Novemberben lesz tíz éve, hogy elindította első járatát az Orangeways. Eleinte jól ment a fapados busztársaságnak. Kezdetben az FTC-t is szponzorálta, aztán sorra jöttek a problémák. Sikertelenül próbálkozott Baja és több Tolna megyei város helyi közlekedésének, illetve a budavári buszok üzemeltetésének lebonyolításával, valamint a cég nemzetközi üzletága is tartósan veszteségessé vált. Egy időben úgy tűnt, meg is szűnik a magyar buszos vállalat.

Az Orangeways-károsultaknak 2012 óta külön Facebook-oldaluk van, ahol történetek megszámlálhatatlan sora hasonló esetekről tanúskodik: eszerint a cég eladja a jegyeket, majd törli a járatokat, amiről jobb esetben SMS-ben értesíti az érintetteket, rosszabb esetben egyáltalán nem is szól, hogy nem jön a busz. A kitartóan panaszt tevő utasoknak megígérik, hogy visszaadják a jegyárat. A nekünk nyilatkozó panaszosok beszámolója szerint aztán ez vagy így történik, vagy nem. 

Törölt járatok, fölöslegesen váró utasok

Ilona azt meséli, tavaly november 15-én indult volna Bécsbe. Szerencsére megérezte, hogy valami nem lesz rendben, ezért előző este telefonált, amikor is nevetve közölte egy férfihang, hogy nem fog indulni a busz, úgyhogy ne várja, csak elfelejtettek szólni. Természetesen írt emailt, hogy kéri vissza a pénzt, azt mondták, hogy 9, majd azt, hogy 15 nap múlva küldik, azután eltűntek.

MTI / Füzesi Ferenc

Noémi majd’ két éve hiába várja a visszatérítést - 2015 december 18-án indult volna haza Krakkóból, ám a buszt technikai okra hivatkozva SMS-ben törölték. Azóta négy emailt írt, kétszer volt bent az irodában, szóban és írásban is többszöri ígéretet kapott a visszatérítésre – ennek ellenére ez a mai napig nem történt meg.

Harmadik nyilatkozónk azonban nagy nehezen visszakapta a jegyárat – ő Bécsbe ment volna, tavaly nyáron. Két nappal előtte jött az SMS, hogy a reggeli járat törölve, de mehet később. Utána nem sokkal jött a következő üzenet, hogy a visszaút is törölve lett. Ő is úgy tűnt, hiába hajkurássza a céget, amíg oda nem kommentelt az Orangeways Facebook-oldalán a kiemelt poszthoz, hogy továbbra is várja vissza a pénzét – ez után egyszercsak visszakapta a jegyárat.

Az Orangeways sajnálja

Somogyváry Bence, az Orangeways kereskedelmi és ügyfélszolgálati igazgatója járművezető-hiánnyal és az elavult informatikai rendszerük hiányosságaival indokolja az eseteket. A munkaerőhiány miatt augusztusban különösen sok járatot kellett törölnünk, volt olyan hét, amikor a meghirdetett buszok 10%-át is lemondták.

Somogyváry szerint az elavult informatikai rendszerük miatt előfordul, hogy nem kapnak időben visszajelzést a vásárlásokról, azaz látszólag nem, vagy nem elegendő számban vettek jegyet az adott vonalra. Szintén a rendszer hibái miatt manuálisan kell visszakeresniük minden kártérítési igényt, ezért lassan halad a folyamat. A Hír TV vasárnapi műsorában azt mondták, garantálják, hogy mindenki visszakapja a pénzét még ezen a héten. Somogyváry most elismerte, hogy ez nem fog sikerülni a jelzett probléma miatt, de minden erejükkel azon vannak, hogy a folyamatot lezárják – érdemes tehát a károsultaknak most újra jelentkezniük.

MTI / Füzesi Ferenc

 A helyzet a mi számunkra a legkellemetlenebb – írta kérdésünkre Somogyváry, hiszen veszteséget okoz és érzékelhetően kihat társaságunk és szolgáltatásunk megítélésére. Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy mielőbb stabilizáljuk szolgáltatásaink megbízhatóságát, ezért sofőrtoborzásba kezdtünk és megújítjuk informatikai rendszerünket.

