szerző:
Csurja Zsolt

Évente 50 milliárdos veszteségtől védheti meg a magyar mezőgazdaságot a május elsejétől üzemelő országos jégkármérséklő rendszer.

Mostanában mindennap van riasztás, de egyébként is követem az időjárás alakulását. Amióta nálam üzemel a talajgenerátor, számottevő jégkár nem volt

– mondja Vojtehovszki Gergely, aki 9,5 hektáron művel szőlőt kerecsendi birtokán. Nála a Demjéni Hegyközség beruházásából vásárolt generátor védi a környékbeli gazdák szőlőültetvényeit. Ottjártunkkor az ég morajlása után néhány perccel a gazda sms-ben kapott értesítést, és élesben is beüzemelte a talajgenerátort.

©

A disznópörzsölőre emlékeztető szerkezet már 5 éve juttatja fel az ezüst-jodidot a légkörbe, míg a Kamara új, automata eszközét az idén telepítették Demjénben.

©

„Mi mindenesetre idén meghagytuk a sajátunkat is, nem bízzuk a véletlenre. Egy pár évig még megy szinkronban a Kamara jégkármérséklőjével, amíg pénzzel győzzük. Tavaly ugyan a jég megcsipkedte egy kicsit a szőlőt, de ezzel ki lehet egyezni. Az új rendszertől sem azt várjuk, hogy ne legyen jég, hanem hogy kisebb legyen a kár. Egyelőre nem történt komolyabb jégverés, de ugye nincs kontrollterület, amiből tudnánk, mi lett volna, ha nem működik a generátor” – mondja a szőlőgazda. A folyadék literenként 3000 forintba kerül, az értesítő szolgáltatással és a karbantartással együtt a két készülék éves költsége 2-2,5 millióra rúg.

©

Az elmúlt 35 évben a biztosított mezőgazdasági kártípusok közül 20 százalék volt a jégeső által okozott veszteség aránya. 2017-ben több mint 70 ezer hektár területet vert el a jég, 3193 alkalommal jelentettek be a gazdálkodók jégkárt a Magyar Államkincstár adatai szerint. A jégeső okozta károkra 2012-2017-ig 4,5 milliárdot fizettek ki a biztosítók.

Így működik a jégkármérséklő rendszer, a jéger

Alapvetően a szabolcsi gyümölcstermesztő gazdák kezdeményezésének köszönhető, hogy ma országos jégkármérséklő rendszerről beszélhetünk – mondja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) főigazgatója, Darabos Tamás. A tervezéskor 10x10 kilométeres négyzetrácsokra osztották fel az országot, és minden metszéspont egy kilométeres sugarú körén belül elhelyeztek egy talajgenerátort.

©

Ezekkel a zivatarokat megelőző feláramló levegő segítségét is kihasználva ezüst-jodidot lehet feljuttatni a légkörbe, hogy az ott jégmagokat képezzen. Minél több a jégmag a zivatarfelhőben, annál kevesebb víz kötődik meg rajtuk, így ha esik is jég, annak szemcsemérete jóval kisebb lesz, mint a védekezés nélkül lett volna. Fontos, hogy a rendszer nem zárja ki a jégképződés lehetőségét, de a nagyobb jégdarabok helyett jóval kisebbek lesznek, ezek pedig jó eséllyel elolvadnak, mire elérik a földfelszínt.

©

A beruházáshoz a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az EU 1,8 milliárdos támogatását 200 milliós önrésszel egészítette ki, a fenntartás pedig az Agrárminisztériumtól kapott forrásokból, a kárenyhítési alapból történik. Ebbe a gazdák fizetnek be pénzt arra, hogy közösen viseljék a természeti károk kockázatait. Vagyis az országos rendszert nem állami forrásból tartják fent, hanem a gazdák befizetéseiből. Járulékos haszonként pedig a jéger a lakosság vagyontárgyait is védi. A NAK összesen 986 darab talajgenerátort működtet Magyarországon, ezekből 764 manuális kezelésű, 222 pedig automata üzemeltetésű.

Idén májustól lett országos a védelem

A Dél-Dunántúlon már 1991-től működik a NEFELA Dél-magyarországi Jégeső-elhárítási Egyesülés. A regionális összefogás azért jött létre, hogy Somogy, Tolna és Baranya megyében megvédje az ottani mezőgazdasági területeket a jégkártól. Az egyesülés igazgatója, Huszár István az indulásról azt mondta: „A talajgenerátoros rendszert a rakétás jégeső-elhárítás romjain, egy 1955-től működő francia példa alapján hoztuk létre a 3 megye mezőgazdasági termelői, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) és két biztosítótársaság segítségével. A NEFELA 3 teljes megyét védett 2018-ig. Ezzel 1 millió 400 ezer hektár területet fedtünk le, ami Magyarország mintegy 15 százaléka. Az eddig meglévő 141 generátor mellé bevállaltunk még néhányat Bács-Kiskun, illetve Fejér megyéből, így idén májustól már 196-ot üzemeltetünk. A NAK-on kívül máshol is besegítettünk már korábban, így valósult meg hasonló rendszer a horvát mezőgazdasági területeken. Ráadásul tudomásom szerint Magyarország első a világon abban, hogy az egész országot talajgenerátorok védik” – mondja Huszár István.

