Az új földtörvény megalkotásakor nemigen vette számításba senki a szőlőtermesztés sajátosságait, aminek az az eredménye, hogy van olyan passzus, amivel az egyetlen állami szőlész-borász cég elérheti, hogy az ölébe hulljon az ország egyik legszebb, magánkézben lévő szőlőbirtoka. Tokaj-Hegyalján a nagy nemzeti felemelkedési program mellett a borászok egy témán tanakodnak igazán: mi lesz a Hétszőlő birtokkal?

„Hétszőlő problémája a magyar állam és a földhasználati jogviszony kérdéséről szól. Arról, hogy ki mit írt alá, és azt miként teljesíti. Jelenleg az biztos csak, hogy a terület tulajdonjoga az államé, de hogy a felek most hogy állnak egymással, arról semmiféle információm nincs” – mondja Prácser Miklós, Tokaj-Hegyalja Hegyközségi Tanácsának (HT) elnöke, akinek hivatalból mindenről, ami a borvidéken történik, tudnia kell.

Ha tud is, nem árulja el, mennyit tud valójában arról a borvidéken közbeszéd tárgyaként forgó lehetőségről, miszerint az állam elveheti az egyik legszebb, legújabb nagybirtokot a magántulajdonosától arra hivatkozva, hogy a földterületnek, amelyen gazdálkodik a birtok, a tulajdonjoga az övé.

Hétszőlő

A Tokaj-Hétszőlő birtok, melyet a Bor és Piac szakmai szavazásán 2012-ben az év legszebb magyar szőlőbirtokának választották, egy alapjairól újjáépített szőlőbirtok a Tokaj-hegy déli oldalán. Az 1991-ben francia tőkebevonással alapított birtok összefüggő, több mint 55 hektáros gazdálkodási terület, melyet lényegében parlagon heverő földterületből alakítottak ki. Valójában visszaépítették a hegyoldalt, visszahordták rá a löszös termőtalajt, és arra végezték el a szőlőtelepítést. Mivel földrajzi fekvése a legjobb Tokaj-hegyaljai adottságokkal vetekszik, megérte a ma 6 millió forinttal számolt, hektáronkénti általános telepítési költség négy-ötszörösét is bevállalni. (Ehhez hasonló munkára egy helyen, a némileg kisebb területű Korona Birtok Szarvas dűlő rekonstrukciójánál került sor már 2005-ben, amit viszont az állam finanszírozott.) Az új telepítésű szőlőültetvények a hegy déli oldalán találhatók, ahol a löszös talaj eróziójának megakadályozása érdekében 25-50 méterenként felszíni vízlefolyást, illetve füvesített, ún. elleneséses teraszokat alakítottak ki.

©

Tokaj-Hétszőlő két első osztályú dűlőből (Hétszőlő – 16 hektár, és Nagyszőlő – 15 hektár), valamint a Lencsés és Kis-Garai dűlőkből álló birtok, ahol ökológiai gazdálkodás zajlik. Nem használnak műtrágyát és gyomirtó szereket, helyettük a biológiai növényvédelemre és a hagyományos növényvédő szerek (mint a réz és a kén) fokozott alkalmazására tértek át, ezzel is nyomatékosítva a biodiverzitás fenntartását.

Kastély és furmint

Az ültetvény nyitott, így a tanösvényen bárki végigmehet, és így ismerkedhet meg az oda telepített szőlőfajtákkal. A birtokhoz tartozik a tokaji belvárosban lévő, több mint 500 éves Rákóczi pince, de van a vállalkozásnak borterasza is. A Hétszőlő birtok ügyeit a Rákóczi-Dessewffy Kastélyból kialakított irodaházból intézik, az 1700-as évek elején épült kastélyt lerobbant állapotban vette át a tulajdonos a várostól, mely korábban évtizedekig a tokaji óvónőképző szakközépiskola kollégiumaként működtette.

A birtok korábban elsősorban aszúi (de máslásai, fordításai és szamorodnijai) révén vált ismertté, de az utóbbi években híressé tette száraz furmintjait is. Kovács Tibor a birtokot annak születése óta vezeti.