Megszűnő és újra alapuló cégek

A szabálytalanságok miatt a hatóságok idővel sorra törlik az Orangeways mögött álló cégeket, ezek helyett azonban folyamatosan újakat alapítanak a tulajdonosok. Az Orangewayst Kovács Miklós György (a Ferencváros volt elnökségi tagja) és Kedves Ferenc alapította 2007-ben, később a vállalat mögött számos, ugyanazon tulajdonosi kör által jegyzett cég állt. Ilyen a ma már kényszertörlés alatt álló OrangeWays Vagyonkezelő Zrt., a cégadat-keresőben kiemelten magas kockázatúként jegyzett Orangeways Hungária Kft., illetve a kényszertörlés miatt megszűnt Orangeways-Magyarország Zrt., amelyet az azóta a cégalapítástól eltiltott Kovács Miklós György és Kovács Miklós Gyuláné tulajdonolt.

És hogy ezek közül hová kerülnek a jegybevételek? Bár a cég weboldalán egy másik cég neve szerepel, a Hír TV szerint azonban a jegyárak jelenleg éppen a RÁ-BA Projektmenedzsment Zrt.-hez folynak be, amelyet tavaly év végén alapított Jángli Péter. A csatorna szerint a következő cég, amely átveszi az Orangeways járatait, a Beehound Autóbuszos Közúti Közlekedési Kft., illetve az Axe Fleet Kft lesz – utóbbi vezérigazgatója az a Somogyváry Bence, aki nekünk is nyilatkozott.

Kérdésünkre a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elmondta: hozzájuk az Orangeways Zrt.-vel szemben az elmúlt hat évben összesen hét panasz érkezett be. A GVH egy esetben indított és zárt le eljárást, melyben 4,5 millió forintra büntették az Orangewayst megtévesztő akcióik miatt, illetve egy további eljárás jelenleg is folyamatban van velük szemben. Kérdéseinket elküldtük a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz is, ahova a közlekedési hatóság és a fogyasztóvédelem tartozik, választ azonban nem kaptunk. 

MTI / Mészáros János

A hatóságok tehetetlenek

A hatóságoknak nincs jogosultságuk arra, hogy elérjék a jegyárak visszatérítését - mondja kérdésünkre Siklósi Máté fogyasztóvédelmi szakértő. Pénzt csakis polgári peres eljárással lehet visszakapni, ám csak abban az esetben, ha a cég fizetőképes – az Orangeways mögött álló cégek márpedig nem azok.

A hatóságok a sokadik eset után rászállhatnának a cégre, azonban a bejelentési rendszert is átalakították, így a fogyasztóvédelem helyett jelenleg a panaszok többnyire járási szinten, a kormányhivatalokba érkeznek be. Vagyis kevés bejelentés történik egy helyen és egy időben ahhoz, hogy a hatóságnak feltűnjön ezek mennyisége.Ráadásul a bejelentések értéke sem éri el azt a 100 ezer forint körüli határt, ami után a rendőrség azonnal cselekedne, hiszen az Orangeways olcsó, általában 3-15 ezer forint közötti jegyeket ad el az utakra.

Ha a cég tudatosan megtéveszti a vásárlóit, az jogsértő, kirívó esetben csalásnak is minősülhet. Azaz ha az Orangeways tudja, hogy nem is indul busz és mégis eladnak rá jegyet, azért megbirságolhatják a vállalatot, illetve büntetőeljárás indulhat a cég tulajdonosaival szemben – mondja a szakember. Ezt azonban ha így is van, nagyon nehéz bizonyítani.

A póruljártak, ha online kártyás vásárlással vették a jegyet, az úgynevezett „chargeback”-kel érdemes próbálkozniuk, azaz a Mastercardnál vagy a banknál kell kezdeményezniük a tranzakció visszavonását. Siklósi szerint ez általában működik. Az Orangeways-károsultak Facebook oldalán is ez tűnik a legeredményesebb útnak, a pénzt visszakapó kommentelők jó része a tranzakciót lebonyolító Paypallal lépett kapcsolatba, ahol rendre visszajuttatták nekik a pénzt.

Siklósi szerint a demokratikus berendezkedés velejárója a nehézkes ügyintézés – így a szakember állítja, hogy Németországban is legalább ennyi ideig elműködhetne egy ilyen cég.

Előbb-utóbb azonban minden ilyen történetnek vége lesz

– teszi hozzá Siklósi - még ha addig sok óvatlan ember is lesz ennek áldozata.