szerző:
Szabó Yvette

Rejtélyes közreműködőkre volt szükség ahhoz, hogy a jelenlegi állás szerint ír befektetők 150-200 milliárd forintos ingatlanfejlesztésre készülhessenek a repülőtér tőszomszédságában.

Új földbirtokos neve jelent meg a napokban néhány értékes vecsési szántó tulajdoni lapjának széljegyén. Pesti Ferenc helybéli lakosé, akinek egy vasúthoz közeli, hagyományos kockaház az otthona. A vecsési cím el is várható, hiszen termőföldhöz csak az juthat, aki legfeljebb 20 kilométeres körzetben lakik. A dokumentumból az ingatlan értéke természetesen nem derül ki, de ha egy hektár termőföld átlagos árából indulunk ki, a vételár százmillió forint körül lehetett. Ha viszont beleolvasunk egy készülő miniszteri rendelet tervezetébe, amelynek a nyilvános véleményezésére mindössze két napot adtak, akkor ennél is jóval nagyobb üzletre gyanakodhatunk.

Hamarosan nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánítják ugyanis azt a logisztikai és szállodaipari beruházást, amely Pesti Ferenc reménybeli birtokait is érinti. Remek földekről van szó, ha nem is aranykoronában mérve, ám a Liszt Ferenc repülőtér tőszomszédságában, a 4-es út mentén. A Nemzetgazdasági Minisztérium rendelettervezetéhez csatolt hatásvizsgálati lapból az is kiderül, hogy az ide tervezett fejlesztés értékét 150-200 milliárd forintra taksálják, hatására több száz új munkahely létesül. És ami még ennél is izgalmasabb: a beruházáshoz szükséges, helyrajzi számonként felsorolt termőföldek után már be is fizették az államnak a földvédelmi járulékot, valamint a vagyonátruházási illetéket, miközben a tulajdonosnak és a művelési ágnak a megváltoztatása még meg sem történt a földnyilvántartásban. Mindez pedig arra utal, hogy az állam és a titokzatos befektető közvetlen kapcsolatban áll, egyeztetnek egymással. Megkeresésünkre erről sem a gazdasági, sem a fejlesztési minisztérium nem akart beszélni.

Mert mit is jelent az említett járulék és illeték? Azt, hogy valakik szántóból ipari, logisztikai célokra hasznosítható ingatlanná minősíttették a területet. Ezért földvédelmi járulékot fizettek, méghozzá 336 millió forintot, illetve új tulajdonosai is lettek a területnek, amiért 346 millió forint vagyonátruházási illetéket perkáltak le. Márpedig ez az illeték alapesetben a vételár 4 (bizonyos esetekben 2) százaléka, vagyis az ingatlanok értéke 7 milliárd forint körül van. Ehhez már nem kispályás befektetők kellenek.

A HVG úgy tudja, a vecsési polgármester a minap arról tájékoztatta az önkormányzat közgyűlését, hogy „komoly” ír befektetők érkeztek a területre. Tábori Ferenc alpolgármester hivatalosan csak annyit mondott, hogy tényleg vannak értékes vecsési földek Budapest és a repülőtér szomszédságában, és a válság pangása után valóban megmozdult az ingatlanpiac. A tulajdoni lapokon azonban már az írek is nyomot hagytak. A rendeletben is felsorolt ingatlanokon nemcsak Pesti Ferenc neve szerepel széljegyben, hanem az ír tulajdonban lévő Prancad Hungary Kft. jelzálogbejegyzési kérelme is, amelyet idén áprilisban nyújtott be. A 2015 augusztusában alapított cég a Prancad Limited ír vállalkozáson keresztül két ír üzletember, Michael McGuinness és Frank Mulrennan birtokában van. Előbbinek már a kétezres évek elejétől vannak magyarországi érdekeltségei, bár azok nem tűnnek működő vállalkozásnak. Mindenesetre az egyiknek köze lehetett a repülőtérhez, erre utal elektronikus címe. McGuinness érdemben nem válaszolt megkeresésünkre, későbbre ígért tájékoztatást.