99 év használat joga

Az állam (illetve annak helyi megjelenési formája, az állami tulajdonú Tokaj Kereskedőház) és a Tokaj-Hétszőlő birtok közti jelenlegi helyzet egyik kiinduló pontja az, hogy a magántulajdonban levő birtoknak az alapításától számítva 99 évre megváltott használati joga van azokra a földterületekre, amelyeket most is használ, de a föld az állam tulajdona. A másik pedig, hogy ezt a használati jogot az új földtörvény nem is olyan régen nagy valószínűséggel semmissé tette.

A használati jogról született szerződést a birtok első tulajdonosa még 1991-ben kötötte az állammal. A kontraktust a francia befektető még a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombináttal kötötte meg, a szerződésben szereplő összeget azonban előre kifizette, apénz pedig az állami céghez került. (Az állami cég 1993-ban részvénytársasággá vált, ekkortól Tokaj Kereskedőház a cég neve, és a franciák által kifizetett pénz ekkor került be apportként az állami cégbe.)

Tokaj-Hétszőlő az egyetlen olyan birtok a borvidéken, amelynek nem tulajdoni vagy haszonbérleti jog van bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba, hanem „99 év használati joga”. A kifejezés állítólag azért került a gyakorlatilag földbérletet takaró szerződésbe, mert 1991-ben jogilag nem volt lehetőség mást a szerződésbe írni. Aztán, amikor lehetett volna, nem változtattak rajta, és egészen tavaly decemberig valójában az is feledésbe merült, hogy a rendszerváltás után kialakult struktúrában a „használati jog” nem a földbérleteknél használt tipikus formulává vált.

Ezért okozott nagy meglepetést a birtokon, hogy kiderült: a tavaly decemberben aparlament által elfogadott új földtörvény nemcsak a nyugat-magyarországi osztrák földszerzések ellen lép fel, hanem a tartós földhasználati jogot el nem ismerve, Tokaj-Hétszőlő birtokot is érintheti. A törvény a tartós földhasználati jogot törölni rendeli, és csak a haszonbérlet intézményét ismeri el. És bár a földtörvényhez kapcsolódóan több módosítás is megjelent azóta, a birtok jelenével és főként jövőjével kapcsolatosan a helyzet fikarcnyival sem lett jobb.

A február 25-től hatályos egyik módosítás ugyanis kimondja, hogy május 1-jével törlik a használati jogot. Az általános rendelkezések közt, a törvény 18. fejezetében lévő 108. § (1) ugyanis kimondja, hogy „A 2014. április 30-án fennálló, határozatlan időre vagy 2014. április 30-a után lejáró, határozott időtartamra nem közeli hozzátartozók között szerződéssel alapított haszonélvezeti jog továbbá használat joga 2014. május 1-jén a törvény erejénél fogva megszűnik”.

Az ügyvéd szerint nem törlik. A földhivatal szerint igen

A jogszabály kilátásba helyezett következményeiről, de leginkább a törlésről a Hétszőlő jelenlegi, szintén francia tulajdonosa (aki 5 éve vásárolta meg a cég részvényeinek 95 százalékát az addigi, szintén francia tulajdonosoktól) természetesen hallani sem akar. Ahogyan arról sem, hogy az állammal kötött szerződést felbontsák. A helyzet helyes jogi értelmezése érdekében ezért a tulajdonos megbízott egy ügyvédi irodát, és hivatalosan kikérte a helyileg illetékes szerencsi földhivatal álláspontját is.

Az ügyvédi iroda a helyzet felmérése után nem sokkal azt közölte: a törvényhez fűzött kiegészítés ellenére úgy látják, a használat jogának törlése Hétszőlőre nem vonatkozik. Hozzátették: a földtörvényből azt olvassák ki, hogy a törvényalkotó a klasszikus mezőgazdasági földművelésre (kukorica, búza, napraforgó stb.) írta meg a jogszabályt, és a szántóterületekhez mérve egyébként is kisméretű szőlőültetvényekről valahogy megfeledkezett, így vannak passzusok, amiket bármilyen általánosságban véve sem volna logikus a szőlőültetvényekre is alkalmazni. (A törvény például 20 évben korlátozza a földbérlés időtartamát, amit telepítendő szőlőterület esetében értelmezni se lehet, hiszen egy-egy telepítés 20-25 év után „áll be”, és 40-45 éves korban jut el a csúcsra, amit szakszerű kezeléssel további évtizedekkel el lehet nyújtani.)

