szerző:
HVG

Tudja, ki a „bútoros szenátor” Verestóy, hallott már a „láthatatlan médiás” Teszáriról, az „ingatlanos” Muduráról vagy éppen a „bajnokcsináló” Pászkányról? Most megismerheti őket.

Jó politikai kapcsolatok nélkül a szomszédban sem terem gyorsan a gazdasági siker. A bukaresti, a pozsonyi, vagy akár a kijevi parlament környéke a határon túli magyar milliárdosok legbiztosabb lelőhelye. A HVG hetilap négy szomszédos országban térképezte fel, hogy kiből lesz a magyar milliárdos, mi kell az induláshoz, és mi kell a csúcson maradáshoz. Négyrészes sorozatunk első állomása Erdély. 

Romániában évről évre megjelennek a leggazdagabbakról szóló listák, így az erdélyi magyarok tehetősebbjeiről is meg lehet valamit tudni. De ezek az összesítések sem egzaktak, ugyanúgy különféle becsléseken alapulnak, mint a hasonló listák szerte a világban. Pontos képet tehát nem lehet kapni ezek alapján, de nagyságrendileg azért be lehet lőni, kik tartoznak a milliárdosok közé. A romániai magyar milliárdosok listájáról annyi látható, hogy az elmúlt tíz évben nem sokat változott, az élen szinte ugyanazok vannak, csak a hátsó helyekre sikerült felkapaszkodnia újaknak. Az is különlegességnek számít, hogy az egyik leggazdagabb erdélyi magyar egy sokat próbált politikus, aki a decemberi választásokon újra szenátori tisztséget szerzett.

Verestóy Attila
©

Verestóy Attila

Verestóy 1990 óta ül a román szenátusban, vegyészmérnöki végzettséggel. Vagyona alapján éppen hogy kívül esik a leggazdagabb romániai 100-on. Az egyik legutóbbi listán a 109. helyet foglalta el, 50 millió eurósra becsült vagyonnal. Korábban gyakran vádolták azzal, hogy részese volt az erdélyi magyar faipari maffiának, amely a kilencvenes években szinte letarolta az erdőket, jó pénzt keresve a faanyagon, ám Verestóy ezt a vádat mindig cáfolta. De egy 1990-es évek végi minisztériumi jelentés szerint legalábbis sógorának cégei részesei voltak a faüzleteknek. Székelyudvarhelyen van egy bútorgyár, amelyben Verestóynak is jelentős részesedése van. Sok cégbe befektetett az évek folyamán, a szeszgyártástól a médiáig, szállításig, van fémmegmunkáló cége is Székelyudvarhelyen (csak ez utóbbi tavaly több mint 16 millió eurós forgalmat bonyolított); jelenleg 13 cégben tulajdonos. De sokat keresett a tőzsdén is, van brókercége, és számos tőzsdei vállalatban részesedése. Egyes információk szerint korábban a magyar tőzsdén is aktív volt, s a parkettről ismerte azokat a fiatal brókereket, akikkel a Krónika című lapot gründolták Kolozsvárott. Persze fideszes hátszéllel, ami csak azért érdekes, mert Verestóy köztudottan a román, illetve magyar szocialistákhoz áll közel.

Az erdélyi szenátornak vannak ma is magyarországi cégei, de vagyonát nem ezekből szerezte, bár a Sajó-Hor Kft. tavaly mintegy 27 millió forintos eredményt ért el. Verestóy egy ideig fő tulajdonosa volt az erdélyi Hungastro nevű étkezési jegyekkel foglalkozó cégnek, majd részesedését több millió euróért adta el. Hasonlóan nagyot kaszált akkor is, amikor a Rompetrol nevű cégben lévő részétől szabadult meg. Mivel szenátorként vagyonbevallásra kötelezett, tudni lehet, hogy a tőzsdei cégek mellett vagyonát különböző számlákon tartja szerte Európában, Magyarországon, Cipruson, Monacóban, Ausztriában és Svájcban, ez utóbbiban több mint kétmillió, a nagyhercegségben közel ugyanennyi, Ausztriában pedig több mint egymillió eurót tart. 

Teszári Zoltán
©

A leggazdagabb erdélyi magyar: Teszári Zoltán

Vagyona csaknem tízszerese a szenátorénak, mintegy félmilliárd euró, ha hinni lehet a becsléseknek. A láthatatlan milliárdosnak is becézett nagyváradi vállalkozó a telekommunikációban arat, többségi tulajdonosa a Romániában kábeltévéfronton éllovas RCS&RDS cégnek. De a vállalkozót Magyarországon is mindenki ismerheti, hiszen cége a tulajdonosa az egyre több helyen fogható és rohamosan terjeszkedő Digi Tv-nek. Teszári egykor fagylaltárusítással kezdte, előtte cselgáncsozó volt, válogatottságig és dobogóig vitte egy Európa bajnokságon román színekben. Ezután fordult a kábeltelevízió, majd az internet és a mobil adatszolgáltatás felé, s Magyarország mellett Spanyolországban és Olaszországban is tevékenykedik, főleg a nagy számban ott dolgozó román munkavállalókra számítva. A cégében egy kis része van Kiss Sándornak, az RMDSZ volt Bihar megyei erős emberének is, aki az indulásnál is segítette Teszárit, ám ez nem biztos, hogy jó ómen azok után, hogy Kisst is megtalálta a romániai korrupcióellenes hadjárat. A cégcsoport jelenleg több mint 12 ezer embert foglalkoztat.

