szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A pénzügyi célok elérése miatt növekvő személyes nyomás nehezedik az itthoni és a régióban jelen lévő cégek vezetőire és menedzsmentjére. Ez komoly kísértést jelent az etikátlanul szerzett üzleti eredményesség felé – derül ki az Ernst & Young regionális visszaélési felméréséből. A helyzetet súlyosbítja a vállalatok nem megfelelően kialakított és rosszul működő kontroll környezete, amely nem elég hatékony ahhoz, hogy a hibákat és visszaéléseket megakadályozza és feltárja.

"Az üzleti élet szereplőire komoly személyes nyomás is nehezedik, hogy egy továbbra is nehéz gazdasági környezetben növeljék a profitot és a bevételeket. Ennek hatására a régió nagyvállalatainál egyre jobban terjed az etikátlan üzleti magatartás, ami könnyen torkolhat belső visszaélésekbe, vesztegetésbe és korrupcióba. Ráadásul az ezeket kiszűrő compliance programok sem megfelelőek a térség cégeinek többségénél” – mondta Biró Ferenc, az Ernst & Young visszaélés-kockázatkezelési üzletág partnere.

A megkérdezett vezetők csupán 15 százaléka számít az üzleti környezet javulására az elkövetkező 12 hónapban, ez az arány alacsonyabb akár a nyugat-európai (22 százalék), akár a kelet-európai (27 százalék) átlagnál. Talán éppen ezért a vállalatvezetők 62 százalék azt mondja, hogy növekvő nyomást érez a menedzsmenten a pénzügyi célok teljesítése érdekében. A hazai válaszadók hangulatát jól mutatja, hogy több mint kétharmaduk (69 százalék) tart valamilyen keresetmegvonástól, 42 százalékuk gondolja úgy, hogy következő évi bérük növekedése nem éri el majd az infláció mértékét, 26 százalék tart a bónuszok eltörlésétől és 24 százalékuk a bérek befagyasztásától.

A megkérdezett válaszadók 70 százaléka tartja a visszaélést és korrupciót az üzleti élet szerves részének. Ez az arány a régióban is magas, 74 százalék, mely jól mutatja, hogy továbbra is nagy a szakadék Kelet- és Nyugat-Európa (39 százalék) között. A magyar válaszadók tudatosságát mutatja, hogy sokan jól érzik, mi fér bele az etikus viselkedés fogalmába. 18 százalék gondolja úgy, hogy az ajándékozás és egyéb szolgáltatások felajánlása belefér az etikus működésbe egy üzlet elnyerése érdekében. Csupán 5 százalék vélekedik ugyanígy készpénz felajánlásáról.

Ennek a tudatosságnak része, hogy a megkérdezettek magasabb arányban ismerik el egy korrupció-ellenes szabályzat relevanciáját és jogosultságát (53 százalék) Magyarországon, mint Kelet- (46 százalék), vagy Nyugat-Európában (42 százalék).

A válaszadók saját vállalatuknál működő korrupció-ellenes szabályzatukról nyilatkozva már nem ennyire pozitívak. Csupán 40 százalékuk gondolja úgy, hogy a céges szabályozás nem gátja versenyképességüknek, és csak 30 százalék tartja hatékonynak azt az üzleti gyakorlat fényében. 11 százalékban nem tartják működőképesnek (KE 25, NYE 12 százalék) és ötödük érzi úgy, hogy a helyi igényeknek megfelelően van kialakítva (KE 12, NYE12 százalék).

Hazánkban a válaszadók nagyon alacsony arányban (6 százalék) állítják, hogy vállalatuknál gyakorlat a pénzügyi eredmények kozmetikázása (KE 20, NYE 13 százalék), és csupán 19 százalékuk gondolja úgy, hogy az országban gyakran a valósnál jobb pénzügyi eredményeket mutatna ki (KE 41, NYE 31 százalék).

A pozitív eredmények ellen szól, hogy a korrupció-elleni szabályzatok csupán 27 százalékának része az átlátható beszámolási eljárás, míg Kelet-Európában ez 50 százalékban, Nyugat-Európában 54 százalékban van jelen. E mellett általánosságban is elmondható, hogy a hazai szabályzatokban jelentősen alacsonyabb arányban szerepelnek az egyes, visszaélésre és korrupcióra alkalmas területek, mint a régió egyéb országainál, és eredményességük messze elmarad a nyugat-európai átlagtól.

„A felmérésből egyértelműen kitűnik, hogy a cégek többségénél nem megfelelően működnek a kockázatmenedzsmenti rendszerek. Ennek következtében nem lehet megállapítani azt sem, hogy mikor és hogyan kozmetikázták a pénzügyi eredményeket. A cégek jelentősen csökkenthetik a veszélyt hat fontos lépés betartásával: a probléma felismerésével; a kockázatok és előnyök rendszeres kommunikálásával; az erőforrások fókuszálásával; a megfelelő kérdések feltételével és talán ami a legfontosabb, kielégítő válaszok megkövetelésével” - mondta Biró Ferenc.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!