Kovács Tibor
©

A kialakult helyzetet azonban máshogy ítélte meg a szerencsi földhivatal, mely a határidőre megküldött válaszában azt közölte a birtok vezetőjével, hogy a törvény értelmében a földhasználati jogot május elseje után – amint a törvény végrehajtásához szükséges alacsonyabb szintű rendelkezések megjelennek – törölni fogják. Szerencs egyelőre azonban semmilyen végrehajtási rendeletet nem kapott, ahogyan az ügyben semmiféle tanácsot, útmutatást sem „fentről”, így egyelőre ők is csak várnak.

„A legrosszabb most az, hogy semmiféle információ nincs május óta az ügyben. Mivel a törvény betűje szerint októberben megszűnik a birtok földhasználati joga, ebben a kérdésben beszélni, tárgyalni, egyeztetni kellene, de nem történik semmi – mondta Kovács Tibor birtokigazgató. Francia főnöke is csak a földhivatali állásfoglalás kézhezvételét követően jelezte, hogy ha az ingatlan-nyilvántartásban törlik a használati jogaikat, európai uniós bíróságra viszi az ügyet. Ez utóbbi teljesen érthető: az ország egyik legjobb szőlőbirtokáról van szó, mely egyes becslések szerint több mint 10 millió eurót, vagyis 3 milliárd forintnál is többet ér – de csak ha a föld tulajdonjogi kérdése rendeződik. Ha nem rendeződik, akkor viszont szembe kerül egymással a föld tulajdonjogának kérdése és a földre épített birtok joga – utóbbihoz kapcsolódva a feldolgozó, a palackozó, és a birtokhoz tartozó pince mellett minden más épület, amit a birtok viszont tulajdonol.

Az állami cég szívesen átvenné a birtokot

A pillanatnyi patthelyzetben egyetlen, de annál meglepőbb esemény történt: a földhivatali levél kézhezvételét követően, májusban, bejelentkezett a birtokra a Tokaj Kereskedőház (TK) jogásza. Burkolatlanul azt tudakolta, mi a Tokaj-Hétszőlő birtok tulajdonosának szándéka, mivel a TK úgy értelmezi a földtörvényt, hogy a földterületre vonatkozó szerződésüket törölni fogják, és így a föld tulajdonjoga minden bizonnyal a TK-ra száll vissza. A Hétszőlő megrökönyödött birtokigazgatója, Kovács elmondta, amit a francia főnökétől erre vonatkozóan utasításba kapott: a tulajdonos folytatni kívánja az eddig megkezdett munkákat, pláne, hogy úgy látják, a használati jog kérdését az ő esetükben nem mondja semmisnek a törvény. Így a 2090-ig kifizetett használati jogukkal élni kívánnak, a földet pedig tovább használnák.

„Présben vannak” – mondta egy, hasonlóan több tízhektáros szőlőterületen gazdálkodó birtokvezető, aki szintén úgy véli, hogy amikor a földtörvényt írták, majd módosították, rájuk senki nem gondolt. „Most meg úgy látszik, október végéig van joguk a földet használni, vagyis a szüret talán véget se ér, de azt senki nem tudja, hogy aztán mi lesz” – magyarázta.

Két út van

Ebből a helyzetből két út vezet – valahová. Az egyik az, hogy a felek megegyeznek. Például abban, hogy a még több mint 75 évre kifizetett használati jog hogyan, milyen árfolyamon váltható be/át bérleti jogra. Ez esetben vélhetőleg előbb-utóbb kompromisszumra jutnak a felek egymással. A földtörvény itt is besegíthet ugyan az államnak, illetve a TK-nak, mivel 20 évben maximálják a földbérlet idejét, de mégiscsak el lehet jutni ez esetben a mindkét fél számára elfogadható eredményhez.

A másik variáció viszont az, hogy a föld tulajdonosa (az állam, illetve rajta keresztül a TK) arra készül, hogy rátegye a kezét egy komplett, „világbajnok” minőségű ültetvényre. Ez esetben a mára kialakult helyzetet (melynek létrejöttében ő maga segédkezett) nem lesz szándékában tárgyalásos úton rendezni.

