Drakula, boszorkány és szexuális erőszak az új Báthory-filmben - videó

Utolsó frissítés:

Szerző:

Címkék: Caravaggio; Báthory Erzsébet; Báthory-film; Juraj Jakubisko;

Bár Juraj Jakubisko szlovák rendező Báthory című, most bemutatott filmjében a Báthory Erzsébet körüli legendák leolvasztását ígéri, a nagy igyekezetben dupla annyi új legendát toldott hozzá. Van itt minden: húskitépés, megerőszakolás, vetélés, és Caravaggio, a meleg festő, aki magyar földön heteróvá válik.

„A legenda másik arca” – ez az alcíme a két évvel ezelőtt elkészült, és Magyarországon a napokban bemutatott Báthory című szlovák filmnek. A botrányok közepette forgatott és forgalmazott moziban Juraj Jakubisko nem kevesebbre vállalkozott - mint ahogy a vele készített interjúkban kifejtette –, hogy Báthory Erzsébet „magányos, rágalomhadjáratnak kiszolgáltatott sorsát” írja képkockákra. Tény, hogy igen rossz a híre az 1604-ben elhunyt Nádasdy Ferenc gróf özvegyének. „Vámpírkirálynő”, „vérgrófnő” a leggyakoribb becenevei az 1610-ben, a mai Szlovákia területén található csejtei várában négy évig fogva tartott, és mindmáig tisztázatlan okok miatt 54 évesen elhunyt Báthory Erzsébetnek. (A filmben történelmietlen, furcsa módon öngyilkos lesz: felgyújtja zárkáját.) Az ország egyik leggazdagabb nemesének párját övező legendák között szerepel, hogy - fiatalságát megőrizendő - szűz lányok vérében fürdött, illetve kedvélt lelte szolgálólányai megkínzásában.

© www.hansmatheson.org

Több rém-, sőt szexfilm is meglovagolta már Báthory Erzsébet állítólagos perverzitását - köztük a festő lánya, Paloma Picasso főszereplésével készült Erkölcstelen mesék című, 1974-es erotikus mozi -, de Jakubisko mást ígért. Az itthon elsősorban az Ezeréves méh című, egy szlovák család három nemzedékének történetét elmesélő filmje révén ismert rendező azokra a paradigmaváltó történeti munkákra hivatkozik, amelyek a grófnő rehabilitációját tartják szükségesnek. Báthory Erzsébet mai védői szerint már az is árulkodó jel, hogy sosem indítottak pert ellene, a kor egyik legnagyobb hatalmú főurának özvegye ellen. A bűnösségét alátámasztani igyekvő jegyzőkönyvek csak a négy szolgálója elleni tanúvallomásokat tartalmazzák.

De azokkal sem stimmel minden. A per iratait 1980-ban vizsgálva először Benda Kálmán történész találta gyanúsnak a szemtanúk hiányát - a tanúk csak mástól hallottak a tortúrákról -, és hogy az egyetlen, kínzásokat túlélő lányt be sem idézték. A per akár „kitalált vagy felnagyított vádakra is épülhetett” - következtetett Benda. A Benda és más történészek munkáinak hatása teljességgel érződik a filmen: a szolgálókat kényszervallatták, a tanúkat beszervezték. Ugyanakkor a filmben Báthory Erzsébet dühkitörései érthetetlen módon többször is emberi életet követelnek, mintha mégis igazuk lenne a tanúknak. A mozi ráadásul kínosan erőltetett traumával magyarázza a grófnő eszelős metamorfózisait: a történelmi szakkönyvek szerint egyébként családszerető Nádasdy gróf olyan hévvel erőszakolta volna meg feleségét, hogy az elvetélt.


