szerző:
MTI

A Milánói Világkiállítás magyar pavilonját naponta mintegy 1500 látogató keresi fel, de hétvégeken ennél jóval többen tekintik meg a magyar bemutatót, az Életkert Pavilont - mondta Rétfalvi Flóra, az expó magyar pavilonjának kommunikációs koordinátora magyar újságíróknak.

A 2015. május 1-től október 31-ig tartó olaszországi világkiállítás központi témái az egészség megőrzése, a környezet védelme és a fenntartható fejlődés, mottója pedig a "Táplálni a világot, energiát adni az életnek".

Rétfalvi Flóra elmondta: Magyarország a vizek országa, 2015 júniusa ezért a víz hónapja a magyar pavilonban, az iható vizeink tisztaságát és a termálfürdőinket tekintve Magyarország édesvízi nagyhatalomnak számít a nagyvilágban. A magyar pavilon munkatársainak egyik legfőbb célja, hogy megismertesse az expóra érkező nagyközönséggel Magyarország gyógyvizeit, ásványvizeit és természetes vizeit.

A pavilonba érkező látogatót júniusban a bejáratnál egy Zsolnay porcelánkút fogadja, amelynek különleges, eozinos mázú kerámiáját az egész világon egyedi magyar "csúcsteljesítményként" tartják számon. A kút egy hónapig lesz megtekinthető a magyar pavilonban, ezalatt az odalátogatók Magyarország legjobb minőségű ásványvizeit kóstolhatják meg belőle.

Rétfalvi Flóra szerint a "csodazongora" mágnesként vonzza a magyar pavilonba a látogatókat. A kommunikációs szakember elmondta: a Bogányi Gergely zongoraművész által kifejlesztett, a magyar bemutató központi részén helyet foglaló hangszer "a látogatók kedvence, mert megengedtük, hogy az ideérkezők egy rövid időre zongorázhassanak rajta, kiéljék művészi hajlamaikat", közlése szerint gyakran jár ide zongorázni az azerbajdzsán pavilon igazgatója is.

A pavilon "szóvivője" szerint a Sárkány Sándor által megálmodott épület központi része hordóra emlékezteti a látogatót, Noé bárkájára is utalva, az épület tetején pedig egy, az élővilág sokszínűségét jelképező tetőkert található. A pavilon két oldalsó épületrésze pedig a sámánok által használt egykori dobokat idézi fel, az épületrészek körfelületén az életfa stilizált ábrája jelenik meg. A pavilon alapterülete 411 négyzetméter, a központi kiállítótér 271 négyzetmétert, a tetőkert 352 négyzetmétert foglal el.

Szőcs Géza a pavilonnal
©

Rétfalvi Flóra elmondta: a pavilon felállításának első üteme mintegy 1,7 milliárd forintba került, ehhez még hozzávetőleg 700 millió forintot lehet hozzászámítani, az üzemeltetési és más járulékos költségek miatt, a beruházást végig közbeszerzéssel valósították meg, a pavilon felépítésénél, felállításánál az építő cégek kétharmada magyar alvállalkozó volt.

A következő hetekben az Életkert Pavilon, amelyben a C-vitamint felfedező Szent-Györgyi Albert mellszobra is helyet kapott, többek között népzenei, néptánc- és világzenei bemutatóknak, vásároknak és játszóháznak is otthont ad.

Az expót naponta mintegy 200 ezren tekintik meg, a szervezők a világkiállítás fél éve alatt mintegy 20 millió látogatót várnak a rendezvényre.