„A rendszer kiépítése 2 milliárd forintba került, az éves fenntartását pedig 1,5 milliárd forintra becsüljük. Az ezüst-jodidot repülővel és rakétával is a légkörbe lehet juttatni, de a költségek és a pontosság szempontjából is a talajgenerátoros megoldás a leghatékonyabb. Fontos, hogy nem a jégeső helyszínén kell védekezni, hanem ott, ahol az keletkezne – mondja Darabos Tamás.

Darabos Tamás
©

Ha tehát egy gazda a saját területén felállítja az eszközt, nem jelenti azt, hogy az ettől védve lesz. Sőt, lehet, hogy egy másik gazdálkodó földjét óvja meg vele. Ezért a talajgenerátorok csak központi, koordinált rendszerben tudnak működni. A jéger sikerességének egyik kulcsa és egyben nehézsége is, hogy nagy területen kell koordinálni a védekezést. Amikor az OMSZ jelzi nekünk, hogy adott járásban esélyes a jégeső kialakulása, bekapcsoltatjuk a generátorokat – mondja a főigazgató.

Nem érdemes ellopni, mert nem indítja a traktort

Az elmúlt hetek tapasztalatai alapján kijelenthetjük, hogy az üzemeltetésben nincs igazán kockázat, mert a talajgenerátorok javarészt a gazdálkodók kertjeiben vannak. A manuálisakról a kezelők gondoskodnak, az automata generátorok pedig nem elektromos hálózatról, hanem szigetszerűen üzemelnek. Napelem biztosítja a töltést az akkumulátorban, amit nem érdemes meglovasítani, mert semelyik traktort nem indítja – mondja nevetve Darabos Tamás. A töltöttségi szint a központban nyomon követhető, sőt az ajtók nyitását is jelzi a rendszer. Ezeknél csak a hatóanyag utánpótlására van szükség, egyébként minden önműködő rajtuk.

©

A rendszer működésének jellegéből adódik, hogy nem lehet mindenhol ugyanolyan hatékonyan megvédeni a területeket. Ha a vihar az országhatáron túl keletkezik, akkor olyan is előfordulhat, mint a május 8-i, Kossuth téri tüntetés napján tapasztalt jégeső, amikor Kassa felől a Felvidéken vonult végig a felhő, majd Vác magasságában elindult délre, a főváros fölé. Ezért szükség lenne a határon átnyúló együttműködésekre.

Szépek még lehetünk, de okosak már nem

– folytatja Darabos. Ha bárhol leesik a jég az országban, meg fogják kérdezni, hogy mire is való igazából a rendszer. Azt, hogy egyébként hány helyen nem esett a jég a védekezés hatására, senki nem köszöni meg, de nem is tudjuk bizonyítani. A rendszer hatékonyságát csak néhány év múlva tudjuk értékelni, amikor összehasonlítjuk a jégkárok mennyiségét a korábbi évek adataival.

A jégkármérséklő rendszerről Lambert Gábort, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) kommunikációs vezetőjét is megkérdeztük.

„Az országban 4 biztosító foglalkozik agrárbiztosításokkal, szerintük és szerintünk is a biztosításokkal együtt hatékony a rendszer. Az elmúlt évek statisztikái ugyanis azt mutatják, hogy a közel 30 éve védett Dél-Dunántúlon is komoly biztosítási kifizetések voltak jégkárra. Ha sikerül is apróbbá alakítani a jeget, nyilvánvaló, hogy az attól még a terményben komoly károkat tud okozni. Ezért a rendszer egyelőre nem váltja ki a biztosításokat” – mondta Lambert Gábor.

A kivitelezők
A kivitelezésre kiírt közbeszerzési pályázatokat a manuális talajgenerátorok és a kalodák esetében a Fogl Art Kft., az automata talajgenerátorokra a Controlsoft Automatika Szolgáltató Kft., a hatóanyagra pedig az Agro-Chemie Kft. nyerte meg. Kétféle generátort telepítettek, amelyek között jelentős az árkülönbség. A manuális generátorok beszerzési ára 500 ezer forint körül alakul, az automata generátorok értéke pedig mintegy 4 millió forint. A manuális generátorok üzemeltetői bruttó 320 ezer forint, az automata generátoroknak helyet biztosító személyek bruttó 160 ezer forint juttatásban részesülnek évente, pontosabban a májustól szeptember végéig tartó védekezési időszakban.

 

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!