Teszári cége alapvetően olcsóságával hódít, amikor már megszerzett egy piacot, akkor kezd fokozatosan a minőség felé fordulni. Sokan megpróbálták már Romániában „betörni”, multicégek is, ám nem bírtak vele. Egyes hírek szerint egy évtizede a Deutsche Telekom 1 milliárd dollárt ajánlott részesedéséért a cégben, ám a vállalkozó nem állt kötélnek. Teszáriról magáról szinte semmit nem tudni, Nagyvárad szélén él a családjával, fotózni sem magát, sem őket nem engedi, egyszer, amikor ez majdnem sikerült egy bulvárlap fotósának, rendőrt hívott ellene segítségül. Az utolsó hivatalos képe 2002-ből való, amikor részt vett a Capital című lap gáláján. Egyes bihari források korábban azt írták, hogy szereti a Ferrarit, és van is egy ilyen kocsija, ám az utóbbi években ilyen hírek sem szerepeltek róla a sajtóban.

Mudura Sándor

Főleg apai öröksége révén szerepel a romániai listákon. A Medgyessy Péter barátjaként elhíresült (két és fél éve elhunyt) idősebb Mudura a nyolcvanas években települt Romániából Németországba, ahol állítólag hordárként kezdte. Egyes hírek szerint a vagyon megalapozásához securitatés kapcsolatok vezettek, de ezek nem bizonyítottak. Mudura mindenesetre elég gyorsan üzleti pályára lépett, Németországból kezdett üzletelni magyar cégekkel és terményekkel, ekkor ismerte meg Medgyessyt is. Hamarosan Kinder-királynak becézték, ugyanis ő volt a forgalmazója Magyarországon és Romániában a Kinder csokoládénak, majd ezen felbuzdulva az olasz Ferrero cég termékeinek.

Mudura Sándor
©

 Magyarországi kapcsolatainak később is hasznát vette, hiszen amikor felépítette a Lotus Plazát Nagyváradon, akkor az Eximbank nyújtott számára többmilliárdos hitelt. S a cégben a magyar befektető nem volt más, mint a K&H pénzmosási ügyében elhíresült Britton Kft. amerikai offshore tulajdonosának másik itthoni cége. Az ügy kulcsszereplője, Kulcsár Attila pedig benne ült a nagyváradi plázát építő cég felügyelőbizottságában. Az RMDSZ Bihar megyei erős embere, Kiss Sándor ebben az esetben is színre lép, ugyanis üzleti kapcsolatban volt Mudurával, sőt az ellene folyó bűnvádi eljárásban Mudurát is meggyanúsították pénzmosással. Ifjabb Mudura sokáig a család magyarországi ügyeit vitte, most egy újabb plázát készül építeni Nagyváradon.

Pászkány Árpád
©

Pászkány Árpád 

Róla azt tartják, sikerült neki az a bravúr, hogy egy focicsapat fenntartásával nem bukott pénzt. A jelenleg mintegy milliárdos ugyanis 2001-ben vette meg Kolozsvár harmadosztályban játszó csapatát, a CFR-t, és sikerült belőle nemcsak román bajnokot, de a Bajnokok Ligájába is bejutott együttest faragnia. Elmondása szerint mintegy 100 millió eurót költött a csapatra, új pálya és székház épült, külföldi játékosokat vettek. A pénz vissza is jött neki, közel 40 millió eurót keresett játékosok eladásából, majdnem 50 millió folyt be a nemzetközi kupaszereplésekből, de kapott pénzt a román tévéközvetítésekért is, és a jegybevétel sem volt elhanyagolható. Az üzletember – aki 2014-ben átadta a klub részvényeit egy kolozsvári üzletemberekből álló csoportnak – azonban éppen a foci miatt van most bajban, a korrupcióellenes ügyészség mintegy 10 millió eurót keres rajta, amelyet a gyanú szerint offshore cégen keresztül pumpált ki a klubból. 

 De Pászkánynak már van gyakorlata ilyen pereskedésben, pár éve már meggyanúsították ugyanis, hogy újságokat pénzelt azért, hogy ellenfeleiről rosszat írjanak. Ezt azonban az ügyészség végül a bíróság előtt nem tudta hitelt érdemlően bizonyítani, ezért a milliárdost felmentették. Az üzletember egyébként érdekelt is volt a médiában, két tv-csatornája is volt, ám eladta őket. Jelenleg csak a Paprika Rádió egy kis része az övé, amely kolozsvári magyar vállalkozók és politikusok közös tulajdona.

A jelenleg mintegy 30 millió eurós vagyonú Pászkány története is Németországban kezdődött, mint Mudura Sándoré, 1990 tavaszán, az első lehetséges alkalommal távozott apjával együtt. Német földön építőipari vállalkozásba kezdtek, majd az ifjabbik Pászkány az illatszerben látta meg a lehetőséget, elmondása szerint kölcsönből vett egy kamionnyi sprayt és sampont, amelyen hatalmas haszonnal adott túl Romániában, pár hónap alatt megkeresve első millióját. Ezután autóalkatrészekkel, használt autókkal kezdett kereskedni, majd márkakereskedő lett, ez a cége még megvan, de már elég rossz bőrben, évek óta veszteséges. 1996-ban telepedett vissza Kolozsvárra, s megtalálta őt Demján Sándor, hogy építsenek a városban egy Polus Centert. Ez sok nehézség árán sikerült, de azóta Pászkány jó pénzért kiszállt az üzletből, sőt Demjánnal egy másik ingatlanfejlesztés miatt össze is vesztek. De azért nem hűtlen az ingatlanszakmához, felépítette a Sigma Centert, s jelenleg is tervezi további plázák építését. Apjával együtt további üzletekbe is belevágtak, van tanácsadó, ingatlanos és informatikai cégük is. Az ő tulajdonuk mellett egyes vállalkozásaikban feltűnik egy Seychelles-szigeteki offshore cég is, gyaníthatóan nem áll messze a családtól.