E kitalációnak semmi történeti nyoma, csupán a rendező érthetetlen agyszüleménye, más, szóban forgó legendák eredetét azonban már kiderítették. Az egyik első elemző, Túróczi László jezsuita atya 1729-ben írt ellenreformációs tanmeséje az egyik ludas: a valójában protestánsnak született Báthory Erzsébetet szerinte az sodorta bűnbe, hogy „kézfogójakor elhagyta katolikus hitét”. Másban is túllőtt a célon: megteremtette azt a legendát, hogy Báthory Erzsébet a szerencsétlen leányok vérében fürdött - nem törődve azzal, hogy ilyesmi fel sem bukkan a jegyzőkönyvekben, nyilván már csak azért sem, mert a vér gyors alvadása miatt lehetetlen is lenne kivitelezni. A szlovák film ezt az elemet is híven követte: bár többször látható a szépséges grófnő veres vízben lubickolni, kiderül, hogy a fürdő színét gyógynövények keltik. Ami szintén összhangban van azzal a mai elmélettel, mely szerint Báthory Erzsébet „természetgyógyászata”, már-már kínzásai – így az égetés, húskitépés – valójában a kor ismereteinek megfelelő orvoslás volt. A film sajnálatos módon túlspilázza a kuruzslóvonalat, és beiktat egy nevetségesen ide-oda huhogó Darvulia nevű javasasszonyt, akinek szerepeltetése még véletlenül sem felel meg a legkorszerűbb történelmi anyagoknak. Éppen ellenkezőleg: a boszorkányság vádját illusztrálja.

Kegyetlen Báthory-kultusz
„Te is áldozata vagy, neki adod majd a véred, amikor fürödni megy” - énekelte meg a legenda szerint „szűz lányok vérében pancsoló” Báthory Erzsébetet a svéd Dissection együttes, black metal feldolgozásban (azaz a heavy metal stílus egy extra kemény változatában) riogatva a rajongókat 1996-ban. Egy másik, tavaly felbomlott svéd metálegyüttes pedig olyannyira megszólítva érezte magát a magyar rémmítosztól, hogy 1983-ban a Bathory nevet választotta. De neves magyar írók is rossz hírét keltették Báthory Erzsébetnek. Mikszáth Kálmán Csejte vár és asszonya című elbeszélésében Báthory Erzsébet olyan erővel üti arcon szolgálólányát, hogy „annak vére kiserkent, és az ő arcára freccsent”. Az úrnő észrevette, hogy bőre a vértől virulóbbá vált. „Így támadt benne a szörnyeszme, leányok vérében mosdani.” Ady Endre pedig azt a történelmi pletykát idézte fel, hogy Báthory Erzsébetből szadizmussal kevert leszbikussága hozta volna ki az „állatot”, ezért becézte őt „kannak” Rengj csak, föld című versében. (A témáról bővebben a HVG 2005. 37. számában  olvashattak.)
A Báthory Erzsébet rehabilitációját sürgető történészek egyébként már választ találtak arra, miért kellett kivonni a forgalomból Nádasdy Ferenc özvegyét. A három részre szakadt Magyarországon a Magyar Királyság területén azoknak, akik a Habsburgok híveinek számítottak, érdekei ellen való volt, hogy az erdélyi fejedelemség erőre kapjon. Márpedig Báthory Gábor, Báthory Erzsébet unokaöccse tehetségesen uralkodó fejedelemnek bizonyult, mígnem 1613-ban meggyilkolták. Báthory Erzsébet nevének befeketítése alkalmas lehetett a család hírnevének aláásására - állította Szádeczky-Kardoss Irma már a Báthory Erzsébet igazsága című, 1993-ban megjelent könyvében is. A szolgálók ellen pert indító Thurzó György nádor azért vette célba a Báthory család nevének megtépázását, mert valószínűleg fiának szánta az erdélyi fejedelemséget - feltételezi a jogásznő.

Jakubisko alapjában hajlik e teória felé. Részleteiben azonban legyőzte a romantika: a Thurzó és Báthory Erzsébet közötti konfliktus oka elsősorban nem a hatalom feletti marakodás, hanem a nádor a grófnő iránti beteljesületlen szerelme. Az immár özvegy Erzsébet visszautasítja Thurzót, e sérelem fűti a nádort, akit a filmben egyébként egy csapat lánygyermekkel áldott meg az ég, fia egy szál sem.

A film a legendátlanítást tűzte ki célul: ez részben sikerült, de Jakubisko hozzátoldott még vagy dupla annyi új legendát. A görkorcsolyázó detektív-szerzetesekről kár is szót ejteni. A katyvasz legnevetségesebb momentuma kétségtelenül a grófnő titkos szerelme: egy olasz festő, aki – mint mondta - Caravaggio néven írta alá képeit. E sztori sincs meg hiba nélkül: a filmmel együtt rezdül, hogy a manierista olasz művész valóban ugyanabban az évben halálozik el, mint ahogy „kedvese” fogságba kerül, ám Caravaggio feltehetően homoszexuális volt, ráadásul nem is igazán szignózta festményeit.

Kézi Róza

Friss állások Jobline.hu

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X