Nincs olyan filmrajongó Magyarországon, akinek ne ugranának be egyből Helényi Tibor egészen elképesztő vizualitással bíró, a nyolcvanas években készült Star Wars-plakátjai. Azt azonban már kevesen tudják, hogy konkrétan milyen összegekért cserélnek gazdát ezek a külföldi szemmel még nagyobb kincsnek számító relikviák. A BÁV immár másodjára összehívott plakátaukcióján épp Helényi A Jedi visszatérhez készített grafikája a csúcsdarab, 350 ezer forintos kikiáltási árral.

A Helényi-féle a Jedi visszatér

BÁV

És ez még elég szerény összeg – állítja az aukció darabjait magángyűjteményéből kiválogató Badits Marcell. Szerinte aki most megveszi ennyiért a valószínűleg a nyomdából kilopott egészíves plakátot, az évek múlva a többszörös árért adhatja majd tovább a különleges művet.

Plakátragasztóból plakátgyűjtő

Badits szakmája szerint nyomdász volt, fiatalkorában pedig még plakátragasztóként is dolgozott, gyűjtőszenvedélye azonban nem ekkor kezdődött. „Még a 2000-es évek elején beköltöztünk egy olyan házba, ahol volt egy-két plakát, és onnantól kezdve bekattant valami. Neten, közösségi oldalakon, antikváriumokban kezdtem el kutakodni.”

A jelekből úgy látszik, hogy a plakátgyűjtés még csak most indulhat be igazán Magyarországon, mint ahogy a világpiacon egyedülálló minőséget képviselő magyar grafikusok munkáira is most kezdenek el felfigyelni külföldi gyűjtők.

Erre a kezdődő felívelésre figyelt fel jó érzékkel Badits és az aukciót szervező BÁV, hiszen a filmplakát szerepe már nem csak a filmrajongók, hanem a lakásukba dekorációs elemeket keresők számára is egyre fontosabb lehet. „Az már az első aukción is kiderült, hogy a filmplakátokkal egy olyan réteget is meg tudunk szólítani, akik eddig még lehet, hogy sohasem voltak aukción” – mondja Szabó Krisztina, a BÁV kommunikációs menedzsere.

Badits Marcell

Stiller Ákos

Az árverés ötlete már korábban is motoszkált Badits fejében, egyszerűen azért, mert akkora mennyiségű plakát gyűlt össze nála, ami már nem férhetett ki a falakra. „Ezért döntöttem úgy, hogy jó lenne, ha ezek a plakátok másnál, máshol kerülnének méltó helyükre.”

Az érezhetően fellendülő érdeklődés azért is érthető, hiszen a most árverésre kínált gyűjteményben (online itt böngészhető a kínálat) bőven akad 10 és 30 ezer forint közötti tétel is. Így aztán nem kell különösebben tehetősnek lenni ahhoz, hogy egy klasszikus Piedone-film, netán az Óvakodj a törpétől, esetleg a Picasso kalandjai plakátjával térjen haza valaki az április 13-ai aukcióról.

A magyar grafikusok teljesen más látásmódot képviseltek

De mitől olyan egyedi a magyar plakátművészet? Badits szerint azért terjedhetett az a magyar grafikusokról, hogy nem is látták a filmet, mert néha teljesen elvonatkoztattak az adott mozi látványvilágától. Ezért is születhettek meg a legkülönbözőbb technikájú és a legkülönbözőbb stílusú plakátok akár ugyanattól a magyar grafikustól.

„A grafikusok mindig látták előre a filmet. Például Helényi is lenyilatkozta egyszer, hogy az egyik haverja fia azzal menőzött az iskolában, hogy ő hónapokkal korábban láthatta a Star Wars-filmeket. Sőt, egy-egy film plakátjának megalkotására több grafikust is felkértek, és ebből végül csak egyet választottak ki. Mindenkit kifizettek a végén, de a győztes munka nyilván több pénzt hozott az alkotónak. Magyarán versenyeztették őket” – mesél a korszakról Badits.

Stiller Ákos

A magyar plakátok értékét az is növeli, hogy nemzetközi viszonylatban kifejezetten ritkának számítanak. A nagyobb országokban, mint például Franciaországban vagy Amerikában jóval nagyobb példányszámban nyomtatták a filmplakátokat, így azok könnyeben kutathatók, fellelhetők a gyűjtők számára.

