Németh András
Németh András

Többszörös rekorder Dmitrij Ribolovljev: a legdrágább válás után immár a legnagyobb értékű Leonardo-eladás köthető a nevéhez. Meg a Monaco focicsapata és pár furcsa bűnügy.

Nem nagyon reklamál az utóbbi napokban Dmitrij Ribolovljev. Az orosz oligarcha ugyanis – jutalékokkal együtt – 450 millió dollárért adott túl egy árverésen Leonardo da Vinci Salvator Mundi című képén, és így 270 milliót keresett: 2013-ban 127 millió dollárért vette meg a vásznat attól a kereskedőtől, akit azóta folyamatosan azzal zaklat, hogy túlárazva adott el neki műkincseket.

Yves Bouvier svájci műkereskedő elleni hadjárata már tucatnyi országra kiterjed: ahol Bouvier megfordul, ott Ribolovljev azonnal pert indít ellene. Annak ellenére, hogy a párharc már-már önsorsrontásba megy át: a legalább hétmilliárd dolláros vagyont felhalmozott orosz üzletembert a közelmúltban nemkívánatos személynek minősítették választott új hazájában, Monacóban, miután kiderült, hogy kenőpénzzel próbálta meg rávenni a hercegség rendőrségét és bíróságát, hogy a Bouvier-ügyben számára kedvező döntést hozzon. A rendőröket és bírókat egyebek mellett rendszeresen meghívták a Ribolovljev többségi tulajdonában lévő AS Monaco labdarúgócsapat meccseire, Philippe Narmino igazságügy-miniszter pedig ajándékokat kapott Ribolovljevtől, és a milliárdos svájci hegyi villájában töltött el több hétvégét, a vendéglátó költségén. “Teljes szívből hálásak vagyunk Dmitrijnek a nagyszerű vendéglátásért, s kérjük, adja át neki legjobb kívánságainkat” – írta a miniszter és felesége Ribolovljev ügyvédnőjének az egyik hétvégi síelés után.

Árverés november 16-án
©

A “Monacogate” néven ismertté vált botrány kirobbanása után Narmino a “korengedményes nyugdíjat” választotta, ám lehet, hogy ez sem menti meg őt a felelősségre vonástól. A hatóságok hivatalos vizsgálatot indítottak, és nem kizárt, hogy az ügy vádemeléssel folytatódik.

Közben az ugyancsak nem folttalan Bouvier karrierje is derékba tört: miután 2015-ben azzal vádolták, hogy lopott Picasso-képeket árult, most arról panaszkodik, hogy Ribolovljev pereskedése miatt teljesen elvesztette hitelét: senki sem bízik benne, senki sem hajlandó vásárolni tőle. Az ügybe belekeveredett az egyik legismertebb aukciós ház, a Sotheby’s is, Ribolovljev szerint az árverési cég Bouvier cinkostársaként próbálta őt többször becsapni. 

A zavaros kilencvenes évek 

Az 51 éves, Permben született Ribolovljevvel sem először foglalkoznak az újságok bűnügyi oldalai. Miután a Szovjetunió 1991-es szétesése után megszedte magát abból, hogy szülővárosában elsőként szerzett engedélyt értékpapírok forgalmazására, többségi tulajdont szerzett a káliumalapú műtrágyák gyártó Uralkali nevű cégben. Egy másik vállalatban, a Nyeftyehimikben 40 százalékos tulajdona volt, mikor ennek cégnek a fő tulajdonosát, Jevgenyij Pantyelejmonovot 1995-ben egy bérgyilkos agyonlőtte.

©

1996-ban vádat emeltek Ribolovljev ellen, aki állítólag attól tartott, hogy társa ki akarja szorítani a vállalatból. Bár a gyilkosságot egy olyan fegyverrel követték el, amelyet állítólag Ribolovljev vásárolt engedély nélkül, végül nem ültették le az üzletembert, mert a vád egyetlen szemtanúja végül visszavonta vallomását. Az ügyet azóta sem oldották meg, nem került elő sem a bérgyilkos, sem pedig a megrendelő.

Később azzal vádolták meg a milliárdost, hogy cége durván szennyezi a környezetet. Az Uralkali gyakorlatilag minden tisztítás nélkül öntötte bele a szennyvizet a Káma folyóba, egyes káros anyagokból az egészségügyi határérték közel kétszeresét mérték az Uralkali tevékenységét ellenőrző környezetvédők.

Ribolovljev ezt a botrányt is megúszta, ahogyan azt is, amely akkor robbant ki, amikor a tulajdonában lévő bányák tárnái 2006-ban beszakadtak, és ezrek vesztették el otthonaikat. A botrány megoldásában állítólag az akkori bányászati miniszter, Jurij Tutnyev segédkezett, akinek ugyancsak volt érdekeltsége az Uralkaliban. A hivatalos indoklás szerint az omlást geológiai okok idézték elő, az Uralkali nem tehetett semmiről. Két évvel később ismét előszedték az ügyet, és akkor már az Uralkalit is felelőssé tették, ám Ribolovljev csak a töredékét fizette ki a megítélt kártérítéseknek.

A feleség bosszúja 

Annál több pénzt fizetett az eredetileg orvosként végzett Ribolovljev válása után. Felesége, Jelena – aki ráunt arra, hogy férje és barátai a családi jachton szerveznek rendszeres partikat fiatal és bevállalós lányok társaságában – beadta a válópert, és 2014-ben egy genfi bíróság 4,8 milliárd dollárt ítélt meg a számára. Miközben Ribolovljev harcolt a „világ legdrágább válásaként” aposztrofált ügyben megítélt lelépési pénz csökkentéséért, Jelena nem volt szívbajos: elárulta, hogy csalfa férje különféle offshore vállalkozásokba rejtette vagyonát előle – és az adóhatóságok elől.

Végül Ribolovljev jóval kevesebbet fizetett – talán valamivel több mint félmilliárd dollárt – ám addig sem makulátlan reputációjának egyáltalán nem használt az ügy. Már csak azért sem, mert a milliárdosok és politikusok vagyoneltüntetési szokásait bemutató, tavaly kiszivárogtatott Panama-iratokban Ribolovljev neve is felbukkant, a milliárdos esetét a válás előtti vagyonelrejtés iskolapéldájának minősítették.

Lánya, Jekatyerina a monacói társadalmi elit ismert tagja, a jelek szerint a 15. leggazdagabb oroszként számon tartott és hatalmas műkincsgyűjteményt felhalmozott apjához húz. 2011 decemberében a milliárdos üzletember lánya nevére vette meg az AS Monaco 66 százalékos tulajdonrészét, míg a maradék 33 százalék az uralkodói család, a Grimaldik kezében van.

A Monaco idén ismét a csúcsra ért a francia bajnokságban, melyet utoljára 2000-ben nyert meg, és 2004-es Bajnokok Ligája-sikerét is majdnem megismételte, bár a döntőig nem, csak az elődöntőig jutott. A mostani “Monacogate” után kérdéses, mi lesz a folytatás: mindenki szerint felettébb kínos lenne, ha a monacói hatóságokat lefizetni akaró orosz milliárdos bárhol is együtt mutatkozna az AS Monacóban társtulajdonos hercegi családdal.