©

Hogy ez utóbbi mennyire reális forgatókönyv? Beszéltünk egy, a TK belső ügyeire több mint egy évtizedig közelről, magas pozícióból rálátó forrással, aki szerint reális elképzelés, hogy az állam a kereskedőházon keresztül késznek mutatkozzon a birtok átvételére – akkor is, ha erre a jelenlegi birtoktulajdonos nem mutat hajlandóságot. Nem gondolja úgy, hogy a földtörvényt szándékosan a Hétszőlő-kérdésre szabták volna, de azt már igen, hogy ha már ilyen sajátosan alakult a helyzet, akkor az erőt fitogtató TK a legtöbbet akarja majd kihozni a helyzetből.

A nemzeti program része?

A birtok – melynek tehát a földje állami tulajdonban van, de minden, ami rajta van, az nem – e vízió szerint besimítható az állam által meghirdetett Tokaji Nemzeti Programban a földalap rendezésének kérdéskörébe. Oda, hogy az állami részvételt meg kell erősíteni, és újra kell rajzolni Tokaj-Hegyalját, helyzetbe hozva olyan új gazdákat is, akik a minőséget választják (a mennyiség helyett), és akik a Tokaji felemelkedésén dolgoznak.

Egyelőre hipotetikus elképzelés, de mindez úgy illeszthető a Hétszőlő birtok állami megszerzésének gondolatmenetébe, hogy az 55 hektáros birtokot különösebb ráfordítások nélkül is 3-4 kisebb birtokra szét lehet bontani. Elég, ha a négy dűlőt, ami a Hétszőlő birtokot jelenti, önállóvá teszik.

Ezt el lehet érni úgy, hogy a föld tulajdonjogára hivatkozva a TK vételi ajánlatot tesz a „felépítményre”. Mivel a szőlőtőkék, de a feldolgozó, a pincék és az irodának használt kastély is okafogyott értékké válik, ha a birtok alól kihúzzák a földet, az benne van a pakliban, hogy a piaci ártól lényegesen alacsonyabbat ajánlanak meg. E logika mentén: a francia tulajdonos úgysem tud tenni semmit a magyar állam ellen, mert legfeljebb a bíróságra mehet, addig viszont a föld tulajdonosa megtilthatja számára a föld, a birtok használatát. Ha pedig meg lehet venni a birtokot, akkor azonnal is, de aztán még évtizedekig a "csak üzemben tartással” is képesek lehetnek a dűlők kiemelkedő eredményre.

Tombor András nyomában

Többen is javasolták, hogy Hétszőlő ügyében forduljunk a Tokaj Kereskedőház TK felügyelőbizottságának vezetőjéhez. Ahhoz a Tombor Andráshoz, aki minden, a borvidéket generálisan érintő kérdésben nyilatkozik, és aki mindenhol felbukkan, ahol a tokaji borok jövőjéről beszélni lehet. Tombortól, mielőtt másfél éve Tokaj-Hegyalján felbukkant, nem sok minden állhatott távolabb, mint a Tokaji ügye. Mint azt „Ömlik majd a pénz Tokajba, de kő kövön nem marad?” címmel a múlt héten megírtuk, az fb-elnök az elmúlt bő évtizedben volt Orbán Viktor biztonságpolitikai szaktanácsadója, Csányi Sándor felkaroltja, és mint az az UD Zrt. lehallgatási botránya kapcsán kiderült: a Dávid Ibolya-féle MDF egyik sírásója is.

Ezzel együtt, szerettük volna megszólaltatni  - ez ügyben is - az fb-elnököt, pláne, miután a Tokaj Kereskedőház központjában, Tolcsván azt közölték lapunkkal, hogy minden ügyben csak ő nyilatkozhat. Ám, bár a központból azt is megsúgták, hogy Tombor ügyeit saját asszisztense intézi, őt is hiába kerestük meg, mert a titkárnő elmondta: a főnökével csak a TK sajtóközleményeit író ügynökségen keresztül lehet felvenni a kapcsolatot. A Goodwill Communications ügynökségnél viszont azt közölték, hogy a témák sokasága és komplexitása miatt csak a jövő héten tudnak válaszokkal szolgálni.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalára, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Ha a cikkre az ismerősei figyelmét is felhívná, akkor a "Megosztom"-ra is kattintson! A közösségi oldalon plusz tartalmakat is talál.