szerző:
MTI/hvg.hu
Tetszett a cikk?

Angyalföldi underground - Graffiti. Miért és miért nem? címmel nyílt kiállítás az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjteményben. A két szinten elhelyezett kiállítás betekintést enged a graffitisek szubkultúrájába, és újszerű párbeszédet is kezdeményez a "falfirkászok" és a többségi társadalom képviselői, elsősorban elismert művészek és gondolkodók között.

A környék aluljáróiban, utcáiban és házfalain készült graffitik életnagyságú fotómásolatai, az alkotókkal készített interjúkból származó részletek, valamint a graffitis szubkultúra egyedi szlengjének szótára várja a látogatót a tárlat alsó, "aluljáró" szintjén.

A szövegekből kiderül, hogy mi a különbség a legális és az illegális graffitisek között, és hogy miért élvezet egyeseknek úgy alkotni, hogy csak egy szűk réteg tudja: a rajzot ő készítette.
   
Az emeleti tér ablakai összefirkált házakra nyílnak, a falakon a többségi kultúra elismert alkotóinak a graffitikről formált véleménye olvasható. A többek között Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordítótól, Hajós András zenész-műsorvezetőtől és Haba Péter művészettörténésztől származó idézetek más-más szemszögből közelítenek a témához; egyesek problémaként, mások művészetként kezelik a graffitit.

© MTI - Mohai Balázs

   
Kedélyborzoló munkák
„Az a motiváció, amire a street art épül, nagyon mélyen bennünk van: azt szeretnénk, ha a halálunk után is fennmaradna a nevünk. Amit most látunk, az már az elmérgesedett helyzet következménye. Rendészeti kérdésként kezelték, de nem figyeltek soha arra, kik és mit is csinálnak. Fiatalokról van szó, akiknek nem az a céljuk, hogy a meglevő tökéletes rendből rendetlenséget csináljanak. Ki vannak szorítva a kommunikációból, de egy város nem lehet díszlet, sokkal inkább kommunikációs felület, ahol olyan vélemények is megjelennek, amelyeket egyébként tiltanak. Engem is felháborít egy megrongált buszmegálló, tönkretett kapu; de ez a városban elszabaduló agresszió, a felheccelt társadalom tevékenységének következménye. Az pedig, hogy a város belterületén ennyi teg és graffiti van, urbanisztikai jelenség. Politikusok és üzletemberek úgy döntöttek, hogy plázák épüljenek belső területeken. Ezek megjelenésével azonban kiszorulnak a kis boltok, az igényes kiskereskedelmi üzletek a belvárosból, bizonyos utcák szellemövezetekké válnak. A plázákban olyan gondolkodás ölt testet, amely a várost díszletként értelmezi.”

Sugár János képzőművész egyik saját munkája kapcsán nyilatkozott a hvg.hu-nak. A cikk itt olvasható. 
A kiállítás első számú célja az, hogy a szerteágazó vélemények megismertetése és ütköztetése révén "újfajta párbeszédet kezdeményezzen a két oldal között" - hangsúlyozta Bojár Iván András, a Szeretem Budapestet Mozgalom elnöke (és a főpolgármester városarculatért felelős tanácsadója) a tárlat hétfő esti megnyitóján, hozzátéve, hogy különbséget kell tenni a "dekoratív, minőséget és értéket képviselő graffitik és az öncélú, egyedül egy szubkultúra belső kommunikációját szolgáló firkák, az úgynevezett tegek között".
   
"Megváltozott a köztérről való gondolkodás, a közönyt lassan felváltja az odafigyelés, épp ezért most kell újragondolnunk azt, hogyan kezeljük a graffiti-kérdést; hogy mit kell lemosni a házfalról és mi az, ami akár egy galériában is megállja a helyét" - kommentált Bojár Iván András.
   
