szerző:
Czeglédi Fanni

A jelenleg is forgó Felesleges ember egy különleges, lebegni képes fiú és egy morális válságban lévő magyar orvos barátságáról szól – az ő történetükön keresztül próbálnak az alkotók a menekültválságról beszélni.

A film egyik legfontosabb koncepciója az, hogy a levitációs jeleneteket az alkotók nem CGI segítségével szeretnék vászonra vinni: így jött a direkt erre a filmre kifejlesztett, speciális felfüggesztés ötlete. „Amikor a Fehér Istent forgattuk, már a kutyáknál is fölmerült, hogy valódi érzelmeket akarunk kifejezni, és nem a saját, számítógépen keresztül manipulált világunkat ábrázolni. Szerettük volna, hogy legyen egy olyan valósága a dolognak, hogy elhiggyük, van olyan, hogy valaki fölöttünk van."

"Az elmúlt másfél évünk arra a kérdésre ment rá, hogy hogyan tudunk megszabadulni a szuperhősfilmekből ismert képtől, vagy a felakasztott kabát effektustól, és hogy a néző perspektíváját hogyan tudjuk kibillenteni, filozófiailag ezáltal kifejezve, hogy rá lehet nézni egy kérdésre vagy egy történetre más szemmel is. Szabó Gáspár kaszkadőr-koordinátor és Farkas Balázs főrigger elkezdte lefordítani a mi álmainkat, és kötélhosszokra, darukra rárakni azokat, ami egy borzasztóan nehéz dolog, ráadásul rengeteg olyan technológiai elem van benne, amit most alkalmaznak először” – mondta el Mundruczó a film sajtónyilvános, keddi forgatásán.

©

"A filmben minden reptetés más, az akár 70 méteres magasságba fölvitt főszereplővel együtt mozog a kamera is, a fő cél, hogy vágás nélkül tudjuk végigcsinálni az egészet, mindig különböző technikákat variálunk, hogy a kötelek ne akadályozzák a kamerákat" – tették hozzá az alkotók.

Mundruczó hisz abban a lehetőségben, hogy a csodák irányítanak, hogy a csodák között élünk. Sok éve kezdett a menekültkérdéssel foglalkozni: „Schubert Winterreise-jához csináltunk is egy installációt, ami még a nem krízisben lévő bicskei menekülttáborban lett leforgatva, és ez volt az első olyan nagy sokktalálkozás, amikor azt éreztem, hogy ez egyre csak növekszik. Természetesen nem gondoltam volna, hogy ez ilyen erővel fog rázuhanni a mi európai ideánkra – amikor ez a krízis kitört, abban a pillanatban a forgatókönyv emésztő valósággá vált. Előtte Kata (Wéber Kata, forgatókönyvíró, casting director, a rendező állandó alkotótársa – a szerk.) első mondata, a forgatókönyv kezdete az volt, hogy „valamikor a jövőben”: ezt ki kellett törölnünk, mert ilyen értelemben irrelevánssá vált.

Amikor beütött a válság, akkor leültünk az alkotókkal, hogy elkészítsük-e a filmet, aztán úgy döntöttünk, hogy fussunk a nem tanácsos irányba.

Sok kockázattal jár, mert mindenkinek van róla véleménye, ettől függetlenül azt gondolom, hogy a művészetnek foglalkoznia kell vele. Az, hogy ebben a témában mennyi ilyen film készül, alkotói szemmel irreleváns, mert én ezt az egy filmet akarom megcsinálni: amiben arról beszélünk, hogy a csoda jöhet a legváratlanabb helyről is.”

©

A szereplőválogatásról megtudtuk azt is, hogy az eredetileg főszereplőként kiszemelt menekült fiút nem adta ki a német állam – elvesztette volna ugyanis státuszát, így nem kockáztatott, és lemondta a filmet. Ezek után találtak rá Jéger Zsomborra, aki felülmúlta az alkotók minden várakozását. Wéber Kata szerint fontos volt, hogy olyan embereket tegyenek mellé, olyan arcokat találjanak, akik egy ilyen irracionális történetben (amiben jelentős szerepet kap a repülés), képesek visszahúzni a nézőt a földre, a valóságba, és akik tulajdonképpen ellenpontként szolgálhatnak egy ilyen jellegű, a természetfölöttit is beemelő filmhez.

A filmben szerepel majd Haumann Péter, Cserhalmi György és Balsai Móni is, de láthatunk benne valódi menekülteket, akiket a rendező szerint a világ legfrusztrálóbb dolga castingolni – volt, hogy már megtalálták a szerephez illő karaktereket, de mire a forgatás kezdetét vette, ők tovább is mentek – és általánosságban az a jellemző, hogy nem sokan szeretnek szerepelni közülük.

©

Mundruczó azt mondja, a film a krízislogikával van kapcsolatban, azzal, amit nap mint nap átélünk: hogy nem tudjuk mi van. „Ez egy zuhanó állapot. És ez a film legalább annyira zuhan, mint amennyire repül” – tette hozzá mottóként a rendező.

A forgatás május 23-án kezdődött, augusztus 15-ig tart, és 95%-ban budapesti helyszíneken zajlik.

Mundruczó Kornél: Még nem látni a végét ennek a morális válságnak

Miközben úgy tűnik, Hollywood is felfigyelt Európa-szerte jegyzett rendezőnkre, Mundruczó Kornél független színházával próbál tükröt állítani a mai Magyarországnak. Szerinte évszázadok óta ugyanazokat a köröket járják a magyarok, és a gyengébbek, a kisebbségek legalizálják saját elnyomásukat. Európában csak a kultúrával lehet fennmaradni, de Magyarországon megrendült a rendszerváltással felbukkanó remény. Interjú.

Kultúra – frissen, első kézből. Kövesse a HVG Kult Facebook-oldalát!