Kattintson a nagyobb képért!
©

Nagyon is készültek az akcióra az ingatlanfejlesztők – tűnik ki a nyilvános adatokból. Egy olyan területre csaptak le, amely a helybéliek szerint már vagy két évtizede – üzleti értelemben – parlagon áll, hiába fekszik légiforgalmi szempontból az ország egyik legjobb pontján. A több mint kéttucatnyi helyrajzi számon lévő ingatlanegyüttesnek ugyanis száznál is több tulajdonosa van, amiért elsősorban az egykori téeszek tulajdonosi szerkezetét és a kárpótlást lehet kárhoztatni. Hiába próbálkozott már több külföldi, köztük osztrák vagy belga vállalkozás, hogy összekovácsoljon egy fejleszthető ingatlant, valamelyik tulajdonostárs vagy éppen az elhúzódó ügyintézés megakasztotta. Így ment tönkre 2013-ban az osztrák kézben lévő Shopping City Ferihegy Kft., amelynek tartozott az ugyancsak felszámolás alá került Malév, viszont ő maga is elmaradt az adóbefizetéssel. Amikor kalapács alá került a cég vagyona, mintegy 100-120 hektárnyi vecsési szántóföldet bocsátottak áruba. Jelenleg már csak magánember, méghozzá helyben lakó földműves lehet termőföld-tulajdonos. Így kerülhetett a képbe Pesti Ferenc. A háttérben viszont konkrét befektetők mozgathatták a szálakat. Ők lehettek az írek, akik a jelek szerint kiváló kormányzati kapcsolatokat ápolnak.

Az árverésen még 49 millió forintért hirdették meg az ingatlanegyüttest, most viszont a megfizetett illeték alapján, mint láttuk, már hétmilliárdos vagyonról van szó. A termőföld adásvételét az agrárkamara által működtetett helyi földbizottságoknak is jóvá kell hagyniuk. A nyilvános adatokból látszik, hogy az érintett helyrajzi számon lévő ingatlanok mellett más földek is szerepeltek a Pest megyei földbizottság januári ülésén, de kérdésünkre nem árultak el részleteket. Így egyelőre nem tudni, hogy a felszámolásban még jóval kisebb értékből miként jött össze a többmilliárdos adásvétel. Az mindenesetre tény, hogy azokon a vecsési területeken a logisztikai ingatlan jóval értékesebb, mint a szántóföld, és valószínűleg jövedelmezőbb is.

Erre utalnak a Ferihegy környékén működő konkurens ingatlanfejlesztők, akik név nélkül annyit mondtak el, hogy a repülőtér tövében a többieknél is magasabb bérleti díjat kérhetnek majd el a tulajdonosok, illetve üzemeltetők. A versenytársak éppen ezért nem is fújnak az új betelepülőre, sőt már alig várják, hogy felépítse az ígért szállodát. A környéken ugyanis – ellentétben a világ más nagyvárosi reptereivel – mutatóban van csak néhány lepukkant szálloda. Többen is azt mondták, már vesztettek üzletet amiatt, hogy az ügyfél nem volt hajlandó beautózni városi hotelbe, inkább úgy döntött, Budapest helyett másutt fektet be. Mások ugyanakkor a veszélyekre is figyelmeztettek, mondván, a Liszt Ferenc repülőteret üzemeltető Budapest Airportnak is voltak nagyobb léptékű fejlesztési ötletei, de nem talált hozzá finanszírozót (a most induló, 50 milliárdos beruházásáról lásd Jost Lammers vezérigazgatóval készült interjúnkat). Intő jelként a debreceni légikikötőt emlegették, amelyet önkormányzati és kormányzati hátszéllel próbálnak fejleszteni, de egyelőre csak veszteséget termel.

A logisztikai szakemberek szerint Budapest még messze elmarad a lehetőségeitől. A kormány most ezen szeretne változtatni, és nem csak a vecsési ingatlanfejlesztés kiemeltté nyilvánításával, ami gyorsabb és akadálytalanabb ügyintézést tesz lehetővé. A kabinet februárban ismét leporolta a repülőtér közvetlen vasúti összeköttetésének évek óta fel-felbukkanó ötletét. Úgy határozott, hogy 96 milliárd forint uniós támogatásból és 46 milliárd forint hazai forrásból a repülőtér közelébe, illetve részben a reptér alá kanyarítják a Budapest–Monor közötti kétvágányos vasúti pályát. Közlekedési szakemberek szerint ez nem több méregdrága presztízsberuházásnál, de mit lehet tenni, ha az unió ad rá pénzt. A tervezést, csaknem 1,5 milliárd forintért, a Főmterv és két partnere nyerte el. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztőtől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a konzorcium már vizsgálja a lehetséges nyomvonalat, illetve azt, hogy a kötött pályán belül milyen közlekedési mód lenne a legmegfelelőbb. A  tervezett vasúti pálya hossza 20-22 kilométer. A tanulmány szeptemberre készül el, jövőre kezdődhet a kivitelezés, és a ferihegyi vasút 2020-tól működne. A nyomvonal részben azokon a területeken haladna át, amelyeken az írek építkeznének.

2020-ra sikerülhet összehozni a közvetlen vasúti járatot Ferihegyre

A megvalósíthatósági tanulmány és az engedélyes tervek 2017-re születnének meg, és 2018-ban kezdődhetne el a beruházás, ami 2020-ra fejeződhetne be. A ferihegyi gyorsvasút megépítése egyébként körülbelül egy-másfél évtizede szerepel a tervek között.