szerző:
Bodnár Zsolt

A sci-fi egyre gyorsabban válik valósággá, az emberiség többet fog változni a következő húsz évben, mint az elmúlt háromszázban – ilyen kijelentéseket tett a Magyar Tudományos Akadémián tartott előadásában Gerd Leonhard világhírű jövőkutató, aki szerint a világ legnagyobb problémája, hogy a Facebook és a Google azt csinál az adatainkkal, amit csak akar. De azt is elmagyarázta, milyen munkákkal lehet túlélni a robotok miatti leépítéseket. Ja, és szerinte Stephen Hawkingnak sem kell hinni, amikor világvége-jóslatokat tesz.

„Még nem esett, amikor Noé megépítette a bárkát” – ez az érzékletes mottója Gerd Leonhard jövőkutatással foglalkozó vállalatának, a The Futures Agencynek. A világ legnagyobb cégeinek – legyen szó kommunikációs, üzleti vagy tech-szféráról – előadásokat tartó svájci–német szakember legutóbb Budapesten, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közös konferenciáján beszélt a közeljövő legnagyobb társadalmi kihívásairól.

A legfőbb dolog, amit fel kell ismernünk az, hogy 2016-ban elérkeztünk a technológia fejlődés fordulópontjához: innentől nem lineárisan, hanem exponenciálisan történnek majd a mindennapi életünket is érintő változások. A sci-fi egyre gyorsabban válik valósággá. Elég csak megnézni, mennyi időbe telt a klasszikus jövőképet ábrázoló regény egy-egy tárgyának megvalósítása (a legalapvetőbb példákkal élve: 1984 vagy 2001: Űrodüsszeia), és mennyi idő alatt lett az életünk része a kétezres években is még csak távoli gondolatként felmerült mesterséges intelligencia.

Gerd Leonhard
©

Ezek a folyamatok mondatják Leonharddal, hogy az emberiség többet fog változni a következő 20 évben, mint az elmúlt 300-ban. Az már most sem ritka, hogy úgy nőnek fel gyerekek, hogy nem tudják, mi az a sebességváltó, de a következő néhány évben születők már valószínűleg a készpénz fogalmát sem ismerik majd.

A robotok elveszik a munkánkat, ez már nem kérdés

Persze a technológiai eszközök mindennapokba épülését ma is sok negatív tulajdonsággal lehet összefüggésbe hozni – például az adatvédelmi problémákkal, az új függőségekkel vagy a növekvő magányosság-érzettel –, de még így is azt tartják, hogy 90 százalékban jó a fejlődés iránya. A világ vezető vállalatainak és a kormányoknak pedig azon kell dolgoznia a következő tíz évben, hogy ebben az exponenciálisan növekvő tech-forradalomban legalább megmaradjon ez az arány.

Mert azt nem lehet nem észrevenni, hogy mindenki az új korszak beköszöntére vár. A Google mesterséges intelligenciával foglalkozó részlege, a DeepMind által kifejlesztett program, az AlphaGo programozás nélkül megtanulta az ultrabonyolult kínai go játékot, majd miután legyőzte a játék Európa-bajnokát, márciusban élő közvetítésben fog megmérkőzni a világbajnokkal. És persze a Facebook is többször felfedte már, mire képes a mesterséges intelligenciája: az arcfelismerő mechanizmusa szinte hiba nélküli, de már videók alapján is egészen hihetetlen dolgokra képes.

Miközben azonban a technológiai fejlődés exponenciálissá válik, az ember biológiai korlátai miatt nem tudja követni azt. Itt sem kell túl messzire menni. A Facebook által például tényleg kibővült a kapcsolatrendszerünk? A kutatók szerint felszínesen igen, de a bensőséges kapcsolataink ugyanúgy megmaradtak a 2-3 főnél. Ahogy a Twitter sem tudta felgyorsítani az emberi gondolkodást, legfeljebb a rövid üzenetek által a hír- és információfogyasztás mennyiségét növelte.

