerek már főiskolás, 2x206 250 = 412 500 adóalap-kedvezmény járna. Ha a kedvezményből (412 500) kivonjuk az adóalapot (254 000), akkor 158 500 forint kedvezmény marad, vagyis a kedvezmény több, mint az adóalap, így ezt nem veheti igénybe a kereső. Ezért jó, ha a házastárssal vagy élettárssal megosztja a kedvezményt, vagyis ezt a 158 500 forintot a házastárs veszi igénybe. Erre ugyanis a törvény januártól lehetőséget ad.

Célszerű arra is figyelni, hogy aki a családi adóalap-kedvezmény maximális keretét kihasználja – vagyis az adóalapját a fenti példa szerint lenullázza –, már nem számolhat az adójóváírással. Ahhoz, hogy az adójóváírás havi maximális összegét igénybe vehessük, 60 000x1,27 = 76 200 forint "szabad" adóalapra van szükség – mutat rá a szakértő. Ha a házastárs, élettárs jövedelme megengedi, akkor a fenti számítást korrigálva: a 200 ezer forint adóalapjából (254 000 forint) kell kivonnunk az úgynevezett "szabad" adóalapot (76 200Ft) és így megkapjuk, hogy 177 800 forint adólap után lenne célszerű igénybe venni a gyerekkedvezményt ahhoz, hogy a 12 100 forintos adójóváírást megkaphassuk. A házastársnak pedig, a fentiek szerint, a megmaradt kedvezmény (158 500 forint) és a szabad adóalap (76 200 forint) összegének megfelelő 234 700 forint adóalap után érdemes családi kedvezményt igényelnie.

Könnyebb a helyzet, ha a házastárs egyéni vállalkozó, mert ő nem jogosult adójóváírásra, tehát több családi kedvezményt tud igénybe venni. Ehhez persze szükséges annak a helytelen gyakorlatnak a felszámolása, hogy az egyéni vállalkozó a minimálbér után fizet járulékot, de nem vesz fel vállalkozói kivétet – hangsúlyozta Angyal József.

Csökkenti viszont a családi adókedvezmény összegét, ha a várandósági igazolás alapján valaki évközben több gyerekkedvezményre lesz jogosult vagy a középiskolás gyermek érettségi után munkába áll. A rossz év eleji "megosztási" döntésnek olyan következménye is lehet, hogy valaki januártól – a családi kedvezmény mellett – nyilatkozatban kéri az adójóváírás figyelmbe vételét. Szeptemberig ugyanis a családi kedvezmény miatt nem lehet figyelembe venni az adójóváírást, mert a gyerekkedvezmény kimeríti az adóalapot.

A munkavállalónak kiadott bérlistán fel kell tüntetni a törvény szerint járó családi kedvezményt, a nyilatkozat szerint figyelembe vehető adóalap-kedvezményt, illetve a ténylegesen elszámolt családi kedvezményt is. Ugyanígy az adójóváírásnál a törvény szerint figyelembe vehető összeg mellett fel kell tüntetni a ténylegesen figyelembe vett összeget is.