Hogy mennyire a betörés előtt áll most a magyar filmplakát a nemzetközi piacon, azt jól jelzi Badits egyik sztorija: „nemrég próbaképpen felraktam például harminc-negyven magyar plakát képét egy olyan oldalra, amit főleg amerikai és ausztrál gyűjtők látogatnak, és teljesen lehidaltak. Meg merem kockáztatni, hogy a magyar plakát a virágkorában magasan kiemelkedett világszinten a mezőnyből. Olyat hoztak ki a filmek képi világából, mint senki más. Még az amúgy elismertebb, magasan jegyzett lengyel plakátokhoz képest is. A magyar plakátokat azonban nem vitték ki, nem láthatták őket külföldi gyűjtők. Ez lehet az oka annak, hogy most még potom pénzekért hozzájuk lehet jutni.”

A merészebb erotikus felhang is belefért

Már az aukció anyagában is nehéz lenne két ugyanolyan stílusú plakátot találni, pedig számos alkotó, Árendás József, Khell Csörsz, Görög Lajos vagy Kemény György több munkáját is meg lehet közelebbről vizsgálni. Mégsem lehet egyetlen jellegzetes stílusjegy alapján besorolni az alkotókat.

Az aukció mostani anyagát elnézve amúgy is egyértelmű, hogy a magyar plakát kifejezetten bátor szellemiségű volt. Ma már lehet, hogy megrökönyödést keltene, ha kikerülne például az Egészséges erotika ládákkal (pardon, ladákkal) és női mellekkel díszített posztere (Dékány Péter műve), vagy ha a mozi bejáratánál a néző a Testek csábításának erősen erotikus töltetű plakátjába botlana.

Stiller Ákos

Az pedig tényleg egészen egyedi eset, hogy Magyarországon házaspárok is jegyeznek közös munkákat. „El sem tudom képzelni, hogy hogyan zajlott ilyen esetben az alkotási folyamat. De most is látható például az aukción a Hodosi–Koppány vagy a Révész–Wigner házaspár közös szüleménye.” Badits személyes kedvencének Árendás számít, de gyorsan hozzáteszi, szinte minden magyar grafikus alkotott valami különlegeset a plakátokon, akár olyat is, ami az adott alkotótól szokatlannak számított.

Igaz, a rendszerváltás előtt, de még főleg a tévék elterjedését megelőzően egészen más elvek alapján készültek a filmplakátok. Nem kellett feltétlenül a legnagyobb sztárnak szerepelnie a fő helyen, (így az is előfordulhatott, hogy Alain Delon is csak epizódszereplő lett egy grafikán), hiszen a mozik így is tömve voltak.

Ma már nem divat az egyedi grafika

Baditsnak saját bevallása szerint 4-5 ezer plakátja van a virágkornak is nevezhető hetvenes-nyolcvanas évekből, a rendszerváltás utáni időszakból pedig körülbelül kétezer darabot gyűjtött össze eddig. Utóbbiak azonban javarészt külföldi munkák, mivel Magyarországon már leáldozott a míves, egyedi grafikáknak. „Sajnos sokszor már eleve készen kapják meg külföldről a plakátot a magyar forgalmazók. Egy kezemen meg tudom számolni, hogy az utóbbi években hány egyedi grafika készült filmhez Magyarországon.”

Stiller Ákos

Az egyik utolsó ilyen próbálkozás a Borgman című filmnél volt itthon, amikor a magyar forgalmazó, a Mozinet a napirajzos Merényi Dánielt kérte fel a grafika elkészítésére.

Az sem könnyíti meg a magyar gyűjtők dolgát, hogy a plakátok keletkezéséről, vagy későbbi sorsáról is alig lelhető fel információ, olykor egy-egy darab készítőjének nevét is homály fedi. Sőt, hogy még nagyobb legyen a köd, a grafikusok előszeretettel rejtették el szignójukat a legapróbb helyeken a plakátokon.

A teljes magyar plakátgyűjtemény rendszerezése gyönyörű feladat lenne, de Badits szerint ehhez az „Isten pénze sem lenne elég”. Badits elárulta azt is, hogy az elmúlt héten két kb. kétezer darabos gyűjtemény is felbukkant, tehát a feltáráshoz még rengeteg idő kell.

A plakátaukció még április 12-ig látogatható a BÁV Apszistermében. Az aukció áprilsi 13-án lesz ugyanitt. További információkat itt talál.