Leonhard szerint afelől semmi kétség, hogy ami csak digitalizálható, azt digitalizálni, ami automatizálható, azt automatizálni fogják. A vállalatok nem fogják kihagyni a logikus lehetőséget, így azok a munkák, amiket az egyre intelligensebbé váló gépek képesek lesznek elvégezni, mint például a könyvelőké és a pénzügyi tanácsadóké – vagy igazából bármelyik adatokkal foglalkozó dolgozóé –, teljesen kikerülnek az emberek kezei közül.

De azért mégsem vagyunk teljesen pótolhatók

Ezek a folyamatok persze rengeteg új munkahelyet is fognak teremteni, a robotokkal – legalábbis egy darabig – embereknek kell foglalkozniuk. A másik részről viszont minden olyan tevékenység, amit nem lehet automatizálni, extrém módon felértékelődik. De mik lehetnek ezek? Leonhard HECI címszó alatt négy alapvető képességet különböztet meg, amelyeken továbbra is emberi munkák alapulhatnak:

Humanity (emberség)
Ethics (etika)
Creativity (kreativitás)
Imagination (képzelőerő)

Ez persze ellentmond azoknak a mindig nagyot robbanó, hangzatos kijelentéseknek, amelyek időről időre olyan tudományos nagyságok száját hagyják el, mint Stephen Hawking, Bill Gates vagy Elon Musk. Az általuk hivatkozott szingularitás elmélete ugyanarra az exponenciális technológiai fejlődésre épül, amiről Leonhard is beszél, de az említett, elismert szakemberek ennek következményeként gondolják, hogy a következő években (gyakran emlegetett évszám a 2020-as) elérhetünk arra a szintre, hogy a mesterséges intelligenciával rendelkező gépek intelligensebbek lesznek az embereknél, és átveszik felettünk a hatalmat.

©

Gerd Leonhard nemrég a saját oldalán osztotta meg Andrew McAfee, A gépek korszaka – újratöltve című könyv szerzőjének gondolatait, amelyben a professzor cáfolja Hawkingék borúlátó jóslatait. McAfee elismeri, hogy sosem látott ütemben érnek el újabb és újabb eredményeket a mesterséges intelligencia területén, de az olyan emberi sajátosságok, mint a tapasztalat, az értékrend vagy az ítélőképesség reprodukálásától még nagyon messze áll a tudomány.

Ezt támasztják alá azok a beszélgetések is, amelyeket McAfee olyan szaktekintélyekkel folytatott, mint a Google DeepMind vezetői vagy Dr. Gary Marcus, az NYU pszichológiai és idegtudományi profeszora, akik elismerték, hogy a mesterséges intelligenciával foglalkozó cégek töretlen sikerei leginkább annak köszönhetők, hogy az emberi tulajdonságok (józan ész, szabad akarat, értékítélet) reprodukálására irányuló, igazán komoly kihívásokat kerülik. Ehelyett olyanokra koncentrálnak, mint a fizikai környezet minél jobb megértése vagy az emberi nyelvben rejlő információk feldolgozása.

De sem Leonhard, sem McAfee nem állítják, hogy a gépek „elemberiesedése” kizárt dolog lenne, egyszerűen csak ez minden bizonnyal nem tartozik a következő 5-10 év problémái közé.

Minden egy dolgon múlik majd, amit ráadásul jobb lenne minél előbb tisztázni: hogy a nagy vállalatok mennyire lesznek szabályozva – mondta Leonhard, példaként említve a 2008-as gazdasági világválságot, mint a szabályozás hiányának következményét.

„Az adat az új olaj, de az intelligens adat az új üzemanyag” – élt a sokat hangoztatott hasonlattal az előadó, majd elmondta, hogy a világ egyik legégetőbb problémája, hogy a Facebook, a Google és társaik jelenleg azt csinálnak az adatainkkal, amit csak akarnak.

A konferenciát Laufer Tamás, az IVSZ elnöke zárta, a számunkra talán legfontosabb tanulsággal: „A legmagasabb körökben lévő politikusaink is fogalomzavarban vannak a digitalizációval kapcsolatban. Nem lehet olyan iparágakra stratégiát építeni, amelyek öt év múlva már nem az emberek, hanem a robotok iparai lesznek.”

Cikk megosztása
Címkék