A Maczó Balázs muzeológus rendezte tárlat egyedi vendégkönyvet biztosít: a látogatók a falra függesztett kartonpapírokra festékszóróval (konzervatívabbak tollal) írhatják le vagy festhetik fel véleményüket.
   
A május 10-ig nyitva tartó kiállítás időtartama alatt külön helyiségekben olyan képzőművészek képei lesznek láthatóak, akiknek művészetére nagy hatást gyakorolt a graffiti, így a Bázis Galéria graffitiművészeinek alkotásai, Taker, valamint Kovács Buddha Tamás képei kerülnek a falakra.
   
Az első, már látható kísérőtárlat ugyanakkor más témát dolgoz fel: a Szeretem Budapestet Mozgalom és a Budapest Városarculati Tanácsnoki Irodája által kezdeményezett graffiti-eltüntetési akció 13. kerületi képei láthatóak a különteremben.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Hét nap

Közmunka graffitiért

Egy 16 és egy 18 éves lányt értek tetten egy miskolci autóbusz utasai, amint alkoholos filctollal az ablakokat és az...

hvg.hu Kult

„Nem csak az van, hogy köpködünk és beszívunk”

7réteg címmel „gördeszkás könyv” jelenik meg. Célja, hogy bemutassa az extrém utcai sport kevésbé ismert, művészi oldalát, amely a szerkesztők szerint a deszkás életforma szerves része. Így változtatnának a deszkásokról kialakult, jobbára negatív képen. A bringások a Critical Mass-szel utat találtak a többséghez. A deszkásoknak is menni fog? A szerkesztőkkel, Galkó Mátéval és E357-el beszélgettünk.

Nagy Gergely (hvg.hu) Kult

Dugóban levesporról álmodni

A politikai kommunikáció abszurditására hívta fel a figyelmet a 2006-os választások idején a Kétfarkú Kutya Párt plakátjaival. Közben pedig szerethető vizuális jelekkel rakta tele Szegedet. Plakátokat, reklámokat ír és rajzol át, táblákat és utcai emblémákat fogalmaz újra, néha egyedül, néha társakkal. Eszközei a festék, a fénymásoló, a komputer, a sablon, fegyvere a humor. Szociálisan érzékeny street-art? Nem illeti semmilyen különös névvel. Bevándorló a Tisza-parti városban, és kívülálló a művészeti színtéren. A Műértő Kovács Gergellyel beszélgetett.

MTI Tech

Szegedi találmány a graffitik ellen

A korábbiaknál hatékonyabb és lényegesen olcsóbb módszert dolgoztak ki a graffitik eltávolítására a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Kolloidkémiai Tanszékének kutatói.

Nagy Gergely (hvg.hu) Kult

Párhuzamos Budapestek

A hétvégi Critical Mass (Kritikus Tömeg) kerékpáros demonstráció tízezres létszáma megmutatta, egyre többen gondolkodnak eltérően a városról, mint az utcákat jelenleg uraló autósok. Számukra mást jelent a köztér, az útvonal, a városhasználat. Budapest ezekben az években arra kényszerül, hogy újrafogalmazza önmagát. Ehhez a művészet felől érkezhet izgalmas vizsgálati módszer.

Sport

Kit érdekelnek a gördeszkások?

Miközben a városi kerékpárosok érdekérvényesítő képessége és a biciklizés népszerűsége egyre nő, más utcai sportok a perifériára szorulnak. Most éppen a fővárosi Gödör Klub környékét tisztítanák meg végleg a gördeszkásoktól. De a deszkásoknak nincs hová menniük, noha a tér egy részét eredetileg nekik is szánták a tervezők.

Világ

Afgán deszkások, szevasztok! - videó

Gördeszka iskolát nyitott Kabulban három lelkes nyugati gördeszkás, hogy az Afganisztánban eddig ismeretlen sportággal csökkentsék az etnikai feszültségeket és növeljék a bizalmat az afgán fiatalok és a Nyugat között. A hvg.hu az iskola vezetőjével beszélgetett.